Február - 2017
H K S C P S V
  01 02 03 04 05
06 07 08 09 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 23 24 25 26
27 28  

Ne legyenek túl céltudatosak… – Tanulj? Dolgozz? Vállalkozz? konferencia Székesfehérváron

Miért állnak nagyszerű lehetőségek ma a fiatalok előtt? Mi kell ahhoz, hogy sok startup cég legyen Magyarországon? Hogyan lehet összeegyeztetni a munkát a tanulással? Ezekről a kérdésekről beszéltek az előadók a Székesfehérvári Campus konferenciáján.

A rendezvény első előadója Dr. Aczél Petra, a Magatartástudományi és Kommunikációelméleti Intézet igazgatója volt, aki arról beszélt: a felmérések szerint a Z generáció tagjai a legkreatívabbak, azonban ők érzik a legkevésbé, hogy befolyásolhatják a világot.

Pedig Aczél Petra szerint a világban történő változások izgalmas lehetőségeket tartogatnak a fiatalok számára. A „most sokkjából” – az állandó késztetésből igényeink kielégítésére – csak új ötletek, új megközelítések szabadíthatnak ki minket. A Z generáció információs szempontból vadásznak, szüleik gazdáknak tekinthetőek: előbbiek a frissességet, az izgalmat keresik, és nem érdekli őket annyira a megbízhatóság, míg utóbbiaknál az újdonság keresése helyett ezen van a hangsúly. Egymás megértése érdekében ezt a „kulturális szakadást” Aczél Petra szerint a fiatalok hidalhatják át. Szintén a fiatalok lehetnek a nagy nyertesei annak, hogy minden korábbinál nagyobb mennyiségű adat áll rendelkezésünkre az élet különböző területein – a „Big Data” csak akkor hasznos, ha valaki képes feltenni a megfelelő kérdéseket, és azokra az adattömegben megtalálni a válaszokat.

 

Aczél Petra beszélt azokról a tényezőkről is, amelyekre szükség van a siker érdekében. Fontos az aktív figyelem és az elemző gondolkodás, valamint az is, hogy a problémát ne nehézségnek, hanem lehetőségnek tekintsük. Az ötletekhez és másképp kéne viszonyulnunk: a magyarok okosnak tartják magukat, de az ötletelésben nem jók, mert azt hiszik, elég egy jó gondolat. Pedig a sikerhez ennél sokkal többre van szükség annak elfogadása mellett, hogy a legtöbb ötletből nem lesz semmi.

Képesek voltak álmodni

A változtatás lehetőségeiről beszélt Pistyur Veronika, a Bridge Budapest ügyvezetője. A nonprofit szervezetet a legsikeresebb magyar startup cégek hozták létre annak érdekében, hogy népszerűsítsék a vállalkozói kultúrát Magyarországon. Kevesen érzik ugyanis, hogy képesek lennének létrehozni valamit, amiben az önbizalom hiánya mellett fontos része van, hogy a legtöbben azt gondolják, Magyarországon nem elsősorban teljesítmény, hanem kapcsolatok kellenek a sikerhez.

Pistyur Veronika szerint a LogMeIn, a Ustream, a Prezi vagy a Nng sikerében három tényezőnek volt a legnagyobb szerepe. A csapatépítéskor az önbizalomra helyezték a hangsúlyt, mivel enélkül nem lehet sikert elérni. Hamar kiléptek a globális piacra, ami növelte a rövid távú növekedés lehetőségét. Nem utolsósorban pedig képesek voltak – és a mai napig képesek – álmodni, amire az új ötletekhez van szükség.  

A több hasonló sikertörténethez fontos lenne, hogy a minél több fiatal alkosson valamit másokkal együtt, mivel ezzel nőhetne az önbizalmuk és megismernék, milyen a csapatmunka – mondta Pistyur Veronika. A kutatások szerint ugyanis a kudarcok egyik leggyakoribb oka a kooperációs képesség hiánya, a nem megfelelő vállalkozói ismeretek és az ötletek túlfetisizálása. Pedig a minél több sikeres startup cég a magyar gazdaságnak is nagy lökést adhatna – ahogyan azt az észt gazdaság példája is bizonyítja.

Érezzék jól magukat

Chikán Attila professzor emeritus, a Rajk László Szakkollégium elnöke azzal kezdte előadását: a diákok ne legyenek túlságosan céltudatosak, és érezzék jól magukat az egyetemi éveik alatt. Szerinte fontos, hogy a saját értékeikre támaszkodjanak, mert ez adhat erőt ahhoz, hogy ne csak rövid távon gondolkodjunk. Az élethosszig tartó tanulásban is hinni kell, mint ahogy a kritikus gondolkodásban is – annak ellenére, hogy ezt hazánkban sem a munkaadók, sem a tanárok nem értékelik igazán. Chikán Attila szerint azt a gyakran sulykolt gondolatot sem szabad elfogadni, hogy az egyetemen megszerzett elméleti tudás a „való életben” nem hasznosítható. Az elméletek ugyanis olyan gondolkodási sémákra tanítanak, amelyek nélkül nem érthetjük meg a különböző jelenségek mögötti összefüggéseket.

 

A veszély nem a bukásban van

Gerle Nóra, a Ustream üzleti elemzője saját karrierjén keresztül mutatta be, miért fontos, hogy merjünk kilépni a komfortzónánkból. A számvitel szak elvégzése után egy nagy könyvvizsgáló cégnél kezdett el dolgozni. Itt sokat tanult arról, milyen sokat és nagy nyomás alatt dolgozni, de 5 hónap után úgy érezte, másra van szüksége. Ezt követően két SSC-ben – szolgáltató központban – is dolgozott, ahol érdekesebb feladatai is voltak, ráadásul sokat utazhatott. Azonban nagyon zavarta, hogy ezeknél a cégeknél sokszor nem látni, a munkának mi az értelme – pedig ahogy fogalmazott, ő nemcsak munkát keresett, hanem valami olyat, amire büszke lehet.  

Ezért másfél év után a váltás mellett döntött. Összeírta a számára fontos szempontokat, és megkereste azokat a cégeket, amelyek megfelelnek ezeknek. Sehol nem kerestek új munkatársakat, de próba-szerencse alapon bevitte az önéletrajzát és a motivációs levelét ezekhez a vállalkozásokhoz – és végül felvették a Ustreamhez. Itt már harmadik éve dolgozik, az elején nehezen vette fel a ritmust, de végül nagyon megszerette a folyamatos fejlődésen alapuló környezetet. Csapata információkkal és adatokkal látja el a cég különböző egységeit, és átélte, amikor a Ustreamet felvásárolta az IBM. Történetét a Dropbox CEO-jától, Drew Houstontól vett gondolattal foglalta össze: a veszély nem a bukásban van, hanem abban, hogy túlzottan elkényelmesedünk.

Meg kell találni az egyensúlyt

A tanulás és a munka összeegyeztetésének lehetőségeiről és hasznáról Kerékgyártó Gábor, a Corvinus oktatója és a Spin-Off Klub vezetője, Kott Zoltán, a Meló-Diák Universitas Iskolaszövetkezet igazgatósági tagja és Baráthi Tamás, a fiatal munkavállalók toborzására specializálódó Colibri alapítója osztotta meg véleményét.

 

Kerékgyártó Gábor szerint a kreativitáshoz és a jó ötletekhez szükség van az egyetem által biztosított lexikális alapokra. Kott Zoltán azt emelte ki, hogy az egyetemi éveik alatt dolgozó diákok később is könnyebben jutnak álláshoz. Szerinte ettől függetlenül az egyetemet nem szabad abbahagyni, inkább a munka és tanulás közötti egyensúly megtalálására kell törekedni. Ezt Baráthi Tamás azzal egészítette ki, hogy ők is azokat a jelentkezőket preferálják, akik már egyetem mellett szereztek munkatapasztalatot. Baráthi a munkavállalás és mesterképzés közötti dilemmáról azt mondta: annak is van előnye, ha valaki alapképzés után folytatja a tanulmányait, de ennek egy kis munkaerő-piaci tapasztalatszerzés után is lehet értelme. Kott Zoltán szerint érdemes minél hamarabb munkát vállalni, mert így ha szükséges, még van lehetőség a váltásra. Kerékgyártó Gábor viszont azt mondta, a legtöbb hallgató mesterképzés mellett vállal munkát – az is gyakori, hogy teljes állásban – ezért a dilemma nem merül fel annyira élesen.

Némethné Peták Tünde a Pannonjob Kft. közvetítési csoportvezetője a diákok munkaerő-piacáról osztotta meg a cég tapasztalatait. A cégek az ismereteket, a nyelvtudást, az alkalmazkodó képességet és a proaktivitást értékelik a legtöbbre. A diákok pedig általában a tapasztalatszerzés, a kapcsolatok építése és a pénz miatt döntenek a munkavállalás mellett. A Pannonjob tapasztalatai szerint a munkaerőhiány miatt növekszik a cégek diákok iránti kereslete, emiatt nőnek az elérhető fizetések.A konferencia utolsó programjaként a Rajk László Szakkollégium három tagja mesélt arról, hogy miért érdemes az egyetemi évek alatt valamilyen diákszervezethez csatlakozni. Saját tapasztalataik szerint így komplex problémák megoldásában lehet részt venni, amely a személyes fejlődést szolgálja. Emellett pedig hozzájárul a kapcsolatok építéséhez, és természetesen hasznos és élvezetes időtöltést is jelent. Külön kiemelték a szakkollégiumok jelentőségét, amelyek nagyon fontosak lehetnek a közös, értékalapú cselekvés képességének megélésében.     

 

Utolsó frissítés: 2016.12.19.