December - 2019
H K S C P S V
  01
02 03 04 05 06 07 08
09 10 11 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31  

Tantárgyi program 2019/2020


I. Alapadatok

A tantárgy kódja:7PE20NCK66B
A tantárgy megnevezése (magyarul):Pszicholingvisztika
A tantárgy neve (angolul):Psycholinguistics
A tanóra száma
(Előadás + szeminárium /gyakorlat/egyéb):
0+2
Kreditérték:3
Becsült hallgatói munkaóra: (kpx30)90
A tantárgy meghirdetésének gyakorisága:évente
Az oktatás nyelve:magyar
Előtanulmányi kötelezettségek:nincs
A tantárgy típusa:
Tantárgyfelelős tanszék:Magatartástudományi és Kommunikációelmél Intézet
A tantárgyfelelős neve:Kovács Gábor István

II. A tantárgy célja (a fenntarthatóság szempontjai)

A tantárgy célja:
Mi történik az emberi elmében, mikor beszélünk, és mikor beszélnek hozzánk? Milyen folyamatok felelősek az olvasott szövegek megértéséért? Hogyan sajátítjuk el anyanyelvünket, és később az idegen nyelveket? Miért és milyen mértékben felejtünk el egy nyelvet, ha nem használjuk? A pszicholingvisztika a kognitív pszichológia és a nyelvtudomány találkozásából született tudományterület, melynek célja a nyelv elsajátítását és használatát lehetővé tevő pszichológiai folyamatok vizsgálata. A kurzus bevezető jelleggel tárgyalja a pszicholingvisztika kulcsfogalmait, sorra véve a terület legfontosabb témaköreit.

1. hét szeptember 9. Az emberi nyelv eredete és jellemzői
2. hét szeptember 16. Beszédprodukció és beszédértés
3. hét szeptember 23. A szavak jelentése
4. hét szeptember 30. 1. zárthelyi dolgozat
5. hét október 7. Mondatok szintaktikai elemzése
6. hét október 14. Szövegek feldolgozása és értelmezése
7. hét október 21. Referenciális folyamatok
– október 28. ŐSZI SZÜNET
– november 4. INTENZÍV HÉT
8. hét november 11. 2. zárthelyi dolgozat
9. hét november 18. Pragmatika: a nem szó szerint értelmezendő üzenetek megértése
10. hét november 25. Az anyanyelv elsajátítása
11. hét december 2. Idegennyelv-elsajátítás
12. hét december 9. 3. zárthelyi dolgozat

A fenntarthatóság szempontjai:
A kurzus során a nyelvi viselkedést kísérő kognitív folyamatok leírásán túlmenően kiemelt jelentőséget kap annak bemutatása, milyen módszerekkel tettek szert a terület kutatói ezen ismeretekre. A példák közvetlen módon szemléltetik a tudományos megközelítés lényegi elemeit: a az új gondolatokra és megközelítésekre való nyitottságot, ugyanakkor a bizonyítékokhoz való ragaszkodást. A kurzus tehát egyrészt a tudományos megismerés kritériumainak és működésmódjának sokoldalú megvilágításával járul hozzá a kulturális fenntarthatóság általános célkitűzéséhez. Másrészről, szűkebb értelemben, a nyelvhasználat és a nyelvelsajátítás hátterét képező mentális folyamatok tudatosítása hozzájárul ahhoz, hogy a hallgatók hatékonyabb kommunikátorokká váljanak, vagyis, hogy képesek legyen a pontosan értelmezni és továbbadni bármely kulturális színtér (művészet, vallás, gazdaság, tudomány) meghatározó hagyományait, gyakorlatait és ismeretanyagát.


IV. A tantárgy tervezett tanulási eredményei (fejlesztendő szakmai kompetenciák)

Tudás:
A hallgatók megismerik a beszédprodukció, a szövegalkotás, a beszéd- és szövegértés, valamit a nyelvelsajátítás kutatásának legfontosabb eredményeit, és az egyes elméleti álláspontok mellett szóló bizonyítékokat. A klasszikus kísérletek mellett számos frissebb vizsgálati eredmény is megvitatásra kerül, melyek fontos pontokon árnyalják vagy egészítik ki a pszicholingvisztika klasszikus modelljeit.
A kurzust sikeresen teljesítő hallgatók korszerű ismeretekkel rendelkeznek arról, mi történik az emberi elmében verbális kommunikáció közben, hogyan teszünk szert a nyelvi készségekre, és honnan tudjuk mindezt.


Képesség:
A hallgató képes lesz a nyelvpszichológiai kutatások eredményeit és a vonatkozó elméleti hátteret saját szakterületéhez, a kommunikációtudományhoz kapcsolni.
Az áttekintett kutatások módszertani eszközeit képes lesz alkalmazni egy saját kutatás (TDK-dolgozat, szakdolgozat, szemináriumi projekt) megtervezésekor.
Felismeri a pszicholingvisztikai kutatásokból nyert ismeretek relevanciáját minden olyan helyzetben, amelyben a nyelvi produkció vagy a nyelvfeldolgozás kulcsszerepet játszik (pl. írott szöveg alkotása, tanulás, nyilvános beszédre való felkészülés, állásinterjú, reklámszövegírás, tárgyalás, vita, PR-tevékenység, nyelvtanulás, kommunikáció idegen nyelven stb.), és képes azokat alkalmazni a hatékonyabb kommunikáció érdekében.


Attitűd:
A hallgatóhoz közel kerül a verbális kommunikáció tudományos kutatásának művelése és eredményei, és ennek köszönhetően világosabban látja a tudományos módszerekkel termelt tudás szerepét, fontosságát és hasznosíthatóságát (beleértve az alapkutatást is).
A hallgató ezzel együtt megtanul szkeptikusan viszonyulni olyan állításokhoz/felvetésekhez, melyeket nem támaszt alá megfelelő mennyiségű/minőségű bizonyíték. Ezáltal védettebbé válik a különböző áltudományos (pl. önjelölt kommunikációs „szakemberek” vagy motivációs előadók által terjesztett, de nem kellően alátámasztott) nézetek befolyásával szemben.


Szakspecifikus tanulási eredmények (opcionális)

Szak/képzés megnevezése:


Tudás:


Képesség:


Attitűd: