Társadalomtudományi Doktori Iskolák
GAZDÁLKODÁSTANI DOKTORI ISKOLA
NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK DOKTORI ISKOLA
KÖZGAZDASÁGTANI DOKTORI ISKOLA
SZOCIOLÓGIA DOKTORI ISKOLA
POLITIKATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA
GAZDASÁGINFORMATIKA DOKTORI ISKOLA
A doktori iskola aktuális információi
Dokumentációk
Pályázatok
Hírek
KONFERENCIA
PhD Meghívók
PhD tervezet védés
Statisztikai adatok

GAZDASÁGINFORMATIKA DOKTORI ISKOLA  193

AKTUÁLIS INFORMÁCIÓK- FELVÉTELI EREDMÉNYEK

A DOKTORI ISKOLA SZEMÉLYI HÁTTERE 

A DOKTORI ISKOLA MEGALAKULÁSA

A Gazdaságinformatika Doktori Iskolát a MAB 2009. március 27-én akkreditálta. A  Gazdaságinformatika Doktori Iskola a MAB 2009/3/X/2/199. sz. határozata alapján megfelel minősítést kapott.  

A Doktori Iskola neve: Gazdaságinformatika Doktori Iskola

Vezetője Cser László DSc, egyetemi tanár

A doktori iskola célja

A gazdaságinformatikus szakember az információs társadalom feltétel- és értékrendszerében a valós üzleti folyamatok megértését, az ezekben fellépő problémák informatikai eszközökkel történő megoldását és az ezekhez kapcsolódó modellezési és alkalmazási feladatokat végzi el. A gazdaságinformatikus képzés eredményes megkoronázása egy olyan doktori iskola, amely a benne résztvevőknek készségévé teszi a folyamatos tanulást, az eddig elsajátított tudásanyag alkotó továbbfejlesztését és ezzel önálló tudományos kutatásra alkalmas szakembereket nevel ki. Az oktatás a korszerű informatikai-számítástechnikai szemlélet és módszertan elsajátításával képessé teszi a doktori iskolát elvégzőket komplex gazdasági elemzések és előrejelzések készítésére, ezeken a területeken az oktatásra és a kutatásra.

Az új doktori iskola elsősorban a gazdaságinformatika MSc képzésre épít, de máshonnan is várható hallgatók jelentkezése. A gazdaságinformatika MSc szakon kívül a 2007-ben akkreditált, az ELTE TTK és a Budapesti Corvinus Egyetem együttműködésében közösen létrehozott „Biztosítási és pénzügyi matematika” MSc szak, a BCE-n alapított „Vállalkozásfejlesztés”, valamint „Regionális és környezetgazdaságtan” MSc szak hallgatóin kívül a műszaki informatikai és programtervező MSc szakokról is várhatók doktorandusz hallgatók.

ELÉRHETŐSÉGEK

A Doktori Iskola vezetője: Cser László DSc, egyetemi tanár                                       

  • BCE, Gazdálkodástudományi Kar, Informatikai Intézet
  • 1093 Budapest, Fővám tér13-15. (Sóház) 121.
  • Telefon: 482-7464 Fax. 482-7463
  • E-mail: laszlo. cser@uni-corvinus.hu

A doktori iskola programigazgatója: Deák István DSc, egyetemi tanár

  • BCE Gazdálkodástudományi Kar,Informatikai Intézet , Számítástudományi Tanszék
  • 1093 Budapest, Fővám tér13-15. (Sóház) fsz. 6.
  • Telefon: 482-7460 Fax. 482-7463
  • E-mail: istvan.deak@uni-corvinus.hu

A doktori iskola programkoordinátora: Vas Réka PhD

  • BCE Gazdálkodástudományi Kar,InformációrendszerekTanszék
  • 1093 Budapest, Fővám tér13-15. (Sóház) 223.
  • Telefon: 482-7412 Fax. 482-7422
  • E-mail: reka.vas@uni-corvinus.hu

Doktori Iskola tagjai

A doktori iskola tagjai a doktori iskolában vezetői, rendszeres oktatási és kutatási témavezetési feladatokat ellátó oktatók, akik között törzstagok és további (külső és meghívott) tagok vannak. A Doktori Iskola tagjait a Doktori Iskola tanácsának előterjesztése és felkérése alapján az TTDT bízza meg. A megbízás megszűnik az oktatási, ill. témavezetési feladatok tartós befejezésével, illetve az iskola tagjának kérésére, a Doktori Iskola tanácsának egyetértésével. A BCE Gazdaságinformatika Doktori Iskola jelenlegi tagjait a következőkben soroljuk fel.

Törzstagok:

  •  Abaffy József, DSc, egyetemi tanár
  • Cser László, DSc, egyetemi tanár
  • Deák István, DSc, egyetemi tanár
  • Görög Mihály, CSc, egyetemi tanár
  • Hofmeister Tóth Ágnes, CSc, egyetemi tanár,
  • Kovács Erzsébet, CSc, dr. habil., egyetemi tanár
  • Nováky Erzsébet, DSc, egyetemi tanár
  • Tasnádi Attila, PhD, egyetemi docens,
  • Vastag Gyula, CSc, tudományos főmunkatárs
  • Vita László, CSc, egyetemi tanár

További tagok: (hivatkozás)

A Doktori Iskola tanácsa

A Doktori Iskola vezetőjének munkáját a Doktori Iskola Tanácsa (DIT) segíti. A Doktori Iskola Tanácsának feladat- és hatáskörét a BCE Doktori Szabályzata rögzíti. A Doktori Iskola Tanácsának tagjait a törzstagok választják és a TTDT hagyja jóvá. Megbízásuk öt évre szól.

A Tanács jelenlegi tagjai:

Cser László, Deák István, Forgó Ferenc, Gábor András, Nováky Erzsébet, Hideg Éva, Szántai Tamás.

A Doktori Iskola belső szervezete

A Doktori Iskolán belül egyetlen doktori program működik: a Gazdaságinformatika Doktori Program, amelynek négy alprogramja, vagy más néven szakiránya van (zárójelben a alprogram-felelősök neve szerepel):

  • A.  információmenedzsment és üzleti informatika, (Gábor András)
  • B.  tudásintenzív gazdasági és termelési rendszerek, (Cser László)
  • C. gazdasági rendszerek modellezése és optimalizációja, (Deák István)
  • D. jövőkutatás, (Nováky Erzsébet).

A Doktori Iskola (Kutatási) Fóruma

A Doktori Iskola kutatási fórumának rendeltetése szakmai viták és véleménycsere lehetőségének elősegítése. A Fórum állandó meghívottja minden Doktori Iskola minden tagja, valamint minden doktorandusz és doktorjelölt. A Fórum keretében kerül sor a kutatási részeredmények, illetve az értekezéstervezetek megvitatására, meghívott előadók szemináriumára, esetenként az Iskolát érintő közérdekű kérdések megvitatására. A szervezett képzésben résztvevőktől megkövetelt a Fórum programjainak rendszeres látogatása. A Fórum összehívásáról, programjának kialakításáról annak felelőse gondoskodik.

A Doktori Iskola nyilvántartási rendszere, adminisztrációja (hivatkozás)

A felvételi eljárás

A doktori iskola évente közzé teszi tájékoztatóját, amelyben meghirdeti:

  • a doktori iskola tanrendjét,
  • alprogramjait és azok vezetőit,
  • témavezetőket és a főbb ajánlott témákat,
  • a szervezett képzésen alapuló fokozatszerzési folyamat rendjét,
  • a jelentkezés feltételeit és határidőit,
  • a felvételi vizsga tárgyait és a felvételi döntés szempontjait.

A felvételi feltételei és az eljárás menete

A Gazdaságinformatika Doktori Iskolába minimum jó minősítésű egyetemi diplomával és legalább egy nyelvből (angol, francia vagy német) középfokú, C típusú nyelvvizsga birtokában lehet jelentkezni. Az angol nyelvet a Doktori Iskola munkanyelvként használja, tehát amennyiben a jelölt angolból nem rendelkezik nyelvvizsgával, akkor az angol nyelv megértési, kommunikációs szintű ismeretét más úton igazolnia kell.

A jelentkezőknek egy rövid előzetes kutatási elképzelést kell benyújtaniuk, és írásbeli vizsgán és szóbeli meghallgatáson vesznek részt. Az írásbeli vizsga az elméleti és módszertani felkészültség szintjét hivatott lemérni. A szóbeli meghallgatás a jelentkező intellektuális kapacitását és tudományos munkára való alkalmasságát ellenőrzi.

