Október - 2019
H K S C P S V
  01 02 03 04 05 06
07 08 09 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 24 25 26 27
28 29 30 31  

Tantárgyi program 2019/2020


I. Alapadatok

A tantárgy kódja:7NK40NFV57M
A tantárgy megnevezése (magyarul):Válságok és konfliktusok a Közel-Keleten
A tantárgy neve (angolul):Crises and Conflicts in the Near East
A tanóra száma
(Előadás + szeminárium /gyakorlat/egyéb):
2/0
Kreditérték:3
Becsült hallgatói munkaóra: (kpx30)90
A tantárgy meghirdetésének gyakorisága:őszi félév, évente
Az oktatás nyelve:magyar
Előtanulmányi kötelezettségek:nincs
A tantárgy típusa:
Tantárgyfelelős tanszék:Nemzetközi Tanulmányok Intézet
A tantárgyfelelős neve:Dr. Rostoványi Zsolt

II. A tantárgy célja (a fenntarthatóság szempontjai)

A tantárgy célja:
A közel- és közép-keleti régió hosszú ideje a világ egyik legakutabb válsággóca, ahol konfliktusok és fegyveres összecsapások sora okoz szinte állandó feszültséget. Az „arab tavasz” nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, országok sorában robbantak ki fegyveres összecsapások, alakult ki polgárháborús („kliens-háborús”) – vagy polgárháború közeli – helyzet, fokozódott az instabilitás. Megjelent a színen egy új, a korábbiaktól jelentősen eltérő dzsihádista szervezet, az Iszlám Állam. Az erőviszonyok a térségben az elmúlt években számottevő mértékben átalakultak, változott az erőegyensúly a térség arab államai (mindenekelőtt Szaúd-Arábia) és nem arab államai (Irán, Törökország és Izrael) között. A Közel-Kelet párhuzamos válságai jelentős mértékben hozzájárultak a 2015-ben kirobbant migrációs válsághoz, amely Európa, az Európai Unió helyzetét is befolyásolja. A megszaporodott európai terrorakciók nyomán tanui lehetünk az „iszlám/iszlamista fenyegetés” „biztonságiasításának”, sokak szerint Európa „háborúban áll”, s az „ellenség” a dzsihádizmus, az iszlamizmus, sőt egyes álláspontok szerint maga az iszlám.
A kurzus fő célja, hogy a fontosabb válságok, konfliktusok, illetve fegyveres összecsapások elemzésén át rámutasson a Közel-Kelet napjaink nemzetközi rendszerében betöltött hatalmas geostratégiai jelentőségére és bemutassa a kérdéskör regionális és globális összefüggéseit is. A hallgatók megismerkednek a fontosabb közel-keleti konfliktusokkal, azok kiváltó tényezőivel, fő szereplőivel, a konfliktusokban részt vevő szereplők motivációival, érdekeltségével, erőviszonyaival. A kurzus elősegíti, hogy a hallgatók eligazodjanak e régió nyugati szemmel gyakran nehezen érthető viszonyaiban. A fő cél elsősorban nem az egyes konfliktusok „technikai jellegű” végigkövetése, hanem a háttér, a mögöttes összefüggések megértése.

A fenntarthatóság szempontjai:
A közel-keleti régióban évtizedek óta fennálló, több területre kiterjedő akut válsághelyzet komoly kihatással van nemcsak a regionális, hanem a globális folyamatokra is (lásd például a migrációt, vagy az ökológiai problémákat). Ezek valamilyen módon történő rendezése elengedhetetlen a fenntartható fejlődés szempontjából is.


IV. A tantárgy tervezett tanulási eredményei (fejlesztendő szakmai kompetenciák)

Tudás:
a hallgatók
- ismerik a Közel-Kelet fogalmát, a fogalom létrejöttének történeti körülményeit, különböző értelmezéseit;
- tisztában vannak a régió európaitól eltérő sajátosságaival;
- miután a régió országainak többsége az iszlám civilizációhoz tartozik, ismerik az iszlám vallás és civilizáció, továbbá az un. politikai iszlám főbb jellegzetességeit;
- ismeretekkel rendelkeznek a rágió országainak differenciáltságáról, az eltérő hatalmi- és érdekviszonyokról;
- azonosítani tudják az egyes válságok, illetve konfliktusok fő szereplőit, érdekeltségeiket, az események fő mozgatórugóit


Képesség:
a hallgatók
- képesek átlátni a globális nagyhatalmak és regionális középhatalmak gyakran meglehetősen szövevényes helyi érdekviszonyait;
- önállóan állást tudnak foglalni a régióra vonatkozó olyan összetett kérdésekben, amelyekkel kapcsolatban egymással ellentétes álláspontok léteznek;
- képesek arra, hogy feltárják az egyes válságok és konfliktusok kiváltó okait


Attitűd:
a hallgató
- érdeklődik a Közel-Kelet térsége, az ott végbemenő folyamatok iránt;
- törekszik az objektivitásra, a tények megismerésére és a tények alapján történő következtetésekre;
- kellő empátiával hajlandó elfogadni a saját nézeteitől eltérő álláspontokat is;
- kritikusan képes értékelni a konfliktusok résztvevőinek szerepét és motivációit


Szakspecifikus tanulási eredmények (opcionális)

Szak/képzés megnevezése:


Tudás:


Képesség:


Attitűd: