Március - 2017
H K S C P S V
  01 02 03 04 05
06 07 08 09 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 31  

Hallgatók & világ

Egy kis ízelítő a beszámolókból ...

„Egy kicsit mást tanultam Ouluban, mint itthon; a tájépítészeti szakmának a környezetvédelmi, fenntarthatósági részében mélyültem el ebben a szemeszterben. Az összes felvehető tantárgyat felvettem, mert igen érdekesek voltak: Sport a természetben, Erdőkezelés, Környezeti állapot és állapotjelzők (Víz- és levegőminőség jelzői), Fenntartható termelés (Állattartás, mezőgazdaság és erdőkezelés), Környezeti szociológia és pszichológia, Rekreációs területek tervezése.

Sok új dolgot tanultam, melyeket bizonyosan hasznosíthatok majd a jövőben. A legérdekesebbnek a Környezeti szociológia és pszichológia és a Fenntartható termelés c. tantárgyakat találtam. A Sport a természetben tantárgy keretein belül pedig szerveznünk kellett egy szabadtéri sport programot, délutánt, ami nagy élmény volt számunkra…

Az angol nyelvű órákat a finn diákok számára biztosítják, hogy fejlesszék a szakmai nyelvtudásukat, a beszédkészségüket. Így azután a finn diákok többsége valóban jól beszél angolul. S ezekre az angol nyelvű órákra jelentkezhetnek Erasmusos hallgatók. Az órákon tehát finn diákokkal tanultunk együtt.”

Bali Ágnes
Finnország

 „A tanórák, mint említettem nagyon magas szintűek voltak. Nem túlzás, ha azt mondom, hogy ez alatt a fél év alatt többet tudtam magamból kihozni, mint korábban bármikor. A csoportmunkák ösztönzők voltak, és mondanom sem kell, hogy valódi csoport munkák, amiben mindenki részt vett, azonos hozzájárulással. A félév során nagyon sokat dolgoztunk, az állandó beadandókon, prezentációkon keresztül sajátítottuk el a tudást. És még mielőtt valaki megijedne, mert nem szeret prezentálni, elárulom, hogy én sem kedveltem. De ebben a nemzetközi légkörben a prezentációnak teljesen más felfogása alakult ki bennem, és mivel tényleg minőségi munkákat készítettünk, valósággal alig vártuk, hogy bemutathassuk munkánk gyümölcsét.”

 Pásztor Mária
Spanyolország

 „Az IECS nem olyan, mint egy egyetem, inkább olyan, mint egy business school, családias, modern, és a 300 diákból 100 külföldi cserediák. Így sokkal könnyebb jó társaságot kialakítani, kb. mindenki ismeri egymást. Az oktatás színvonala nagyon jó, a suli jól felszerelt, és ami egy közgázosnak teljesen újszerű: az órákon 20-30 ember vesz részt, az előadások max. létszáma is úgy 80 fő. Így persze sokkal hatékonyabb az oktatás, és az ismerkedés és a kapcsolatok fenntartási is sokkal könnyebb (mert az órákra be kell járni!!). A nemzetközi diákok nagy része eléggé összetartó, így mindig meg lehet beszélni az órákon az esti programokat.

A nemzetközi koordinátor, Leita nagyon kedves és segítőkész. Az egész hangulat, a suli nekem nagyon tetszett, mindenképpen csak ajánlani tudom. A társaság nagyon nemzetközi, sok volt a német diák, de pl. volt még mexikói, spanyol, finn, török, görög, kanadai, ausztrál, amerikai, kolumbiai, portugál, lengyel, stb.”

Berényi Anda
Franciaország

 „Összefoglalva a fentieket, azt kell, hogy mondjam, hogy Maribor egyszerűen a diákokról szól. Nem tudom, hogy hogyan alakult ki bennem ez az érzés, de valahogyan mindennap ért valamilyen olyan benyomás, ami ezt erősítette bennem.

Rengeteg olyan diák van kint, aki egy féléves ott-tartózkodást tervez, azonban annyira megszereti az ottani életet, hogy a teljes tanévet Mariborban tölti. A spanyol, francia és portugál diákok körében különösen népszerű Szlovénia, de természetesen szinte minden európai ország képviselteti magát Finnországtól kezdve Szerbia Montenegróig.”

Balogh Máté
Szlovénia

„A finnek világszerte ismert szokásuk a szaunázás, de talán kevesebben tudják, hogy meztelenül szaunáznak és külön időpontban vagy helyen a nők és a férfiak. Általános hogy a finnek nem csinálnak nagy ügyet a meztelenségből, ráadásul a szaunákban nem csak a ruhájukat vetik le, hanem zárkózottságukat is. Első látásra a finnek távolságtartóknak látszanak, de miután közelebb került hozzájuk az ember, nagyon barátságosak és melegszívűek. Az első lépést viszont a külföldieknek kell megtenniük feléjük.

A másik jellemző tulajdonságuk a becsületesség. Például a lappföldi utazásom alkalmával a mobilomat a vonat hálófülkéjében felejtettem és egy pár napra rá megtaláltam az állomás talált tárgyak osztályán.

Jellemző rájuk továbbá a természet nagyfokú tisztelete is, ennél fogva nagyon környezettudatosan élnek illetve ügyelnek környezetük tisztaságára. Itt meg kell jegyezni, hogy a finneknél le kell venni a cipőt, ha az ember belép egy lakásba.

Jelentős különbség van a tanár-diák egymáshoz való viszonyában is. A partnerség jellemző erre, ezért nem kell meglepődni, amikor a keresztnevén szólítják meg a diákok a tanárjukat.”

Tatai Zsombor
Finnország

„Az életemnek, ha úgy vesszük, két szakasza volt: az, amikor még nem tudtam, hol van Groningen és az, amikor már tudtam. Amikor pedig már tudtam, akkor rögtön beleszerettem, és úgy éreztem, nekem ebben a diákvárosban tanulnom kell egy kicsit. Minimum egy félévet. Nosza, jelentkeztem is az Erasmus irodában, még épp időben ahhoz, hogy (egy kis időre) megússzam az államvizsgát, s hogy az egyetemi féléveim még egy ráadással szaporodjanak. Nem is bántam meg! Hollandia – ahogy azt több útikönyv is igazán találóan leírja – olyan, mint egy kis ékszerdoboz. Groningen ennek az ékszerdoboznak egy szép darabkája, észak legnagyobb városa, de mégis kicsi, családias, kedves, de azért mégis pezsgő, mozgalmas. Azért, hogy nehogy csalódás érjen a kiutazás után – ha még nem voltál Hollandiában – akkor érdemes utána olvasni, mi mindent rejt ez a kicsike ország, mire számíthatsz. (…)

Az első napok természetesen elég megilletődötten és stresszesen telnek. Minden új, mindenki új. Egy hét elteltével egy reggel felébredsz, kinézel az ablakon, és arra gondolsz: mindenhol ott vannak… És bármilyen kedves, kedélyes, segítőkész népek a hollandok, bizony nagyon vágysz haza, és szeretnél magyar szót hallani az utcán… És egyáltalán, a bolt polcain se találsz semmit, eleged van… De ne aggódj, ez teljesen normális, kulturális sokk, már a tudósok is megírták. Pár hét alatt túl leszel rajta, addig valahogy ki kell bírni…

Hogy könnyebben teljen el ez a nehéz időszak:

  • Ismerkedj a koliban: hamar rájössz, hogy a többiek is ugyanolyan problémákkal küzdenek, mint Te, így mindjárt egyszerűbb…
  • Tedd otthonossá a szobádat: van egy IKEA és a híres Mamamini nevű bolt is nagyon jó, fillérekért jó minőségű használt dolgokat lehet itt kapni, egy félévre tökéletes berendezés!
  • Vegyél biciklit – hogy könnyebben menjen a közlekedés! A hollandoknak a biciklijük a személyiségük része, Te is jobban fogod érezni magad, ha a kétkerekűvel járhatod a várost. (…)
  • A WINGS nevű diákszervezet szervez Introduction Week–et a nemzetközi diákoknak, ezen is érdemes részt venni.”

Béres Melinda
Hollandia

„A tanárok nem állandóak voltak, hanem minden héten meghívtak egy szakembert különböző országokból. Volt olyan professzor, aki Argentínából jött, volt, aki Brazíliából, de voltak az USA-ból, Magyarországról vagy éppen Dél-Afrikából is. A tanárokat az óra végén értékeltük, voltak, akik már több éve visszajártak, így azt mondhatom, hogy elég magas színvonalon folyt az oktatás.”

Czafit Attila
Franciaország

 „Finnországban, azt szeretem a legjobban, hogy 100%-ig bíznak benned, hogy mindig minden tisztalappal indul, hogy az emberek, az eladók, az utca embere kedves veled.  Nem gondolja az ellenőr, hogy bliccelni akarsz, a boltban, hogy lopni, az utcán kéregetni... Ha a zebrára rálépsz, már előre fékez mind a két oldalon az autós! Az meg egyszerűen csodálatos, hogy napokat, estéket töltöttem velük úgy, hogy mindenki áttért az angol nyelvre, egyáltalán nem zavarta őket, hogy angolul kell diskurálniuk...mintha a második nyelvük lenne!!”

Bernschütz Mária
Finnország

 „Engem pár dolog nagyon váratlanul ért az első hetekben, mert elkövettem azt a hibát, hogy nem olvastam a beszámolókat, mert annyira biztos voltam abban, hogy én Svédországban szeretnék tanulni, hogy nem is foglalkoztam a részletekkel. Most már látom, hogy megkímélhettem volna magam néhány napi idegességtől, és szomorúságtól, ha felkészültebb vagyok. Azért ne ijedjetek meg, mert ezeket a kezdeti nehézségeket könnyen orvosolni lehetett! És tudnotok kell, hogy semmiért sem cserélném el ezt a fél évet! Csodálatos élményekkel lettem gazdagabb, nagyon sok új barátot szereztem, megismerhettem egy teljesen más világot, egy teljesen máshogy működő társadalmi, gazdasági és politikai rendszert, és nem utolsósorban magam is nagyon sokat változtam (remélem jó irányban).”

Lóránt Szandra
Svédország

„A reformista új oktatási módszernek köszönhetően nem jellemzőek a szélesebb körű hallgatóságnak tartott előadások. Ez a módszer – a probléma alapú oktatás (PBL) – arra igyekszik építeni, hogy a diákok gondolkodását is fejlessze, ne csak magolási képességeiket. (…) Az órákra előre kellett felkészülni, majd a diákoknak egymás között meg kellett beszélnie a feladott tananyagot, az előző órán előzetesen felvett kérdések részletes megvitatásáról nem elfeledkezve. A mindig jelen lévő, de nem mindig beszélő professzorok általában csak akkor szóltak bele a diákok közötti eszmecserékbe, ha valami tisztázatlan maradt, nagyon elkalandozott a beszélgetés az adott témától, vagy nem sikerült közös álláspontra és így általánosan érthetőnek és logikusnak vélt végeredményre jutni. (…) A PBL oktatásban nagy szerep jut továbbá a diákok által tartandó előadásoknak. Minden tárgyból legalább egyszer kell egy adott témából előadást tartani. Ezt kifejezetten hasznosnak találtam, mert fejleszti az ember előadási képességeit, melyekre később, az üzleti életben nagy szükség lehet.”

Csányi Miklós
Hollandia

„Összességében mindenki rengeteg élménnyel gazdagodott, és gazdagodhat is, ha egy ilyen külföldi félévet eltölt egy egyetemen, legyen az Hollandia, Anglia, Franciaország vagy akár Németország. Mindenkinek ajánlott, aki megteheti. Szerintem még nem volt olyan Erasmusos diák, aki megbánta volna döntését, hogy külföldi egyetemre pályázott egy félévre. Sőt sokan a kint töltött félév alatt, annyira megszeretik a helyet, hogy további félévre kint maradnak, akár úgy, hogy munkát vállalnak az egyetem mellett. Mindenki éljen a lehetőséggel, amíg lehet!!!”

Bölcskei Vanda és Molnár Zoltán
Németország

„A dánok büszkék saját, minden tekintetben modern életszemléletükre, így a népviseletet, a hagyományos fesztiválok ünneplése és a régimódi szokásokhoz való ragaszkodás kevésbé elterjedt a dánoknál, mint más európai országban. A látogatók kellemes, nyugodt embereknek fogják találni a dánokat, akik közvetlenek, mentesek a szélsőségektől és más életstílusokkal szemben is toleránsak. 1989-ben Dánia volt az első európai ország, amelyik legalizálta az azonos neműek házasságát, és a meleg élettársakra is a kiterjesztette heteroszexuális párok jogait. Talán semmi sem mutatja jobban a dán életszemléletet, mint a hygge szócska mögötti koncepció, mely kicsit durván fordítva kényelmet és meghittséget jelöl. A külvilág zűrzavarának és problémáinak kizárását takarja, és helyette a meleg, meghitt hangulat megteremtését. A hygge-t alkalmazzák a dánok magánéletük sok területén, otthonuk megtervezésétől kezdve az apró kávézók és kocsmák iránti szeretetüknek. A dánok nem fejezhetik ki jobban elégedettségüket, mint ha vendéglátójuknak a meghitt estét köszönik meg.”

Bondor Erika
Dánia

„Első látásra a városközpont valóban mintha csak csatornákból, biciklikből és coffeeshopokból állna. Azonban számomra az igazi tapasztalat az volt, hogy milyen élni viszonylag hosszabb távon egy az otthoni légkörtől eltérő országban. Bevándorlók a világ minden tájáról, kapitalizmus szelleme, Koninginnedag, fantasztikus piacok, liberalizmus kispolgári tudattal karöltve, nyers hering. Csak néhány dolog, ami elsőre eszembe jutott. 

(…) Eddig nem is gondoltam volna, hogy egy egyetem ennyire más lehet! A félév periódusokra volt osztva, ami azt jelentette, hogy volt kétszer két hónapos időszakunk, amikor egyszerre csak két tantárgyat tanultunk (…). Hogy az ember egyszerre csak két tárgyat tanul lehetővé teszi, hogy tényleg folyamatosan kelljen és lehessen felkészülni az órákra. Egy tárgyból a tanóra átlag heti kétszer 90 perc, vagyis nem sok, viszont azt tényleg tapasztalt professzorok tartották, és sokkal inkább bevontak minket az órákba, mint itthon (…)! Egyszóval az órák hangulata, a tanár-diák viszony, és a tanárok szemlélete is más volt, mint az itthon megszokott.”

Fabók Márton
Hollandia

 „Minden nap egyik fénypontja kb. 13:00-kor következett be. Ekkor ugyanis mentünk menzázni. Na a nagy örömöt persze nem maga az evés okozta, bár egész jókat lehet a menzán enni, mint a többi német egyetemen általában, államilag támogatott áron, így 1,45-2,90 Euró között simán meg tudsz ebédelni. Szóval a különleges ezekben az étkezésekben az volt, hogy rengeteg erasmusos evett együtt, ilyenkor rengeteg mindenkivel nyílt lehetőség találkozásra. Mint ilyen, az egyik legnépszerűbb társas programnak számított.”

Cenov Diána
Németország

„Ahogy tapasztaltam a törökök nagyon szeretik a turistákat és a magyarokat. A rendőrségen a tartózkodási engedély igénylésénél a rendőr megsimogatta a fejem mikor kiderült a nemzetiségem, mondva magyar testvér.

Ezzel a magyar testvér dologgal voltak problémáim, mert a tanszéken ugyan ezt nem hánytorgatták, de az összes többi helyen, ahol megfordultam szóba került a népeink testvérsége, ami tulajdonképpen a „magyarok törökök” mondatban nyilvánult meg. Mivel sem nyelvész, sem történész nem vagyok, a történészi álláspontot nem ismerem. De még ha ezt egy történész mondja is nekem, felháborodok, mert úgy gondolom hogy az éremnek két oldala van, vagyis ha a magyarok törökök akkor talán a törökök magyarok. Persze ilyenkor közölték, hogy nem értem meg mit mondanak nekem…

(…) Ami számomra nagyon érdekes volt, hogy a törökök sokkal szélesebb körben használják a testbeszédet, mint mi, és néhány dolognak más jelentése van. A kacsintás például sziát jelent. Ez akkor volt egy meglepetés számomra, mikor az egyik tanárom rám kacsintott a folyosón. Meg az is furcsa volt, amikor három-négy lány kacsintott rám a folyosón.

A kacsintást barátok, hasonló korúak között lehet használni, és természetesen a tanár használhatja a diákkal szemben, de fordítva nem. A társas érintkezések terén a hierarchia itt is él, a munkahelyen és a családban is, pl. a nagyszülőket magázni kell.”

Kopácsi Szilárd
Törökország

„Az egyetemre villamossal átszállás nélkül eljuthatsz a Neustadt-ból, de úgyis bicajjal fogsz menni. Mert miután van diákigazolványod és van hol laknod, irány a bolhapiac! Szombat délelőtt az Elba partja az a hely, ahol beszerezheted 20 euro körül a biciklit, amiről azután le sem akarsz majd szállni. Mert itt tényleg mindenki azzal közlekedik! Gyorsabban odaérsz bárhová, mint villamossal. Persze a tömegközlekedés is nagyon jó, mindig percre pontosan érkezik, és éjszaka is jár, de kinek van kedve olyankor 10-20 perceket várni! Ami pedig a legjobb, az a közbiztonság. Ha egy hétre elutaztam, és a lakótelepen, az utcán állt lelakatolva a bicajom, akkor is megvárt. Senki nem vitte el. És soha nem féltem a hátul elhelyezett kosarában benne hagyni ezt-azt, amíg beszaladtam egy másik boltba. Senki nem nyúlt hozzá. Teljesen biztonságban éreztem magam mindig, mindenhol, éjszaka egyedül az utcán is.”

Fejér Kata
Németország

„Negyedéves számviteles közgázos vagyok, és egy felejthetetlen tavaszi félévet töltöttem Svédország egyik nem túl nagy, de remek diákvárosában, Jönköpingben. A városnak nincsen sok lakosa, és az élet valószínűleg elég unalmas lenne, ha nem lepné el minden szemeszterben több száz diák a világ minden tájáról. Egyetlen bevásárlóközpont, néhány „pub” és talán 2-3 szórakozó hely található Jönköpingben, mégsem okozott sosem gondot az esti programok megszervezése. A jellegzetes svéd táj, és városok viszont nagyon sok lehetőséget nyújtanak a kirándulásokra. Rengeteg új dolgot tanultunk meg ebben a félévben, és talán 5 hónap után elmondhatjuk, hogy félig svédként jöttünk haza.”

Erdős Rita
Svédország

„Tudni kell, hogy a görög mentalításhoz hozzátartozik a rendkívüli nyugodtság, lassúság és ráérőség, ha a te ügyedről van szó. A hivatalnokok az urak – úgy is viselkednek –, minden az ő kezükben dől el, de minden a maga idejében, csak türelem és csigavér. Nem érdemes kiakadni rajtuk, úgyse tudjuk megváltoztatni őket, inkább megértőnek, türelmesnek kell lenni. Előbb utóbb minden meg fog oldódni, felesleges idegeskedni. Jobb, ha azokra a hónapokra átvesszük az ő mentalitásukat, és egész máshogy látjuk a világukat.”

Illéssy Kata
Görögország

„Hollandia számomra sok meglepetést tartogatott. Korábban soha nem jártam az országban, úgyhogy csak barátaim beszámolóiból, könyvekből kaptam némi – mint később kiderült, igen felületes – előzetes tudást. Semmi sem volt olyan, mint amilyenre számítottam, mégis minden tökéletesen alakult. Kiutazásom előtt elképzeltem magam, amint szélmalmok tövében üldögélek, és zöld fű vesz körül, ameddig a szem ellát. Végtelen sík földet láttam magam előtt, legelésző teheneket, s embereket, akik biciklin, és szekéren utaznak. (…) Most, hogy már ismerem a várost, mindez nevetségesnek tűnik. Még sosem láttam annyi fiatalt éjszaka a szórakozóhelyeken vagy sétálni az utcán, mint ott.”

Gyöngyösi Katalin
Hollandia

 „Az egyetem csak 1999-ben alakult meg, ebből adódóan az épületek modernek és szépek, a berendezés a minden négyzetcentimétere a svéd design remeke. Minden színes, kényelmes, gyakran kanapék várják az embert a tanulósarkokban, sok az étterem és café, de még több helyen található konyha mikrosütőkkel, kávéfőzőkkel, mosogatókkal, ahol az ember elkészítheti saját kis menüjét (annál is inkább, mivel egy könnyű ebéd 45-55 koronába kerül az egyetemen + ital 15-20 koronáért). Amitől pedig a magyar egyetemistának egyenesen könny szökik a szemébe: bizonyos épületekben alvószobák várják a megfáradt hallgatókat, a termekben pedig automata sötétítő óvja őket a túl erős napfénytől.”

Lósz Ákos
Svédország

„Magyar nap. A nemzet egyetlen képviselőjeként próbáltam hozzájárulni az eseményhez. (…) Számomra is felüdülés volt ez az alkalom, mert minden nemzetnek legalább 2-3 képviselője volt (…). Egyfajta felelősséget is éreztem így, hiszen az emberek mindenhol általánosítanak. Lehet, hogy furcsán hangzik, de számukra én voltam Magyarország mintapéldánya (hozzáteszem, úgy, mint nekem a két orosz vagy a lengyel fiú Oroszországé és Lengyelországé), és ha én nem a kellő benyomást keltem bennük, akkor az egész országról alkotnak negatív képet. Büszkeséggel töltött el az is, hogy Európa nagynevű egyetemeiről érkezett diákokkal is fel lehet venni a versenyt. Nikolay, az HEC diákja az első megmérettetés után azt mondta nekem és a lengyel fiúnak: ’Srácok, nagyszerű társaság vagytok, de most lett világos számomra, hogy komoly tudás is van mögöttetek.’

(…) Egy félév alatt talán kicsit felnőttebbé váltam, valamivel tudatosabb lettem, rájöttem, hogy a TV kiiktatásával mennyi minden másra jut ideje az embernek. Talán egy komoly félelmem volt megérkezésemkor a megélhetésen kívül: hogyan fogok megismerkedni emberekkel, és kikkel. Akkor még nem gondoltam át, hogy mindenki hasonló kétkedéssel vette az első pár napot. És a nyitottság megjutalmazza önmagát. Az orosz lány, Marina úgy hiszem, jól összegezte egy kifejezéssel a kint eltöltött időt: ’Egy rövid élet’, amiben volt szórakozás és munka, szenvedély, új emberek megismerése önmagad megismerése, és végül búcsú, ugyanúgy, mint egy rendes életpálya során.” 

Janki Gábor
Svédország

 „Van egy nagyon hasznos tantárgy, amit mindenképp ajánlanak a külföldi diákoknak: a „Dutch History and Culture”. Én is elvégeztem ezt a tárgyat, és nagyon sok érdekes dolgot tanulhattam a holland politikáról, életvitelről és kultúráról. Emellett minden tantárgyam nagyon tetszett, egyrészt a miatt, mert angolul tanulhattam, másrészt pedig, mert láthattam, hogy külföldön, idegen tanárok, hogyan közelítenek meg egy-egy problémát és, hogy milyen módon adják át azt a diákoknak.”

Győri Gabriella
Hollandia

„Életem egyik legemlékezetesebb szakasza zárult le egy pillanat alatt. Sok barátot szereztem a világ szinte minden pontjáról, sokat utaztam, és megtanultam helytállni nemcsak a francia egyetemen, de az ottani mindennapi életben is. Úgy érzem, ezzel a kilenc hónap Franciországgal a hátam mögött ma már sokkal inkább európainak érezhetem magam, mint azelőtt. Megtapasztaltam, hogy mit is jelent az Európai Unió „állampolgárának” lenni. Ma már otthon érzem magam Európában, mert kiismerem magam „nyugaton”, és mert tudom, hogy ott sem könnyebb az élet, mint ideahaza.”

Heller Balázs
Franciaország

„Ennek az őszi félévnek a haszna jelenleg alig felmérhető számomra. Toleráns és érdeklődő egyetemistákkal találkoztam, rengeteg barátra tettem szert, akiktől rengeteget megtudtam a hazájukról és otthoni lehetőségeikről. Fejlődött az angol, német, francia nyelvtudásom, pontosabb képet, új viszonyítási pontokat kaptam a világ, Magyarország és végül önmagam értelmezéséhez is. Olyan információk ezek, amelyekkel valahogy sokkal inkább felnőttnek érzem magam, mint félévvel ezelőtt.”

Nándori Tamás
Lengyelország

 „Nem túlzok, ha azt mondom, hogy a világ minden tájáról vannak most barátaim. 6 ember jön meglátogatni, most hogy hazajöttem Magyarországra: Dél-Koreából, Washington D.C.-ből, Buenos Airesből, és Brazíliából!!! (…) Azt mondták, hogyha ilyen mosolygósak és vidámak a magyar emberek, akkor (bár nem tudják, hol van Budapest — főleg az amerikaiak) de eljönnek és megnézik (volt olyan barátom aki, nem ment el Párizsba, de eljött Budapestre!!!)”

Horváth Dóra
Olaszország

„Az észtek csöndesek és zárkózottak, de valójában nagyon kedvesek és idővel megnyílnak. A fiatalok azonban nyitottak és közvetlenek. Az egyetemisták közül kerülnek ki a „tutor”-ok, akik segítenek a külföldieknek a beilleszkedésben. Azonban nem egy külföldire jut egy hazai diák, mint itthon a Tandem-programban, hanem egy csoport külföldinek segít egyszerre a tutor. (…) Összességében nagyon emlékezetes és hasznos félévet tölthettem itt, mind szakmailag, mind szociálisan sok új tapasztalatot és élményt szereztem. Észtország teljesen az ember szívéhez nő, én is életem végéig szimpátiát fogok érezni az ország és az észtek iránt. A félévben nem jöttem haza, de az idő így is hamar eltelt. Nem volt túlságosan hideg decemberig, de azért a legmelegebb téli ruhákra van szükség. Észtország talán kevésbé ismert itthon, mint a nyugat-európai országok, de ennek csak előnyét tapasztaltam, mivel érdekesnek és különlegesnek hangzik, hogy pont itt éltem és tanultam.”

Balogh Judit
Észtország

„Az iskola egy nagyon jó nevű menedzsment iskola, Franciaországon belül az egyik legjobb, és magántulajdonban van, tehát nagyon drága annak, aki tandíjat fizet. (Azaz az Erasmus-os cserediákokon kívül mindenkinek). Amikor megtudtam, hogy mennyibe kerül egy francia diáknak, nagyon megbecsültem, hogy én is ott tanulhatok!”

Jeney Annamária
Franciaország

„Ami nekem a leghasznosabb volt: kertész szemmel a kirándulások során rengeteg új dolgot tanultam. Tanáraim segítségével átláthattam a krétai kertészet jelenét, illetve általában a mediterrán növényekről sokat tanultam. Rengeteg számomra új növény fajt ismertem meg. Belepillanthattam a kertészet itteni nehézségeibe, és büszkeség volt a szakmabeliekkel ismertetni a hazai viszonyokat. Szakmai fejlődésem szempontjából rendkívül hasznosnak mondhatom a kint töltött időszakot, és ajánlani tudom minden kertészhallgatónak.”

Kamondy Lívia
Görögország

„Az oktatás színvonala igen magas. Teljesen gyakorlatias. Az oktatók saját kutatási területük szakemberei. Csak annyit kérnek tőled, amit leadtak. Gyakorlati tapasztalataikat osztják meg veled, és új alkalmazásokat várnak tőled. Közös munkát, általában csapatmunkát, mellyel kapcsolatban, bármiben és bármikor szívesen segítenek. Munkatársnak tekintenek és sokat várnak tőled, de büszkék rá, hogy együtt dolgozhatnak veled. A feladatok élő projektek, a finnek külön tervezési ötletpályázatokat írnak ki egyetemisták számára is, komoly pénzjutalmakkal. Fontosnak tartják ugyanis a fiatalos, kreatív ötleteket.”

Mosonyi Vera
Finnország

„Fantasztikus volt. És néha nehéz. De végül leküzdöttünk minden nehézséget, közben kicsit felnőttünk, és sokat nevettünk. Született néhány komoly barátság, kötetett néhány jövőben talán hasznos ismeretség, jól megtanultunk olaszul, és megismertük az olasz kultúrát, fiatalokat, szokásaikat.

Mióta hazajöttem, visszavágyom, és megteszek mindent, hogy újra közöttük élhessek. Jó utat Neked is.”

Csillag Katalin
Olaszország

Utolsó frissítés: 2016.07.28.