Felvételi vizsga

A hallgatóknak felvételi vizsgát kell tenniük. A felvételi vizsga során elsősorban az áttekintőképességet kívánjuk meg, nem pedig a lexikális tudásra vagyunk kíváncsiak. A szükséges tudás lényegében a gazdaságinformatikus szak (BSc és MSc) elvégzésével megszerezhető, de természetesen más, a doktori iskola kompetenciájával rokon területekről is várunk felvételizőket.

Az írásbeli felvételi vizsga három részből áll: Általános gazdálkodástan, Matematika és Informatika. Általános gazdálkodástanból egy átfogó vállalati probléma elemzését kell megoldani fél óra alatt. Az informatika vizsgánál a választott szakterület kérdését kell megválaszolni fél óra alatt. Matematikából nem a kalkuláció ismeret az elsődleges, hanem a fogalmaknak, a rájuk vonatkozó állításoknak és közgazdasági alkalmazásuknak ismerete. A tartalom okos kifejtése még a "pontos" matematikai megfogalmazást is pótolhatja (45 perc).

A felvételi vizsga sikeres teljesítéséhez az alábbi tankönyvek tanulmányozását javasoljuk.

Általános gazdálkodástan:

  • Chikán Attila: Vállalatgazdaságtan
  • Beuer András-Berács József: Marketing
  • Dobák Miklós:Szervezeti formák és vezetés
  • Bakacsi Gyula: Szervezeti magatartás és vezetés

Informatika:

  • Adatbázis-kezelés: Quittner Pál: Adatbázis-kezelés a gyakorlatban
  • Adattárház: Sántáné Tóth Edit: Döntéstámogató rendszerek, PANEM Kiadó, 2007 (4. fejezet)
  • Adatbányászat: Fajszi Bulcsú, Cser László: Üzleti tudás az adatok mélyén
  • Információmenedzsment: Turban, E.; Leidner, D.; McLean, E.; Wetherbe, J.: Information Technology for Management, John Wiley & Sons, 6th ed., 2008. ISBN: 9780471787129
  • Infrastruktúramenedzsment: Alison Cartlidge Xansa, Ashley Hanna, Colin Rudd, Ivor Macfarlane, John Windebank, Stuart Rance: An Introductory Overview of ITIL V3, ITSMf Ltd., UK.  http://www.itsmfi.org/content/introductory-overview-itil-v3-pdf

Matematika:

Analízis:Reláció, preferencia elemi fogalma, folytonos függvény, konvex függvény, a derivált fogalma és tartalmai, elaszticitás, feltétel nélküli szélsőérték, integrál (szemléletes tartalom), többváltozós függvények deriváltja, többváltozós feltétel nélküli szélsőérték, feltételes szélsőérték (elégséges a feladat megfogalmazása).
Lineáris algebra és lineáris optimalizáció: Vektortér (példák vektorterekre), lineáris leképezések (mátrixok), alaptulajdonságai, mátrix inverz, pozitív definit mátrixok (fogalma és szerepe a szélsőértékeknél), konvex halmaz, poliéder, poliedrikus halmaz, lineáris programozási feladat (gazdasági példán keresztül), dualitás.
Valószínűségszámítás: Eseménytér, valószínűség, valószínűségi változó, várható érték, szórás, néhány fontos eloszlás (elsősorban a normális).

 

Az alprogramokhoz kapcsolódó ismeretekről a szóbeli vizsgán, személyes elbeszélgetés keretében győződünk meg.

A felvételi döntést a felvételi bizottság javaslata alapján a doktori iskola előterjesztésére a TTDT hagyja jóvá, szigorúan a kialakult pontszámok rangsora alapján. A felvételi döntés elleni fellebbezésre csak a Ph.D. szabályzatban, illetve az itt megfogalmazott felvételi szabályoktól való eltérés esetén van lehető­ség a Társadalomtudományi Területi Doktori Tanácshoz. A Doktori Iskolába évente 8-15 fő felvételét tervezzük.

A szervezett oktatási tevékenység szabályozása

Tanrend, órarend, tanulmányi kötelezettség

A Doktori Iskola képzésének keretében kötelező (KT), (alprogramhoz kapcsolódó) specializációs (ST) és választható (látókörbővítő LT) tárgyak oktatása folyik. A képzés során a hallgatók – szükség szerint – „szintrehozó” jellegű tantárgyakat is hallgatnak, mellette minden résztvevő számára kötelező tárgyak formájában átfogó módszertani és szakmai alapozó képzést kapnak, majd a választott alprogramtól függően további kötelező tárgyakat, és végül egyes szakterületen elmélyült ismeretek megszerzésére irányuló alternatív tantárgyakat választhatnak.

A kutatási tevékenység kibontakoztatását egy kutatáselméleti ill. -módszertani kurzus, valamint egy két féléven át futó kutatási szeminárium segít. A felsőbb éves doktoranduszok és doktorjelöltek számára pedig kutatási fórumot szervezünk, ahol elsősorban ők mutatják be kutatási eredményeiket, disszertáció-tervezetüket. A szervezett képzésben résztvevők már a képzési szakaszban lehetőséget kapnak a szigorlat letételére.

A tanterv a kreditrendszer követelményei szerint épül fel, és összesen 180 kreditpont teljesítése szükséges a tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez. 

Doktori Iskola tantervét táblázatban összefoglaló (krediteket is megadó, óra és vizsgaterv) tanulmányi és vizsgarendje a következő (hivatkozás)

Kreditpontok követelményei

A Doktori Iskolában a kötelezőként feltüntetett tárgyakat minden hallgatónak el kell végeznie, a képzés időtartama alatt 180 kreditet kell megszereznie.Folyamatos lehet a hallgatói jogviszonya annak a hallgatónak, aki az alábbi feltételeknek eleget tesz:

  • félévenként minimum 20 kreditpontot szerez, (egy félévben legfeljebb 45 kreditpont szerezhető meg)
  • az első két aktív félévben legalább 50 kreditpontot szerez,
  • az első négy aktív félévben legalább 105 kreditpontot ér el.
  • A hallgatói jogviszony folyamatos akkor is, ha a hallgató, aki 6 hónapnál hosszabb időtartamra külföldi részképzésben vesz részt, kutatómunkáját — a témavezetővel egyeztetett részfeladatokban — külföldi egyetemen, vagy kutatóintézetben végzi.

A doktori és mesterképzés időtartama folyamán 6 szemeszter munkamennyiséget kell teljesíteni. Az abszolutórium megszerzésének feltétele 180 (6x30) kreditpont.

A fentebb említett 180 kreditpontot az alábbiak szerint kell megszerezni:

  • a) 70—90 kreditpont — előírt tananyag elsajátítása;
  • b) 70—90 kreditpont — tudományos kutatómunka, valamint ennek publikálása ill. pályázati hasznosítása;
  • c) Amennyiben a doktorandusz oktatási munkát is vállal, akkor ennek mértéke 15-30 kreditpont, az oktatási kreditpontokkal a b) alatti értéket kell csökkenteni (a költségtérítéses hallgató engedélyt kaphat más felsőoktatási intézményben való oktatásra is).
  • A képzés időtartama alatt készített részletes kutatási terv legfeljebb 20 kreditpont értékben — a témavezetővel egyetértésben — a tudományos kutatómunka javára elismertethető.

Az oktatott tárgyak tematikáit és számonkérési rendszerét a Doktori Iskola tanácsa hagyja jóvá, amelyet a tantárgyfelelős minden félév elején írásban közöl a hallgatókkal. A foglalkozások látogatása kötelező, a doktorandusz teljes- vagy részidős státuszától függetlenül.

Egyéni tanrend - görgetés

A tanterv megjelöli a kötelező tantárgyak teljesítésének javasolt félévét, és oly módon áll össze, hogy egy teljes idős doktorandusz-hallgató két év alatt teljesítheti tanulmányi kötelezettségeit, a harmadik évben pedig kizárólag kutatási témájával foglalkozhat. A költségtérítéses doktoranduszok számára lehető­séget adunk arra, hogy egyéni tanrend szerint, három évre elnyújtva tegyen eleget tanulmányi kötelezettségeinek. Egy megkezdett, de sikertelenül lezárt kurzus görgetésére csak egyszer, kivételes méltányosságból adható engedély. A hallgatók a számukra kijelölt tanácsadó tanárhoz (aki rendszerint maga a kutatási témavezető) fordulhatnak segítségért az egyéni képzésre és egyéni tanrendre irányuló kérdéseikkel.

Beszámoltatási rend

A hallgatóknak a különböző tárgyakban tanúsított teljesítménye minden esetben értékelés tárgya, függetlenül az adott tárgyban alkalmazott képzési formától (tehát konzulens tanár által irányított egyéni olvasóprogram esetén éppúgy, mint előadás és szemináriumsorozat esetén). Az értékelés feltétele a tárgyaknak és az alkalmazott képzési formáknak megfelelően változó lehet. Az egyes kurzusokban nyújtott teljesítmény értékelése rendszerint háromfokozatú skálán (kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg) történik.

Az egyes évek végén a hallgató addigi összesített eredménye alapján (kétség esetén a Doktori Iskola Tanácsát kikérve) az alprogram vezető dönt arról, hogy a hallgató folytathatja-e tovább tanulmányait, esetleg milyen sajátos megkötésekkel (tantárgyismétlési, görgetési engedély).

Külföldi részképzés

A hallgatók külföldi részképzésén legkorábban a második évben vehetnek részt. A külföldi tanulmányút során azok a hallgatók, akik az előírt kredit-pontszámot még nem teljesítették a Doktori Iskola vezetőjének – az alprogram felelős és a témavezető egyetértésével – előzetes egyeztetve kurzusokat kell külföldön teljesítniük. Egyéb esetben évet kell halasztaniuk.  

A doktoranduszok oktatási feladatai

A szervezett képzésben résztvevő doktoranduszok és doktorjelöltek heti 4 idősáv terjedelmű oktatásra kötelezhetők, amely ellenében anyagi ellenszolgáltatásban részesülnek. A szervezett képzésben résztvevők oktatási feladatainak jóváhagyásáról – az érintett tanszékvezetők és a Doktori Iskola programvezetőjének javaslata alapján – Gazdálkodástudományi Kar Tanácsa (dékánja) dönt.

A kutatómunka irányítása és szabályozása

A témavezetés

A szervezett képzésben résztvevők már a tanulmányi szakaszban megkezdik kutatómunkájukat a témavezetőjük segítségével. A jelölt és témavezetője nagy fokú szabadsággal rendelkeznek a kutatási téma megválasztásában és konkretizálásában.

A témavezetők feladatait, a doktoranduszok és a témavezetők kapcsolatát a BCE Doktori Szabályzata részletesen rögzíti. A kutatásvezető feladata, hogy irányítsa, felügyelje, segítse a jelölt kutatómunkáját, kezdve a kutatási terv kialakításával, és közösen megállapított menetrend szerint munkakapcsolatot tartson vele, rendszeresen beszámoltassa a jelöltet a kutatómunkája alakulásáról, a felmerült problémákról, nehézségekről, illetve azok kezelési módjáról.

A kutatás témáját minden jelöltnek előzetesen el kell fogadtatnia a Doktori Iskola Tanácsával. Erre a célra szolgál a vonatkozó nemzetközi szakirodalom ismeretét tükröző, munkahipotézisekkel kiegészített, részletes (15-20 oldalas) kutatási terv (Ph.D. kutatásindító tanulmány, lásd 1. melléklet), amelyet a jelölt témavezetője (tanácsadó tanára) irányítása és ellenőrzése mellett készít el, legkésőbb a képzés ötödik félévében.

A kutatási terv és a kutatómunka értékelése

A doktoranduszoknak a harmadik tanévtől kezdve, illetve a szervezett képzésben részt vett doktorjelölteknek a munkahelyi védésig minden naptári év végén le kell adniuk a következő évre vonatkozó kutatási munkatervet, illetőleg (a megkezdett kutatás második évétől kezdve a munkatervvel együtt) a téma­vezető által minősített részletes beszámolót az előző évben végzett kutatásról. A beszámolók alapján a Doktori Iskola Tanácsa évente értékeli a doktoranduszok munkáját.

A felsőbb éves doktoranduszok és doktorjelöltek a kutatási fórum keretében bemutatják kutatási eredményeiket és disszertációjuk tervezetét.

Ph.D. hallgatók külföldi tanulmányútja, részvétele konferenciákon

Ph.D. hallgatóinkat ösztönözzük arra, hogy a képzés második, vagy harmadik félévében egy félévet külföldi tanulmányúton töltsenek, ahol tovább folytatják tanulmányaikat illetve kutatómunkájukat.

Fontosnak tartjuk, hogy doktoranduszaink és doktorjelöltjeink bekapcsolódjanak a hazai és nemzetközi tudományos közéletbe. Ennek egyik eleme a hazai és nemzetközi konferenciákon való részvétel, s ott előadások tartása.

A fokozatszerzési eljárás

A doktori fokozat megszerzése szervezett oktatásban való részvétellel és egyéni felkészülés alapján lehetséges. A jelentkezés feltételeit és az eljárás általános szabályait a BCE Doktori Szabályzata rögzíti, ezekre itt külön nem térünk ki. 

A doktori szigorlat

A doktori szigorlat – felsőbb rendeletek szerint – a doktori fokozatszerzési folyamat része. A szervezett képzésben résztvevő doktoranduszok azonban az előírt kredit-pont­szám teljesítése esetén a fokozatszerzési folyamat elindítása előtt is szigorlatot tehetnek.

A Gazdaságinformatikai programban a szigorlat kettő önmagában is átfogó tárgykörből áll:

  • a) egy Gazdaságinformatikai alapszigorlatból
  • lb) programtól függő komplex vizsgából.

ad a) A Gazdaságinformatikai alapszigorlaton olyan kérdésekre és problémákra kérdezünk rá, amelyek a Ph.D. program gazdasági tárgyai, valamint az azokhoz felhasznált fontosabb módszertani apparátus ismeretében megválaszolhatók, elemezhetők.

ad b) A alprogram témaköréből szervezett komplex vizsga a alprogramfelelős által meg­jelölt tantárgyak és témakörök ismeretét kéri számon.

A szigorlat mindkét összetevőjét ötfokozatú skálán osztályozza a szigorlati bizottság, és a szigorlat végső értékelése, az Egyetem Doktori Szabályzatában rögzített eljárás szerint, a két jegy 2:1 arányban súlyozott átlagától függően alakul ki.

A Doktori Iskola publikációs követelményei és gyakorlata

Az értekezés beadásához a doktori szigorlat sikeres letételén túlmenően a publikálás minimum-követelményét is ki kell elégítenie a jelöltnek, azaz az értekezés benyújtásához minimálisan kettő darab önálló szakmai, referált folyóiratban megjelent publikációval kell rendelkeznie, valamint ezekből minimum 30 pontot kell elérnie, és további 20 pontot egyéb publikációkból.

A fentiekben megadott szakmai, referált folyóiratnak a DIF (Doktori Iskola Folyóiratjegyzéke), az MTA folyóiratjegyzéke és az alábbiakban megadott tíz kiemelt gazdasági folyóirat tekinthető.

Tíz kiemelt gazdasági folyóirat listája:

  • 1.      Society and Economy
  • 2.      Acta Oeconomica
  • 3.      Társadalom és gazdaság
  • 4.      Közgazdasági Szemle
  • 5.      Vezetéstudomány
  • 6.      Minőség és Megbízhatóság
  • 7.      Marketing & Menedzsment
  • 8.      Hitelintézeti Szemle
  • 9.      Pénzügyi Szemle
  • 10.  Külgazdaság

A kiemelt folyóiratokkal egyenértékű a szakterületen doktori iskolát működtető más hazai egyetemek által kiadott lektorált szakmai folyóiratban való közlés is.

 Az értekezéstervezet és értékelése

Az egyetemi doktori szabályzat – a disszertáció elfogadható színvonalának biztosítása érdekében – a végleges doktori értekezés benyújtása előtt kb. fél évvel egy értekezés-tervezet szakmai megvitatását írja elő. A Gazdaságinformatikai Ph.D program csak a jelölt és témavezetője megítélése szerint védésre alkalmas teljes dolgozatot fogad el értekezés-tervezetként. Az értekezés-tervezet műhelyvitájának a célja elsősorban az, hogy az abban résztvevők kérdéseikkel, segítő szándékú kritikai észrevételeikkel és tanácsaikkal segítsék a jelöltet abban, hogy végső dolgozata minél teljesebb és színvonalasabb módon tegyen eleget a szakmai elvárásoknak.

Az értekezés-tervezetet egy legalább három, de legfeljebb öttagú, erre a célra felkért (tervezet-) bizottság értékeli. A tervezet-bizottság tagjai közül legalább egy fő külső szakember (nem főállású BCE munkatárs). A bizottságnak minden esetben tagjai a hivatalos előopponensek és a jelölt témavezetője (aki természetesen nem lehet sem vitavezető elnök, sem opponens).

A tervezet-bizottságnak az a feladata, hogy a vitát is figyelembe véve megítélje, hogy az értekezés-tervezetben foglalt eredmények és a jelölt felmutatott kutatói kvalitásai garantálják-e egy sikeresen védhető értekezés határidőre történő elkészítését és benyújtását, illetve az, hogy tanácsaival segítse a jelöltet a végső értekezés elkészítésében.

A értekezés-tervezettel kapcsolatos eljárási rend részleteit a 3. sz. melléklet tartalmazza.

 A doktori értekezés

Az értekezéssel szemben támasztott tartalmi követelmények előírják, hogy az értekezésnek meggyőzően bizonyítania kell, hogy a jelölt

  • képes releváns és időszerű gazdaságinformatikai probléma felismerésére, kiválasztására és megfogalmazására, és rendelkezik az elemzéshez szükséges fogalmi apparátus ismeretével,
  •  ismeri a témakör szakirodalmát, elméleti és kutatási előzményeit, a felhasználható módszereket, és képes azokat alkotó módon továbbfejleszteni és alkalmazni, és ez által a témát új eredményekkel gazdagítani,
  • rendelkezik a publikációhoz szükséges interpretációs és kifejtési készséggel.
  • az adott témakör mértékadó hazai és nemzetközi szakirodalmának áttekintését és értékelését.
  • ennek során a jelölt egyértelműen fogalmazza meg, hogy az ismert tényanyagokhoz képest miben ért el új tudományos eredményeket;a kutatás módszereinek bemutatását;
  • az elvégzett kutatás pontos és követhető leírását, a vizsgálódás területének a jelölt által elért eredményekben való a bemutatását.  

A doktori értekezések a BCE doktori iskoláira egységesen kidolgozott formai követelményei letölthető formában megtalálhatók a BCE honlapján. Az értekezés elvárt terjedelme a Gazdaságinformatikai programban – függelékek nélkül – általában 120-150 oldal. 150 oldal feletti értekezés csak a programvezető előzetes engedélye esetén adható be.

A Gazdaságinformatika Doktori Iskolában elvárás, hogy magyar állampolgárok az értekezést magyarul nyújtsák be. A doktori iskola vezetője azonban engedélyezheti, hogy az értekezést más világnyelven nyújtsák be. A csak magyar nyelven megírt értekezés angol nyelvű téziseit olyan részletezettséggel kell összeállítani, amely alapján egyértelműen elbírálhatóak az értekezés fontosnak tartott eredményei. Az értekezéshez csatolni kell a témájából írt, az eredményeket részletező angol nyelvű cikkeket és tanulmányokat, ha vannak ilyenek.

A fokozatszerzési eljárás szervezése

A doktori disszertáció védési eljárását részletesen szabályozza az Egyetem Doktori Szabályzata, amelyek részleteire itt nem térünk ki. A védéseket az TTDT Iroda szervezi meg és teszi közzé az Országos Doktori Tanács és a MAB közös adatbázisában a www.doktori.hu oldalon. 

Az eljárás menete

A jelentkezéseket a TTDT irodájához kell eljuttatni, amely gondoskodik azok nyilvántartásba vételéről és a Doktori Iskolához való eljuttatásáról. A végső disszertációt – az előírt kellékekkel együtt – a doktorjelöltek folyamatosan adhatják le az Irodán.

A disszertációt 4 bekötött és 5 összefűzött példányban kell benyújtani magyar nyelven, és 2 darab angol nyelven írt értekezést is be kell nyújtani a doktori iskolában. A disszertáció főbb eredményeit összefoglaló tézisfüzetet magyar nyelven 50, angol nyelven 5 példányban kell leadni.

A disszertáció értékelésére – a Doktori Iskola előterjesztése alapján – a TTDT két hivatalos bírálót és további, maximum öt Bíráló Bizottsági tagot kér fel. Az értekezést csak két támogató javaslat esetén lehet nyilvános vitára bocsátani. Egy igen és egy nem javaslat esetén a TTDT egy további bírálót jelöl ki. Két nemleges javaslat esetén a doktori eljárást sikertelennek kell minősíteni, és meg kell szüntetni.

Az opponensek előzetesen írásbeli véleményt készítenek a disszertációról, és a jelölt a védést megelőzően írásban válaszol az opponensi véleményekre. A fenti dokumentumokat a bíráló bizottság tagjai a védést megelőzően megkapják. A szóbeli védés során a jelölt ismerteti munkájának főbb megállapításait, válaszol az opponensek, a bíráló bizottság és a nyilvános vitában résztvevők kérdéseire. A disszertáció elfogadásáról és minősítéséről a bizottság titkos szavazással dönt. A védésről jegyzőkönyv készül, amelynek elkészítése a bizottság titkárának feladata. A disszertációk védésének forgató­könyvét a 4. sz. melléklet tartalmazza.

A értekezés benyújtására vonatkozó eljárási rend részleteit a 3. sz. melléklet tartalmazza.

Külföldi opponensek a disszertációk bírálatában

Doktori Iskola színvonalának nemzetközi megmérettetése szempontjából fontos, hogy a disszertációk részletes kivonatát angol nyelven is elkészítik doktorjelöltjeink, s így lehetőség nyílik arra, hogy esetenként külföldi professzorokat kérjünk fel bírálónak. A disszertációk külföldi egyetemekre való kiküldése tájékoztatás és visszacsatolás arra, hogy milyen színvonalú a doktori képzés egyetemünkön. Feltétlenül indokoltnak tartjuk bővíteni a külföldi opponensek bevonását, amelyet a minőségbiztosítás fontos elemének tekintünk. 

Doktori fokozat megadásának elbírálása és a diploma

A sikeres védés jegyzőkönyve és a doktori fokozat megszerzéséhez előírt publikációs tevékenység igazolása alapján a Doktori Iskola előterjeszti a fokozat odaítélésére és értékelésére vonatkozó javaslatát a TTDT-nek végső döntésre. A TTDT a Bíráló Bizottság és a Doktori Iskola javaslata alapján szavaz a doktori fokozat odaítéléséről. A Bíráló Bizottság értekezés elutasítását javasoló döntését sem a Doktori Iskola Tanácsa, sem a TTDT nem bírálhatja felül. A diploma végső minősítése a doktori szigorlat és a védés minősítésétől függ (lásd az Egyetem Doktori Szabályzatot). A döntésről a TTDT Irodavezetője igazolást ad ki a jelöltnek, s gondoskodik a diploma kiállíttatásáról, amelyek évente kétszer kerülnek kiadásra

A Doktori Iskola kapcsolata a doktori fokozatot szerzettekkel

A Doktori Iskola szeretne szervezett és intézményes kapcsolatot fenntartani a lendő fokozatot szerzett hallgatóival. Ennek érdekében a végzettekről és elhelyezkedésükről nyilván­tartást vezetnek majd, és  a  Doktori Iskola meg fogja hívja a fokozatot szerzett doktorokat az Iskola által szervezett tudományos ülésekre, és találkozókat szervez számukra. E találkozók célja a Ph.D. fokozattal rendelkezők szakmai karrierjének nyomon követése, véleményük és javaslataik kérése a doktori képzésről, a doktorjelöltek empirikus kutatásaihoz a szakmai támogatás elősegítése.

A Doktori Iskola gazdálkodása (hivatkozás)

A Doktori Iskola minőségbiztosítási elvei és területei (hivatkozás)

 

  LETÖLTHETŐ DOKUMENTUMOK

  • A doktori iskola Szervezeti és Működési Szabáyzata
  • A doktori iskola képzési terve
  • Egyetemi Doktori Tanács
  • Társadalomtudományi Területi Doktori Tanács
  • a 2009/20010as tanévre vonatkozó aktuális információk
  • PhD MEGHÍVÓ-tervezet
  • PhD MEGHÍVÓ- végső védés
  • Oktatási Minisztérium
  • Magyar Akkreditációs Bizottság
  • Országos Doktori Tanács -doktori adatbázis

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az utolsó módosítás időpontja:  2010.07.12.
Corvinus nyitóoldalKeresésWebmailNeptunCusmanHonlaptérképTelefonkönyvKapcsolat