Június - 2017
H K S C P S V
  01 02 03 04
05 06 07 08 09 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
27 28 29 30  

OLDALTARTALOM

ÁLTALÁNOS ÉS KVANTITATÍV KÖZGAZDASÁGTAN DOKTORI ISKOLA 129

Az akkreditációs eljárás során az Általános és Kvantitatív Közgazdaságtan Doktori Iskolát a MAB 2014/10/XIV/47/2/809. sz. határozata alapján -a működési feltételek folyamatos biztosítása esetén - 2019. december 31-ig akkreditálja

AKTUÁLIS INFORMÁCIÓK
DOKTORI KÉPZÉS - FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2017

 

A doktori pályázatok benyújtásának határideje 2017. május 15.


A DOKTORI ISKOLA VEZETŐJE: Vincze János DSc,  egyetemi tanár

A képzésért felelős területi doktori tanács: Egyetemi Doktori Tanács 

A doktori iskola tudományterülete: társadalomtudományok.

Tudományág: közgazdaságtudomány.

A kiadott doktori fokozat elnevezése: PhD - közgazdaságtudomány.

A doktori iskola működési feltételét biztosító mesterképzés megnevezése:

  • Gazdaság-matematikai elemző (elemzés) mester .MAB 2008/2/X/4/3
  • Közgazdasági elemző mester  MAB 2008/1/XI/2/14

ELÉRHETŐSÉGEK

 A doktori iskola vezetője: Vincze János DSc

Matematika Közgazdaságtan és Gazdaságelemzés Tanszék

1093 Budapest, Fővám tér 8.,  E. 258.

Telefon: 482-5145

E-mail: janos.vincze@uni-corvinus.hu

A doktori iskola pogramigazgatója: Medvegyev Péter CSc

Matematika Tanszék

1093 Budapest, Fővám tér 13-15. (Sóház), S. 229/b

Telefon: 482-7430

E-mail: medvegyev@uni-corvinus.hu

Ügyvivő asszisztens: Vajda Marianna 

Tudományos Rektorhelyettesi Iroda

1093 Budapest, Fővám tér 8., E. 217.

Telefon: 482-5020

E-mail: marianna.vajda@uni-corvinus.hu

 

 

A DOKTORI ISKOLA SZERVEZETI KERETEI

A doktori iskola tagjai a doktori iskolában vezetői, oktatási és kutatási téma­vezetési, ill. bírálati feladatokra rendszeresen felkért oktatók-kutatók. Az 1993 óta működő Közgazdaságtani Doktori Program jogutódjaként 2002-ben létrejött Közgazdaságtani Doktori Iskola jelenlegi törzstagjai.

DOKTORI ISKOLA TÖRZSTAGJAI

  • Berde Éva CSc
  • Berlinger Edina Ph.D
  • Major Klára Ph.D
  • Medvegyev Péter CSc
  • Száz János CSc
  • Vincze János DSc
  • Zalai Ernő akadémikus, professzor emeritus

A DOKTORI ISKOLA TÉMAVEZETŐI-OKTATÓI

Baji Petra Ph.D., Bakó Barna Ph.D., Berde Éva CSc, Berlinger Edina Ph.D., Bod Péter Ákos DSc, Bozóki Sándor Ph.D., Brodszky Valentin Ph.D., Csekő Imre Ph.D., Csóka Péter Ph.D., Darvas Zsolt Ph.D., Gulácsi László dokor Habil, Hámori Balázs DSc, Kovács Erzsébet CSc, Major Klára Ph.D., Medvegyev Péter CSc, Móczár József prof. emeritus, Péntek Márta doktor Habil, Révész Tamás Ph.D., Rosta Miklós Ph.D., Szabó Katalin prof. emerita, Szabó-Bakos Eszter Ph.D., Simonovits András DSc, Solymosi Tamás doktor Habil, Száz János CSc, Szüle Borbála Ph.D., Tallos Péter CSc, Tasnádi Attila DSc, Temesi József prof. emeritus, Valentiny Pál Ph.D., Vidovics-Dancs Ágnes Ph.D., Vincze János DSc

Együttműködési megállapodás: SZTAKI, MNB

A doktori iskola tanácsának tagjai

  • Berde Éva CSc, egyetemi tanár
  • Darvas Zsolt Phd, tudományos főmunkatárs
  • Meyer Dietmar CSc, egyetemi tanár, BME
  • Szabó Katalin DSc, professzor emeritus
  • Száz János CSc, egyetemi tanár
  • Temesi József CSc, professzor emeritus
  • Vincze János DSc, egyetemi tanár
  • Zalai Ernő akadémikus, professzor emeritus

FELVÉTELI VIZSGA-FELVÉTELI KÖVETELMÉNYEK

A Közgazdaságtani Doktori Iskolába minimum jó minősítésű akkreditát képzésben megszerzett egyetemi vagy mester diplomával és leg­alább egy nyelvből (angol, francia vagy német) középfokú, C típusú nyelvvizsga birtoká­ban lehet jelentkezni. Az angol nyelvet a doktori iskola munkanyelvként használja, tehát amennyiben a jelölt angolból nem rendelkezik nyelvvizsgával, akkor az angol nyelv megértési, kommunikációs szintű ismeretét más úton igazolnia kell.

 A jelentkezőknek egy rövid előzetes kutatási elképzelést kell benyújtaniuk, és írásbeli vizsgán és szóbeli meghallgatáson vesznek részt. Az írásbeli vizsga az elméleti és mód­szertani felkészültség szintjét hivatott lemérni. A szóbeli meghallgatás a jelentkező intel­lektuális kapacitását és tudományos munkára való alkalmasságát ellenőrzi.

A felvételi eredménye nyilvános és a felvétel szigorúan a felvételi pontszámok rangsora alapján történik, amely három elem értékeléséből tevődik össze:

  •  a jelentkezéskor beadandó írásos anyagok alapján (max. 20 pont)
  • írásbeli felvételi vizsgák érdemjegyei (max. 60 pont)
  •  a szóbeli meghallgatás alapján kapott komplex értékelés (max. 20 pont)

 ad a) A Felvételi Bizottság tagjai a beadott írásos anyagokat személyenként elbírálják és pontozzák. Főbb bírálati szempontok: a tudományág körébe eső tantárgyak vizsgajegyei, a diplomamunka témája és minősítése, a tudományos (pl. TDK) tevékenység, a kutatási elképzelés kidolgozottsága, tanszéki, témavezetői támogatás, nyelvtudás.

ad b) Az írásbeli javítás során a jelentkezők teljesítményét minden felvételi tárgyból százalékos skálán minősítik, és a kapott pontszám az egyes százalékos eredmények súlyozott (20 % vagy 16 %) összegeként áll elő a szaktárgyi vizsgák pontszáma.

 A felvételi tárgyak (amelyek az értékelés során egyenlő súlyaránnyal szerepelnek):

  • B1 Mikroökonómia (Csekő Imre)                            
  • B2 Makroökonómia (Vincze János)             
  • B3 Matematika (Magyarkúti Gyula)
  • B4 Statisztika (Sugár András)

Az írásbeli eredményét a szóbeli meghallgatás előtt az érdeklődő jelentkező megtekint­heti. Az írásbeli eredményével kapcsolatos esetleges kifogásokat a Felvételi Bizottság bírálja el.

 ad c) A szóbeli meghallgatás után a Felvételi Bizottság kialakítja a jelentkezők komplex értékelését tükröző pontszámát, majd összesíti a jelentkezők pontszámait. Az így kialakult 100 pontos skálán rangsorolja a jelölteket, és szigorúan a kialakult pontszámok rangsora alapján javaslatot tesz a felvettek személyére és az iskola rendelkezésére álló ösztöndíjak odaítélésére.

A felvételi döntés elleni fellebbezésre csak a Doktori Szabályzatban megfogalmazott fel­vételi elvektől való eltérés esetén van lehetőség.

A DOKTORI KÉPZÉS STRUKTÚRÁJA

A doktori iskola belső szervezete

A Doktori Iskolán belül egyetlen doktori program működik: a Közgazdaságtani Doktori Program, amelynek három szakiránya van (zárójelben a szakirányok ­felelőseinek a neve szerepel):

  • Általános közgazdaságtan (felelős: Vincze János, egyetemi tanár)
  • Pénzügyi közgazdaságtan (felelős: Száz János, egyetemi tanár)
  • Operációkutatás (felelős: Temesi József, professzor emeritus)
  • Intézményi gazdaságtan (felelős: Szabó Katalin, professor emerita)

BESZÁMOLTATÁSI REND

A hallgatóknak a különböző tárgyakban tanúsított teljesítménye minden esetben értékelés tárgya, függetlenül az adott tárgyban alkalmazott képzési formától (tehát konzulens tanár által irányított egyéni olvasóprogram esetén éppúgy, mint előadás és szemináriumsorozat esetén). Az értékelés feltétele a tárgyaknak és az alkal­ma­zott képzési formáknak meg­felelően változó lehet. Az egyes kurzusokban nyújtott teljesít­mény értékelése rend­szerint háromfokozatú skálán (kiválóan megfelelt, megfelelt, nem felelt meg) történik.

Az egyes évek végén a hallgató addigi összesített eredménye alapján (két­ség esetén a Doktori Iskola Tanácsát kikérve) a programvezető dönt arról, hogy a hallgató folytathatja-e tovább tanulmányait, esetleg milyen sajátos megkötésekkel (tantárgyismétlési, görgetési engedély).

Tanrend, órarend, tanulmányi kötelezettség

 I. tanegység: tantárgyi kreditek (összesen 72-90 kredit)

Kontaktórákat jelentő kurzusok (előadás, szeminárium), a hallgató a kreditet tanulással és vizsgával (érdemjeggyel lezárva) szerzi. A kontaktórákon felül az adott tárgy egyéni tanu­lására fordított idő is ide számít, amely a kontaktórák legfeljebb háromszorosa lehet. A választott tantárgyakat a hallgatók elsősorban a doktori iskola tantárgylistájáról választ­hatják, de bármely további programba illő (más doktori iskolában, graduális képzésben oktatott) felvett tárgy is elszámolható a DI programvezetőjének előzetes engedélye és általa megállapított kreditértéke alapján.

Kreditszáma: 4-6 kredit tantárgyanként (ami átlagban heti 2-3 kontaktórát jelent). Igazolója: tantárgyfelelős.

Az oktatott tárgyak tematikáit és számonkérési rendszerét, amelyet a tantárgyfelelős minden félév elején írásban közöl a hallga­tókkal, a Doktori Iskola Tanácsa hagyja jóvá. A foglal­kozások látogatása kötelező, a doktorandusz teljes- vagy részidős státuszától függetlenül.

 Az elfogadott tantárgyak listáját, az egyes tantárgyak kreditpontszámát, valamint az egyes félévekben teljesíteni javasolt tantárgyakat, illetve kreditpontszámot a féléves tájékoztatók tartalmazzák.

 Korábbi tanulmányok alapján, az éves tantervben megjelölt tantárgyak esetében, a DI vezetője meghatározott értékű kreditet elismerhet.

 A tantárgyi kreditek (összesen 72 – 90 kredit­pont) belső megoszlása az alábbi

A tantárgyi kreditek belső megoszlása:

Tantárgyak jellege     

Kredit

Kötelező tárgyak

52

Kutatási szeminárium és fórum

12

Választható tárgyak

8-26

Összesen

72-90

A Közgazdaságtani Doktori Iskolában oktatott tárgyak, tárgyfelelősök és kreditpontszámok

Az abszolutórium megszerzéséhez a hallgatóknak 180 kreditpontot kell összegyűjteni a megjelölt arányban, a hatodik szemeszter végére

 II. tanegység: egyéni tanulmányok és kutatás (legalább 50 kredit)

  1. Önálló tevékenységek (egyéni tanulmányok, témavezetői irányítással végzett önálló kutatómunka). A számonkérés évközi ellenőrzés (beszámolók, kutatási tervek) formá­jában történik. Félévenkénti adható maximális értéke a Közgazdaságtani Doktori Iskolában: 5 kreditpont.
  2. Publikációs tevékenység: meghatározott színvonalú tudományos publikációs tevékenységet elismerő kreditpontok.
  3. Az előírt követelményeket kielégítő (elfogadott) kutatási terv elkészítése: 20 kredit­pont. 

 A kreditek elszámolása: az a) – c) pontok összege, a félév végén az indexben aláírással zárul. Igazolója: programvezető (a DI elnöke, vagy a kinevezett programigazgató).

A doktori iskola publikációs követelményei és gyakorlata

A jelölttől a védés előtt elvárt szakmai publikációs teljesítmény, valamint a tudományos, ill. egyéb szakmai publikációk jellegére és értéke­lésére vonatkozó általános követel­ményeket a TTDT Ügyrendje rögzíti.

 III. tanegység: oktatási tevékenység (összesen legfeljebb 45)

A doktori iskola elnöke (programigazgatója) által előzetesen jóváhagyott, a tantárgyfele­lős irányításával ellátott, rendszeresen ellenőrzött oktatómunka (pl. gyakorlatok vezetése, dolgozatok előkészítése és javítása). A doktorandusztól félévenként legfeljebb átlagosan heti 8 óra időtartamú oktatási feladat várható el.

Kreditszáma: heti egy idősávban tartott gyakorlat vezeté­se heti 4 órányi tevékenységként számolható el, és heti 1 órai oktatási tevékenység 1 kreditpontot ér. Más oktatással szorosan összefüggő tevékenység heti átlagos óraráfordítását egy erre rendszeresített központi formanyomtatványon kell dokumentálni és igazolni. Félévenként összesen legfeljebb 8 kreditpontot adható oktatási tevékenységért. Igazolója: az adott tanszék vezetője és a programvezető

Egyéni tanrend - görgetés

A tanterv megjelöli a kötelező tantárgyak teljesítésének javasolt félévét, és oly módon áll össze, hogy egy teljes idős doktorandusz-hallgató két év alatt teljesít­heti tanulmányi kötelezettségeit. A részidős doktoranduszok számára lehető­séget adunk arra, hogy egyéni tanrend szerint, három évre elnyújtva tegyen eleget tanulmányi kötelezett­ségeinek. Egy megkezdett, de sikertelenül lezárt kurzus görgetésére csak egyszer, kivételes méltányos­ságból adható engedély. A hallgatók szakmai a számukra kijelölt tanácsadó tanárhoz (aki rend­szerint maga a kutatási téma­vezető) fordulhatnak segítségért az egyéni képzésre és egyéni tan­rendre irányuló kérdéseikkel.

Külföldi részképzés

A hallgatók külföldi részképzésén legkorábban a második évben vehetnek részt. A kül­földi tanulmányút során azok a hallgatók, akik az előírt kredit­-pontszá­mot még nem teljesítették a Doktori Iskola vezetőjének – a szakirány­felelős és a téma­vezető egyet­értésével – előzetes egyeztetve kurzusokat kell külföldön teljesítniük. Egyéb esetben évet kell halasztaniuk.

A doktori szigorlat a szervezett képzésben

A doktori szigorlat – felsőbb rendeletek szerint – a doktori fokozatszerzési folyamat része. A szervezett képzésben résztvevő doktoranduszok azonban az előírt kredit-pont­szám teljesítése esetén a fokozatszerzési folyamat elindítása előtt is szigorlatot tehetnek.

A doktoranduszok oktatási feladatai

A szervezett képzésben résztvevő doktoranduszok és doktorjelöltek heti 2 idősáv terjedel­mű oktatásra kötelezhetők, amely ellenében anyagi ellenszolgáltatásban részesülnek. A szervezett képzésben résztvevők oktatási feladatainak jóváhagyásáról – az érintett tan­szék­vezetők és a Doktori Iskola programvezetőjének javaslata alapján – a Közgazdasági Kar Tanácsa (dékánja) dönt.

KUTATÁS A DOKTORI ISKOLÁBAN

A doktoranduszok és doktorjelöltek kutatási tevékenységének irányítása, a témavezetők feladataA szervezett képzésben résztvevők már a tanulmányi szakaszban megkezdik kutatómun­kájukat a témavezetőjük irányítása mellett. A jelölt és témavezetője nagyfokú szabad­sággal rendelkeznek a kutatási téma megválasztásában és konkretizálásában.

A program minden résztvevőjének munkáját a szakterület elismert kutatója felügyeli (témavezető), aki a hallgató képzési programjának kialakításától a kutatási terv kidolgozásán át az értekezés elkészítéséig végigkíséri, irányítja és ellenőrzi a hallgató szakmai előrehaladását.

A témavezetők feladatait, a doktoranduszok, ill. doktorjelöltek és a témavezetőik kapcso­latának szabályait részletesen rögzítik a BCE Doktori Szabályzata és a TTDT Ügyrendje. A kutatásvezető feladata, hogy irányítsa, felügyelje, segítse a jelölt kutatómunkáját, kezdve a kutatási terv kialakításával, és közösen megállapított menetrend szerint munka­kapcsolatot tartson vele, rendszeresen beszámoltassa a jelöltet a kutatómunkája alaku­lásáról, a felmerült problémákról, nehézségekről, illetve azok kezelési módjáról.

A kutatás témáját minden jelöltnek előzetesen el kell fogadtatnia. Erre a célra szolgál a vonatkozó nemzetközi szakirodalom ismeretét tükröző, munkahipotézisekkel kiegészített, részletes (15-20 oldalas) kutatási terv (kutatásindító tanulmány), amelyet a jelölt téma­vezetője irányítása és ellenőrzése mellett készít el a képzés negyedik félévében.

A doktoranduszok és doktorjelöltek, valamint a kutatási témavezetők évente írásbeli beszámolót készítenek az elvégzett kutatási munkáról. A beszámolókat a Doktori Iskola Tanácsa megvitatja és értékeli.

A kutatási terv és a kutatómunka értékelése

A dok­toran­duszoknak a harmadik tanévtől kezdve, illetve a szervezett képzésben részt vett doktorjelölteknek a munkahelyi védésig minden naptári év végén le kell adniuk a következő évre vonatkozó kutatási munkatervet, illetőleg (a megkezdett kutatás második évétől kezdve a munka­tervvel együtt) a téma­vezető által minő­sített részletes beszámolót az előző évben végzett kutatásról. A beszámolók alapján a Doktori Iskola Tanácsa évente értékeli a doktoranduszok munkáját.

A felsőbb éves dokto­ran­duszok és doktorjelöltek a kutatási fórum keretében bemutatják kutatási eredményeiket és disszertációjuk tervezetét.

PhD hallgatók külföldi tanulmányútja, részvétele konferenciákon

Ph.D. hallgatóinkat ösztönözzük arra, hogy a képzés második, vagy har­madik félévében egy félévet külföldi tanulmányúton töltsenek, ahol tovább folytatják tanulmányaikat illetve kutatómunkájukat.

Fontosnak tartjuk, hogy dok­toran­duszaink és doktorjelöltjeink bekapcsolódjanak a hazai és nemzet­közi tudományos közéletbe. Ennek egyik eleme a hazai és nemzetközi konferenciákon való részvétel, s ott elő­adások tartása.

A DOKTORI ISKOLA NEMZETKÖZI KAPCSOLATAI

A doktori iskola támogatja a doktoranduszok nemzetközi szakmai tevékenységét, arra törekszik, hogy a hallgatók nemzetközi tapasztalatokkal felvértezve és a nemzetközi tudományos standardok ismeretében, illetve az azoknak való megfelelés birtokában végezzenek a programban. Bevonja a hallgatókat a nemzetközi kutatási projektekbe. Fontosnak tartjuk, hogy doktoranduszaink bekapcsolódjanak a hazai és nemzetközi tudományos közéletbe. Ennek egyik eleme a konferenciákon való részvétel, s ott elő­adások tartása. Ösztöndíjas hallgatóink elfogadott előadás esetén pénzügyi támogatásért fordulhatnak a doktori iskola elnökéhez.

A doktori iskola arra törekszik, hogy minden hallgatója számára biztosítsa a külföldi tanulmányút lehetőségét. A 3-5 hónapos tanulmányutak során a doktoranduszok külföldi témavezető segítségével végzik kutatómunkájukat, valamint tárgyakat vehetnek fel a fogadó egyetem doktori kurzusaiból. Amennyiben a doktorandusz hosszabb időre, félévre vagy egész tanulmányi évre kap külföldi kutatási vagy/és részképzési lehetőséget, a külföldön teljesített tárgyakat a doktori iskola a kreditrendszer keretében elismeri a tanulmányi kötelezettségek teljesítésében.

A doktori iskola színvonalának nemzetközi megmérettetése szempontjából fontos, hogy a disszertációk részletes kivonatát angol nyelven is elkészítsék doktorjelöltjeink, s így lehetőség nyílik arra, hogy esetenként külföldi professzorokat kérjünk fel bírálónak.

A DOKTORI FOKOZATSZERZÉS

A doktori fokozat megszerzésére szervezett oktatásban való részvétellel és egyéni felkészülés alapján lehetséges.

A doktori szigorlat

A közgazdaságtani programban a szigorlat kettő önmagában is átfogó tárgy­körből áll:

  • egy közgazdaságtani alapszigorlatból
  • szakiránytól függő komplex vizsgából.

A közgazdaságtani alapszigorlaton olyan kérdésekre és problémákra kérde­zünk rá, amelyek a Ph.D. program mikro- és makroökonómia tárgyai, vala­mint az azokhoz fel­használt fontosabb módszertani (ökonometriai, dinamikai) appa­rátus isme­retében meg­válaszolhatók, elemezhetők. Maga az alapszigorlat három össze­tevőből áll:

Egy írásban beadandó, otthon elkészítendő referátum megírásából. A tanul­mányban egy adott témakör megadott irodalmát kell a jelöltnek érdemben össze­foglalnia, értékelnie. A referátum elvárt terjedelme 15-25 oldal, és annak olyannak kell lennie, abból világosan kiderüljön,

  • miről szól a témakör,
  • milyen főbb vitatott pontjai vannak,
  • hogyan foglal azokban állást a referáló,
  • milyen főbb következtetéseket von le a referáló a feldolgozott irodalomból.

Írásbeli zárthelyi vizsga, amelyen rendszerint egy nagy esszé és két kis kérdésre kell a jelöltnek válaszolni. Szóbeli vizsga, amely alapvetően az írásbelikhez kapcsolódik, de komplex kérdéseket is tartalmazhat. A szakirány témaköréből szervezett komplex vizsga a szakirány felelős által meg­jelölt tantárgyak és témakörök ismeretét kéri számon. A szigorlat mindkét összetevőjét ötfokozatú skálán osztályozza a szigor­lati bizott­ság, és a szigorlat végső értékelése, az Egyetem Doktori Szabály­zatában rög­zí­tett eljárás szerint, a két jegy 2:1 arányban súlyo­zott átlagától függően alakul ki. 

A doktori értekezés tervezete - műhelyvita

 

A jelölt értekezés-tervezete kutatói felkészültségének és alkalmasságának dokumentálása. Az egyetemi doktori szabályzat – az értekezés elfogadható színvonalának biztosítása érdekében – a végleges doktori értekezés benyújtása előtt kb. fél évvel az értekezés-tervezet szakmai megvitatását írja elő. A doktori iskola csak a jelölt és a témavezetője megítélése szerint védésre alkalmas dolgozatot fogad el értekezés-tervezetként. Az értekezés-tervezet műhelyvitájának a célja elsősorban az, hogy az abban résztvevők kérdéseikkel, segítő szándékú kritikai észrevételeikkel és tanácsaikkal segítsék a jelöltet abban, hogy végső dolgozata minél teljesebb és színvonalasabb módon tegyen eleget a szakmai elvárásoknak.

A doktorjelöltek értekezés-tervezetét – az adott szakterületen tudományos fokozattal rendelkező szakértők jelenlétében – műhelyvitán kell megvitatni, és a vita után az értekezés-tervezet szakmai színvonalát és az értekezés készültségi fokát egy, erre a célra kijelölt bizottság értékeli.

Az értekezés-tervezetet egy, legalább három, de legfeljebb öttagú, erre a célra fel­kért tervezet-bizottság értékeli. A tervezet-bizottság tagjai közül leg­alább egy fő külső szakember (nem főállású BCE munkatárs). Ha négy vagy több tagú a tervezet-bizottság, akkor biztosítani kell, hogy legalább kettő külső tagja legyen. A bizott­ság­nak minden eset­ben tag­ja – legalább az egyik – hivatalos előopponens<s>,</s> és tagja lehet a jelölt témavezetője is (aki termé­sze­tesen nem lehet sem vita­vezető elnök, sem opponens). Ha a témavezető nem tagja a tervezet bizottságnak, jelenléte akkor is célszerű.

A tervezet-bizottságnak az a feladata, hogy a vitát is figyelembe véve megítélje, hogy az értekezés-tervezet­ben foglalt ered­mények és a jelölt felmu­tatott kutatói kvalitásai garan­tálják-e egy sike­re­sen védhető érte­kezés határidőre történő elkészí­tését és benyújtását, illetve az, hogy tanácsa­ival segítse a jelöltet a végső érte­kezés elkészítésében. A bizottság jegyzőkönyvet készít, és azt megküldi a DI vezetőjének

A jegyzőkönyv két részből áll: az első, a hozzászólókat megnevezve, tömören és ténysze­rűen össze­foglalja a vitában elhangzott véleményeket; a második a vitát követő zárt ülésről számol be, kiemeli azokat a változtatási javaslatokat, amelyet az átdolgozás során a jelöltnek erősen a figyelmébe ajánl.

A műhelyvita egyidejűleg a jelöltek széle­sebb szak­mai közeg előtti bemutatkozásának, illetve a többi PhD hallgató ismeret és szakmai vita­kultúra ­szer­zé­sének fóruma is, akiknek – különösen a már kutatási szakaszban levők – részvétele ezeken a műhelyvitákon alapvető el­várás.  Az érte­kezés-tervezetek bíráló bizott­ságának tagjait – a témavezető és szükség esetén a Doktori Iskola Tanácsa tagjainak véle­ményét kérve – a programvezető jelöli ki és kéri fel. Az előopponensek általában 4–6 hetet kapnak értékelésük (legalább 3-5 oldal terjedelmű érdemi állásfoglalás) megfogalmazására, amelyet legkésőbb a műhelyvita napján írásban át­adnak a vitavezető elnöknek (tehát nem szükséges azt előre elkül­deni).

Az Értekezés-tervezet Bizottság jegyzőkönyvben foglal állást a műhelyvitán elhangzott fonto­sabb véle­ményekről és javaslatokról, valamint állást foglal abban, hogy a jelölt értekezés-tervezetét

a)    változtatás nélkül elfogadásra ajánlja;

b)   a felsorolt változtatásokkal elfogadásra ajánlja;

c)    a felsorolt indokok miatt nem javasolja elfogadását, s újabb értekezés-tervezet összeállítását javasolja.

A jegyzőkönyvet – a bizottság tagjainak aláírásával, a jelenléti ívvel és az előoppo­nensi véle­mények­kel együtt – a titkár eljuttatja a doktori iskolának, az utóbbi pedig a jelölt­nek.

Ha a tervezet-bizottság az értekezés-tervezetet „nem javasolja elfogadásra”, akkor a jelölt további sorsát illetően a doktori iskola dönt annak függvényében, hogy a foko­zat­szerzési eljárás kezdetétől számított két év előtt még van-e idő egy új érteke­zés-tervezet el­készí­tésére és meg­vitatására. Ha úgy ítéli meg, hogy már nincs, akkor kezdeményezi a foko­zat­szerzési el­járás sikertelen lezárását, és erről értesíti a jelöltet és témavezetőjét. A jelölt a döntés ellen fel­lebbezéssel élhet, amely elbírálására – első fokon – a Doktori Iskola Tanácsa illetékes.

Új érte­ke­zés­-tervezet benyújtására leg­feljebb egyszer van lehetőség, a máso­dik sikertelen érte­ke­zés­-tervezet után a foko­zat­szerzési eljárás sikertelenül zárul!

A doktori értekezés

A doktori értekezést a doktori fokozatszerzési folyamat indulásának időpontjától számított két éven belül be kell nyújtani. Ennek elmulasztása esetén a fokozatszerzési folyamatot sikertelenül le kell zárni, és új eljárás leghamarabb két év elteltével, ugyanazon programban legfeljebb egy alkalommal kezdeményezhető.

Az értekezéssel szemben támasztott tartalmi követelmények előírják, hogy az érte­ke­zés­nek meggyőzően bizonyítania kell, hogy a jelölt

  • képes releváns és időszerű közgazdasági probléma felismerésére, kiválasztására és meg­fogal­mazására, és rendelkezik az elemzéshez szükséges fogalmi apparátus isme­re­tével,
  •  ismeri a témakör szakirodalmát, elméleti és kutatási előzményeit, a felhasz­nál­ható mód­sze­reket, és képes azokat alkotó módon továbbfejleszteni és alkal­mazni, és ez által a témát új eredményekkel gazdagítani,
  • rendelkezik a publi­káci­óhoz szük­séges interpretációs és kifejtési készséggel.

Az értekezésnek tartalmaznia kell:

  • az adott témakör mértékadó hazai és nemzetközi szakirodalmának áttekintését és értéke­lését. Ennek során a jelölt egyértelműen fogalmazza meg, hogy az ismert tény­anyagok­hoz képest miben ért el új tudományos eredményeket;

  • a kutatás módszereinek bemutatását;

  •  az elvégzett kutatás pontos és követhető leírását, a vizsgálódás területének a jelölt által elért eredményekben való a bemutatását.

Az értekezés elvárt terjedelme (mellékletek nélkül) 120 - 150 oldal (Times New Roman betűtípus, 12 betű nagyság, 1,5 sortávolság, A4 normál oldalméret esetén 2,5cm margó). Az egyes doktori iskolák – sajátosságaikat figyelembe véve – ettől eltérhetnek. Eredményeit tekintve nagyjából három önálló, új eredményeket felmutató, részletesen kifejtett és dokumentált, témájában és szerkezetében szorosan összefüggő tanulmánynak feleljen meg.

Magyar állampolgárok az értekezést magyarul nyújtják be. A DIT azonban engedélyezheti, hogy az értekezést más, általa előzetesen jóváhagyott világnyelven nyújtsák be, illetve előírhatja, hogy a magyar mellett más, általa előírt vagy jóváhagyott világnyelven is benyújtsák.

A csak magyar nyelven megírt értekezés angol nyelvű téziseit olyan részletezettséggel kell összeállítani, hogy annak alapján egyértelműen el lehessen bírálni az értekezés fontosnak tartott eredményeit. Az értekezéshez csatolni kell a témájából írt, az eredményeket részletező angol nyelvű cikkeket és tanulmányokat.

Magyar állampolgár által csak idegen nyelven megírt értekezés esetén részletes magyar nyelvű tézisek (és, ha vannak, magyar nyelvű szakcikkek, tanulmányok) beadását kell megkövetelni. Külföldi állampolgárok esetében a doktori iskola tanácsa határozza meg, milyen világnyelven fogad el értekezést az adott témában. Angol nyelvű tézisek készítése ez esetben is követelmény.

A doktori értekezés tartalmi követelményei

  • a témakör hazai és nemzetközi szakirodalmának feldolgozása,
  • a kutatás céljának és módszerének bemutatása,
  • az új tudományos eredmények bemutatása.
  • a kutatási eredmények értékelése, következtetések levonása.

A doktori értekezés tartalmi követelményei

  • tartalomjegyzék,
  • irodalomjegyzék,
  • megfelelő helyesírás,
  • társszerzői nyilatkozat,
  • mellékletek áttekinthető formában való csatolása,
  • a doktori iskola és a témavezető nevének feltüntetése az értekezés elején.

A doktori értekezéshez magyar és angol nyelvű téziseket kell készíteni. Ezek elvárt terjedelme 20-25 oldal, amelyből az adott területet ismerő képes megítélni az értekezésben bemutatott eredményeket.

A doktorjelöltek évi négy alkalommal nyújthatják be doktori értekezésüket az EDT Irodában. 2017. február 8.; 2017. május 1.; 2017. szeptember 1.: 2017. november 1.


nyilvános doktori védés

 

A doktori fokozat megszerzés eljárásának része az értekezés nyilvános vita keretében történő megvédése. Az értekezés védési eljárásának megindítását a témavezető kezdeményezi a DI elnökéhez benyújtott írásbeli kérelemben. A doktori védésre csak a doktori szigorlat után kerülhet sor.

A kérelemmel egy időben be kell nyújtani – az ügyrendben szabályozott formai követelményeknek megfelelően és példányszámban – az értekezést, valamint annak magyar és angol nyelvű téziseit (tézisgyűjteményét), angol és magyar nyelvű kivonatos ismertetőjét, nyomtatott és elektronikus formában egyaránt. Doktori értekezés társszerzőségben nem írható.

Az értekezés és a tézisek – nyomtatott és elektronikus formában – mindenki számára nyilvánosak. A doktori értekezések és tézisek nyilvánossága az EDT védésre bocsátó határozatának időpontjával kezdődik, amihez a jelölt értekezésének védésre való benyújtásával értelemszerűen beleegyezését adja.

A benyújtott anyagok nyilvánossá tételének kezdeményezése a Doktori Iroda feladata. A nyilvánossá tételről a Központi Könyvtár gondoskodik olyan módon, hogy az elektronikus változatokat elhelyezi a BCE Doktori Értekezések elektronikus archívumban, a nyomtatott változatokat pedig tudományterületi illetékesség szerint a Központi Könyvtárban. A Doktori Iroda a sikeres védést követően intézkedik arról, hogy a könyvtárban elhelyezett értekezésekbe bekerüljön a Bíráló Bizottság összetétele és a védés időpontja.

Mind a nyomtatott, mind az elektronikus forma esetében fel kell hívni az olvasók figyelmét arra, hogy egyrészt a művek szerzői jogvédelem alatt állnak, másrészt a védésig, illetve az elfogadásig nem hivatkozhatók, és csak a doktori eljárás érdekében olvashatók. Az el nem fogadott értekezéseket az Egyetem zárolja (nyilvánosságukat megszünteti), és egy-egy példányukat az illetékes doktori iskola adminisztrációja öt évig megőrzi.

Az értekezés a szerző szellemi tulajdona, ezért további nyilvánosságra hozatala, részben vagy egészben való publikálása csak az ő írásos hozzájárulásával történhet. A szerző értelemszerűen jogosult értekezését akár eredeti nyelvén vagy más nyelven megjelentetni. Ebben a tekintetben az értekezésnek sem az Egyetem, sem a MAB honlapján való közzététele semmilyen korlátozást nem jelent sem a szerzőre, sem a kiadóra.

 

A nyilvánosság biztosítása

  • Az értekezést a második támogató javaslat beérkezésétől számított szorgalmi időszakra eső két hónapon belül nyilvános vitára kell bocsátani.

  • A vitára - rövid ismertető csatolásával - meg kell hívni a doktori iskolát befogadó egyetem oktatóit, az adott tudományterület más doktori iskoláit, valamint a szakterület elismert elméleti és gyakorlati szakembereit.

  • A jelölt a támogató bírálatok beérkezése után egy héten belül megkapja a bírálatokat, amelyekre egy hónapon belül írásban válaszol.

  • A védés előtt legalább egy héttel a Bíráló Bizottság minden tagjának (beleértve az opponenseket is) ki kell küldeni az opponensi véleményeket és a jelölt opponensi véleményekre adott írásos válaszát.

  • A doktori értekezést, a védést megelőzően legalább egy hónappal elektronikusan is nyilvánossá kell tenni, s elérhetőségéről a védést megelőzően legalább két héttel kipostázott meghívóban tájékoztatást kell adni.

 Eljárási kérdések

 

  • A doktorjelöltnek nyilatkozni kell arról, hogy az értekezése saját, önálló munkája.
  • A védés feltétele a szigorlat letétele, a publikációs és nyelvi feltételek teljesítése.
  • A bírálóbizottság elnökből, titkárból, hivatalos bírálókból és további három vagy négy tagból, összesen legfeljebb nyolc tagból áll.
  • A bíráló bizottság tagjait az egyetemi, vagy tudományterületi doktori tanács döntése alapján a doktori iskola vezetője kéri fel.
  • A bírálóbizottság legalább 1/3-a olyan, az egyetemmel közalkalmazotti jogviszonyban nem álló személy, aki lehetőleg nem alapító tagja a doktori iskolának.
  • A doktori értekezés bíráló bizottságának elnöke egyetemi tanár, professzor emeritus illetve habilitált egyetemi docens lehet.
  • A bizottság minden tagja tudományos (PhD vagy a korábbi tudományok kandidátusa, vagy ennél magasabb) fokozattal rendelkezik.
  • Nem lehet a bírálóbizottság tagja a jelölt témavezetője.
  • A vitát a bizottság elnöke vezeti

A nyilvános vitán eljáró bizottság akkor határozatképes, ha annak elnöke, titkára, legalább egy hivatalos bíráló és a bizottság további két tagja a nyilvános vitán végig jelen van. A védésről esetleg távol maradó opponens írásban közölheti viszontválaszát a jelölt válaszára, amelyet a nyilvános vitán a Bizottság titkára ismertet. Ha volt elutasító opponensi vélemény is, akkor legalább két opponensnek jelen kell lennie a védésen, köztük annak, aki elutasító véleményt írt.

Elutasító bírálatot adó opponens jelenléte nélkül a vita nem folytatható le. A vita során a bírálók részletesen ismertetik véleményüket.

A Bíráló Bizottság feladata, hogy

  • értékelje a doktorjelölt által benyújtott értekezést, és kialakítsa álláspontját az értekezés további sorsát illetően;
  • összegezze az opponensek bírálataiban megfogalmazott értékeléseket és észre­vételeket;
  • meghatározza azokat a kérdéseket, amelyeket az előzetesen írásban beérkezett észrevételek alapján feltesz a jelöltnek;
  • megvizsgálja, hogy a doktorjelölt birtokában van‑e mindazoknak az ismereteknek, amelyek az adott témakörben kutatómunkát végzőktől elvárhatók. Ezért kérdéseket tehetnek fel a jelöltnek az általa megjelölt szakirodalmi hivatkozások, felhasznált irodalom tartalmára vonatkozóan és olyan szakirodalommal kapcsolatban is, amelyek az értekezésben nem szerepelnek, de a bizottság véleménye szerint fontos háttéranyagnak számítanak az adott kutatási témában.

 A jelölt a nyilvános vita során – az elnök által meghatározott (maximum 20-30 perces) időkeretben – előadás formájában ismerteti doktori értekezésének téziseit. Az opponensek ismertetik bírálatukat, illetve reagálhatnak a jelölt előadására. A bizottság titkára ismerteti az írásban beérkezett előzetes észrevételeket és a bizottság kérdéseit. A bizottság tagjai és a jelenlevők kérdéseket, észrevételeket tehetnek fel a jelöltnek, majd a jelölt válaszol a bírálók, a bizottsági tagok és a jelenlevők észrevételeire, kérdéseire.

A védésről a Bíráló Bizottságnak – állásfoglalását és annak indoklását is tartalmazó – jegyzőkönyvet kell felvennie. A jegyzőkönyv tartalmazza az értekezés új tudományos eredményeit, valamint a jelölt válaszait a feltett kérdésekre. A jegyzőkönyv egy példányát a védést követően a titkár továbbítja a doktori iskolának.

A vita lezárása után a bizottság tagjai zárt ülésen, titkos szavazással döntenek az értekezés elfogadásáról, és javaslatot tesznek az értekezés minősítésére az alábbiak szerint:

  • A bizottság saját hatáskörben dönt arról, hogy tagjainak vitája alapján, vagy a nélkül határoz.
  • A bizottság tagjai (köztük a jelen levő hivatalos bírálók is) a szavazás során 0-3 skálán minősítik az értekezést.
  • Ha a bizottság az értekezés elfogadását javasolja, akkor annak összevont minősítése – a szavazati pontszámok két tizedesre kerekített átlagától függően – a következők szerint alakul:

2,70 és 3,00 között (summa cum laude, kiváló),

2,01 és 2,69 között (cum laude, dicséretes),

1,61 és 2,00 között (rite, megfelelő),

1,61 alatti átlag (insufficiente, elutasítandó).

Az értekezés nem javasolható elfogadásra, ha a bizottság több mint két tagja nem támogatja (0-val szavaz), illetve ha az összes pontszámok átlaga 1, 61-nél kisebb.

Amennyiben a doktori értekezés bírálatára az Egyetemi Doktori Tanács (EDT) külföldi opponenst is felkért, akkor az általa javasolt minősítést távollétében szavazati értékkel bíró véleményként kell elfogadni. Amennyiben a külföldi opponens részt vesz a védésen, akkor a többi bizottsági taggal azonosan, titkosan szavaz az értekezés minősítéséről. A bizottságnak az értekezés elutasítását javasló döntését egyik doktori tanács sem bírálhatja felül. A bizottság a vitán nyilvánosan közli és megindokolja állásfoglalását.

A DI a védés eredményétől függően dönt arról, hogy javasolja-e a doktori tanácsoknak a doktori fokozat megadását. Az EDT számára készített előterjesztéshez csatolni kell a jelölt szakmai életrajzát, publikációinak listáját és az értekezés védéséről készített jegyzőkönyvet. Az Egyetemi Doktori Tanács a Bíráló Bizottság és az EDT javaslata alapján határoz a doktori fokozat odaítéléséről. Az EDT-nek a DI által tett javaslatától eltérő határozatát részletesen, írásban meg kell indokolnia.

A doktori fokozat megszerzésére irányuló eljárásban hozott határozat kizárólag jogszabálysértés, illetőleg az egyetemi doktori szabályzat megsértése esetén fellebbezhető meg. A fellebbezést a doktori tanács elnökéhez kell benyújtani. Amennyiben a jelölt nem fogadja el az EDT határozatát, akkor a jelölt 15 napon belül a rektorhoz nyújthat be kérelmet. Az ügyben a végső döntést a rektor hozza meg

Amennyiben plágium vádja merül fel, és igazolást nyer, akkor a fokozatszerzési folyamatot sikertelennek kell minősíteni, le kell zárni, s a doktori iskola végleg kizárhatja a jelöltet.

A doktori fokozat a doktori tanács határozata alapján vonható vissza, amennyiben megállapításra kerül, hogy a doktori fokozat odaítélésének feltételei nem teljesültek.

A doktori (PhD) oklevél

 

Az Egyetemi Doktori Tanács által megítélt doktori fokozatról a Doktori Iroda oklevelet állít ki, és a határozatot az egyetem doktori anyakönyvében is rögzíti.

Az oklevél az alábbiakat tartalmazza:

  • Magyarország címerét;
  • az oklevelet kibocsátó intézmény megnevezését;
  • az oklevél birtokosának azonosítására alkalmas adatokat;
  • az odaítélt fokozat, azaz a Doctor of Philosophy (PhD) megnevezését, valamint annak a tudományterületnek és tudományágnak a megnevezését, melyben a fokozatot szerezték;
  • az oklevél minősítését;
  • az oklevél kibocsátásának időpontját, számát, intézményi azonosítóját;
  • a rektor és az EDT elnökének aláírását;
  • az Egyetem pecsétjét.

Az oklevél minősítése a doktori szigorlat és a védés minősítésétől függően:

  •  summa cum laude, ha mindkettő summa cum laude,
  • rite, ha mindkettő rite, vagy ha a védés minősítése rite és a doktori szigorlaté cum laude,
  • cum laude minden egyéb esetben.

A doktori szigorlat és a védés minősítését az oklevélhez adott betétlap tartalmazza, amelyet az illetékes DI vezetője hitelesít.

Az egyetem az oklevelet magyar, angol és latin nyelven állítja ki. Külön kívánságra és költségtérítés mellett az oklevél más idegen nyelven is kiadható.

A doktori fokozatot szerzetteket az Egyetem évente két alkalommal ünnepélyes keretek között doktorrá avatja. A doktori fokozatot szerzett személyek nevük mellett, címként a Dr. vagy a PhD rövidítést a törvényben meghatározott módon használhatják.

Az egyetem – az érvényes miniszteri rendelet előírásait követve és a köztársasági elnök előzetes hozzájárulásával – Promotio sub auspiciis preasidentis Rei Publicae – kitüntetéssel avatja doktorrá azt, aki középiskolai, egyetemi és doktori tanulmányait kiváló eredménnyel végezte.

 

A DOKTORI ISKOLA EREDMÉNYEI

Védett, fokozatot szerzett hallgatók 1997-2017.

A doktori iskola aktív hallgatói

LETÖLTHETŐ DOKUMENTUMOK, HIVATKOZÁSOK

Letölthető dokumentumok (díjtételek, doktoranduszok, doktorjelöltek letölthető dokumentumai)

HIVATKOZÁSOK

 

Utolsó frissítés: 2017.04.27.