Október - 2019
H K S C P S V
  01 02 03 04 05 06
07 08 09 10 11 12 13
14 15 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31  

Tantárgyi program 2019/2020


I. Alapadatok

A tantárgy kódja:7PE20NAKI2M
A tantárgy megnevezése (magyarul):A kommunikáció- és médiakutatás módszertana
A tantárgy neve (angolul):Communication and Media Research Methods
A tanóra száma
(Előadás + szeminárium /gyakorlat/egyéb):
28 óra gyakorlat
Kreditérték:3
Becsült hallgatói munkaóra: (kpx30)90
A tantárgy meghirdetésének gyakorisága:őszi félév, évente
Az oktatás nyelve:magyar
Előtanulmányi kötelezettségek:nincsenek
A tantárgy típusa:
Tantárgyfelelős tanszék:Magatartástudományi és Kommunikációelmél Intézet
A tantárgyfelelős neve:Kovács Gábor István

II. A tantárgy célja (a fenntarthatóság szempontjai)

A tantárgy célja:
A hallgatók a félév során megismerkednek a tartalomelemzés kutatásmódszertani eszközeivel, és azok alkalmazási lehetőségeivel a médiatartalmak, mélyinterjúk, fókuszcsoportos beszélgetések, és egyéb rögzített kommunikációs folyamatok elemzésében. A félév második félben egy önállóan megtervezett kutatás keretében a hallgatóknak lehetőségük lesz a tárgyalt módszerek gyakorlati alkalmazására, és a kurzushoz kapcsolódó elektronikus fórumon kölcsönösen kicserélik tapasztalataikat és ötleteiket a különböző módszertani eszközökkel és elemzési eljárásokkal kapcsolatban.

A félév ütemterve

I. SZAKASZ: A TARTALOMELEMZÉS KUTATÁSMÓDSZERTANÁNAK ÁTTEKINTÉSE
1. hét: A kurzus felépítésének és a kurzuskövetelmények megbeszélése; tévhitek a tartalomelemzéssel kapcsolatban; a tartalomelemzés definiálása; a tartalomelemzés rövid története és alkalmazási lehetőségei
2. hét: Néhány kutatásmódszertani alapfogalom (változók, összefüggések és okság); a tartalomelemzéses kutatási folyamat fázisai
3. hét: A tartalomelemzéses kutatások típusai: leíró és integratív tartalomelemzés; néhány példakutatás módszertani áttekintése
4. hét: Az adatgyűjtés és -rendszerezés gyakorlati kérdései integratív tartalomelemzésekben; az elemzési egység és a populáció meghatározása; mintavételi módszerek
5. hét: A szükséges mintanagyság meghatározása; a vizsgálatba bevont változók körének meghatározása; a mérések érvényessége és megbízhatósága tartalomelemzéses kutatásokban; a változók operacionalizálása
6: hét: A kódkönyv és a kódolási ív fejlesztése; a kódolók képzése; gyakorlókódolás és elővizsgálat; kódolók közötti megbízhatósági mutatók kiszámítása; teendők alacsony megbízhatóság esetén
7. hét: A kvantitatív elemzésekhez használt fontosabb statisztikai eljárások alkalmazása SPSS-ben; az eredmények értelmezése és közzététele

II. SZAKASZ: SAJÁT KUTATÁSOK / KUTATÁSI TERVEK BEMUTATÁSA
8–11. hét: Hallgatói prezentációk
12. hét: Az esetlegesen elmaradt prezentációk pótlása; a portfólió tartalmi és formai követelményei.

A portfólió leadási határideje a vizsgaidőszak első hetének vége (vasárnap éjfél).

A fenntarthatóság szempontjai:
A fenntarthatóság mérésére és ellenőrzésére kifejlesztett korszerű eljárások (pl. Circles of Sustainability) a fenntarthatóság négy fő pillérét különítik el: a gazdaság, az ökológia, a politika és a kultúra területét. Mivel a kommunikációs folyamatok és a médiareprezentáció e területek mindegyikének lényegi összetevője, és az egyes területekhez kapcsolódó üzenetek jellemzőinek és hatásainak feltárása jelentősen hozzájárulhat e területek hatékonyabb működéséhez, a tartalomelemzés módszereinek alkalmazása – a témaválasztástól függően – bármely társadalmi domén fenntarthatóságát elősegítheti. A kurzus keretein belül például a hallgató elemezheti valamely vállalat kommunikáció tevékenységét (gazdaság), a környezetvédelmi kérdések médiareprezentációját (ökológia), kormányzati kommunikációt vagy különböző pártok kommunikációs tevékenységét (politika), illetve különböző hiedelmek, identitások, generációk, nemek reprezentációját a hírmédiában vagy a szórakoztatóiparban (kultúra).


IV. A tantárgy tervezett tanulási eredményei (fejlesztendő szakmai kompetenciák)

Tudás:
A hallgató ismeri a kvantitatív tartalomelemzés alkalmazási körét, tipológiáját, a tartalomelemzés módszertanának kulcsfogalmait, a szakszerűen megtervezett és kivitelezett tartalomelemzéses kutatások szakmai kritériumait, valamint, hogy e kritériumok megvalósulása hogyan járul hozzá olyan általános módszertani szempontok érvényesüléséhez, mint a szisztematikusság és az objektivitás biztosítása.


Képesség:
A hallgató képes önállóan megtervezni és megvalósítani egy kvantitatív tartalomelemzéses kutatási projektet. Képes saját szakmai hátteréhez vagy érdeklődési köréhez kapcsolódóan újszerű kutatási kérdés(eke)t felvetni, mely(ek) megválaszolására a kvantitatív tartalomelemzés alkalmas módszer. Képes meghatározni egy kérdés megválaszolásához szükséges változók körét, a változókat definiálni, a szükséges mérési eljárásokat megtervezni és a gyakorlatban megvalósítani (azaz: az egyes minőségi és mennyiségi változókat operacionalizálni). Képes mérlegelni a tervezés során felvetődő alternatív megközelítések előnyeit és hátrányait. Képes kiválasztani az elemezett üzenetek jellegének megfelelő és a rendelkezésre álló erőforrások keretein belül reálisan megvalósítható mintavételi eljárást, az elemzési egységeket kódolni, a kódolás megbízhatóságát ellenőrizni, a létrehozott adatokat szakszerűen elemezni, az elemzésből a megfelelő következtetéseket levonni és az eredményeket szóban és írásban bemutatni.


Attitűd:
A kurzus során bemutatott példák illusztrálják, hogy a kvantitatív tartalomelemzési eljárások alkalmazása a kommunikációtudományi – vagy általános értelemben: társadalomtudományi – kutatások területén kívül is rendkívül elterjedt: e módszerek szerepet kapnak (többek között) a marketing, a PR-tevékenység, valamit a vállalatvezetési és jogi tanácsadás szakmai közegében is. A hallgató így meggyőződhet arról, hogy a kurzuson elsajátított készségek nem kizárólag tanulmányi vagy tudományos feladatok teljesítését segítik, hanem annál jóval szélesebb körben alkalmazhatók.


Szakspecifikus tanulási eredmények (opcionális)

Szak/képzés megnevezése:


Tudás:


Képesség:


Attitűd: