Szeptember - 2019
H K S C P S V
  01
02 03 04 05 06 07 08
09 10 11 12 13 14 15
16 17 18 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30  

5.1. A komplex vizsga (A GDI SZMSZ-e alapján készített Ügyrend)

 

(1) A komplex vizsgára történő jelentkezés feltételei:

a)         az idegen nyelvi kötelezettségek teljesítése

Az Egyetemi Doktori Szabályzatban (EDSZ) előírtaknak megfelelően. A komplex vizsga nyelvi követelménye az elfogadott világnyelvek egyikéből (angol, német, francia, olasz, spanyol, arab, orosz, kínai) legalább „B2” szintű komplex államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga. Külföldi hallgatók esetében az anyanyelvén kívüli világnyelvből kell legalább „B2” szintű komplex államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsgával rendelkezni. A szükséges dokumentumokat, igazolásokat, illetve azok másolatait a komplex vizsgára történő jelentkezési laphoz kell csatolni (annak mellékletét képezi).

b)         a doktori képzés képzési és kutatási szakaszában legalább 120 kredit megszerzése (kivéve a doktori fokozatszerzésre egyénileg felkészülő hallgató esetében, akinek a hallgatói jogviszonya a komplex vizsgára történő jelentkezéssel és annak elfogadásával jön létre).

A 120 kredit megszerzéséről szóló igazolást az Egyetemi Doktori Iroda állítja ki, a dokumentumot a komplex vizsgára történő jelentkezési laphoz kell csatolni.

c)         a hallgató publikációinak az MTMT Adatbázisban való rögzítése és jóváhagyása.

Az MTMT-ből letöltött Általános táblázatot és az MTMT-ben rögzített közlemények bibliográfiai adatait (jóváhagyó záradékkal ellátva) a komplex vizsgára történő jelentkezési laphoz kell csatolni (annak mellékletét képezi).

(2) A komplex vizsga két fő részből áll: az első részben a doktorandusz-hallgató elméleti-módszertani felkészültségét mérik fel („elméleti rész”), a második részben a doktorandusz-hallgató tudományos előrehaladásáról ad számot („disszertációs rész”).

(3) A komplex vizsgát nyilvánosan, bizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság legalább öt, legfeljebb hat tagból áll, a tagok legalább egyharmada nem áll foglalkoztatási jogviszonyban a doktori iskolát működtető intézménnyel.

A komplex vizsgabizottságot a doktori iskola vezetőjének előterjesztése alapján a Doktori Iskola Tanácsa véglegesíti és az Egyetemi Doktori Tanács hagyja jóvá. A vizsgabizottság tagjaival az Egyetemi Doktori Iroda előzetesen koordinál, majd hivatalosan értesíti a tagokat a vizsga napjáról.

(4) A vizsgabizottság elnöke egyetemi tanár, habilitált egyetemi docens vagy professor emeritus vagy az MTA doktora címmel rendelkező oktató, kutató. Külföldi szakértő nem lehet a vizsgabizottság elnöke.

(5) A vizsgabizottság valamennyi tagja tudományos fokozattal rendelkezik. A vizsgabizottságnak külföldi szakértő tagja is lehet. A vizsgabizottságnak nem lehet tagja a doktorandusz-hallgató témavezetője.

A vizsgabizottságot úgy kell összeállítani, hogy ha bármelyik szakmai tag egyben a jelölt témavezetője lenne, akkor vagy két bizottság felállítása szükséges vagy az érintett szakmai tagot az adott feleleti szakaszban egy másik szakmai tag váltja fel.  

(6) A vizsgabizottság szakmai összetétele a GDI-ben:

Elnök, kvalitatív módszertan képviselője, kvantitatív módszertan képviselője, specializációs ismeretek képviselője, prezentációs technikában, tudományos kommunikációban jártas szakember, titkár.

Ahhoz, hogy a komplex vizsgát szabályozó kormányrendeletben előírt külső részvétel arányát biztosíthassuk az Elnök (külsős), kvalitatív módszertan képviselője (belsős), kvantitatív módszertan képviselője (belsős), specializációs ismeretek képviselője (belsős, szükség esetén külsős), prezentációs technikában, tudományos kommunikációban jártas szakember (külsős), a titkár PhD fokozattal rendelkező, nem szavazati jogú jegyzőkönyvvezető.

 

(7) A témavezető ugyan nem tagja a vizsgabizottságnak, de köteles előzetesen írásban és a komplex vizsga disszertációs részének megkezdésekor szóban is értékelni a doktorandusz-hallgató munkáját.

A témavezető előzetes írásbeli értékelést a komplex vizsgára történő jelentkezési laphoz kell csatolni (annak mellékletét képezi). Az értékelés egyrészt bemutatja a doktorandusz addig végzett munkáját, legfontosabb tudományos eredményeit, a témavezetővel való együttműködés milyenségét, másrészt röviden kitér a vizsgára benyújtott beadandó előnyeire, hátrányaira. Nyilatkozik, hogy javasolja-e a hallgató doktori képzésben való részvételének folytatását. A témavezetői értékelés minimum 0,5, maximum 1 A/4 oldal. A témavezetői értékelés beszerzéséről és leadásáról a hallgató gondoskodik.

(8) A komplex vizsga „elméleti részében” egyrészt a készülő disszertáció módszertani hátterének ismeretét, másrészt a saját kutatási téma szaktudományi kontextusában való jártasságot kell a jelöltnek meggyőzően igazolni. A jelölt a képzés negyedik félévében egy beadandó formájában összeállítja a készülő disszertáció kutatási tervét (research design), melyben megfogalmazza a témaválasztás személyes indokát, aktualitását, társadalmi, gazdasági, környezeti kontextusát, a kutatási célokat és a kutatási kérdéseket. Továbbá közreadja kutatásmódszertani alapvetéseit, szakirodalommal alátámasztva megindokolja a módszertan választását, törekszik teljes körűen bemutatni azt a módszertani arzenált, amelyet a későbbiekben hasznosítani kíván (kvalitatív, kvantitatív vagy hibrid módszerekhez igazodóan, adatfelvételi és adatelemzési eszközök stb.), elkészíti kutatási témájának kritikai szakirodalmi elemzését (literature review). A 20-30 oldal terjedelmű beadandót 4 példányban nyomtatva és elektronikusan is legkésőbb május 15-ig eljuttatja az Egyetemi Doktori Irodába (írásbeli modul). A vizsgabizottság az írásbeli beadandó alapján a vizsga „elméleti részének” szóbeli moduljában kérdéseket fogalmaz meg, vitára, szakmai konzultációra inspirálja a jelöltet, melynek során meggyőződik a jelölt széleskörű módszertani és szaktudományos ismeretkörökben való jártasságáról.

A beadandó egy úgynevezett értekezéstervezetet megalapozó dokumentum. Ennek tartalmi része minimum 25 oldal (+címlap, tartalomjegyzék, irodalom, mellékletek), A/4 méretű, 2,5 cm-es margóval, 1-es sorközzel, 12 TNR betűvel, a bekezdéseket tabulátorral elkülönítve, egy lap egy oldal, az oldalakat jobb alsó sarokban számozva. A beadandóban a módszertani résznek minimum 10 oldalasnak kell lennie. A beadandó kifejezetten legyen alkalmas arra, hogy annak alapján a komplex vizsga keretében érdemi vitát lehessen lefolytatni a készülő disszertáció módszertani megfelelőségéről. A vitán a készülő disszertációban alkalmazásra kerülő kvalitatív és/vagy kvantitatív módszertani kurzusokon elsajátított ismeretekről meggyőző tudással kell rendelkezni és azokat tudni kell adaptálni a specializáció területére is.

A dokumentum elkészíthető úgy is, hogy egy, a jelölt által egyedül vagy társszerzőségben (utóbbi esetben elvárás az első szerzőség vagy levelező szerzői – corresponding author –   státusz), MTA listás, A-D kategóriájú folyóiratban írt, már megjelent vagy befogadó nyilatkozattal rendelkező cikk kerül bedolgozásra a beadandóba. A cikk beledolgozása a beadandóba úgy történik, hogy az a kötelező tartalmi elemeket (témaválasztás indoklása, a téma aktualitásának, társadalmi, gazdasági, környezeti kontextusának bemutatása, a kutatási célok és a kutatási kérdések megfogalmazása, elméleti keret tisztázása, módszertan minimum 7 oldalon történő bemutatása) mintegy alátámasztja, és alkalmas arra, hogy a beadandóról módszertan-orientált szakmai párbeszédet lehessen folytatni a komplex vizsga keretében.

A jelentkező a beadandót 2018. április 1-ig köteles eljuttatni a komplex vizsga módszertani képviselőihez (pdf formátumban email mellékletben), akik 2018. április 30-ig előzetesen véleményezik a dokumentumot, amelyet a jelentkezőnek a javításokat elvégezve 2018. május 15-ig végleges formátumban kell az Egyetemi Doktori Irodában leadnia.

A komplex vizsgára történő jelentkezéskor, a jelöltnek a jelentkezési lapon nyilatkoznia kell arról, hogy a beadandó dokumentumban a kvalitatív vagy a kvantitatív, esetleg a kettőt ötvöző, vegyes (hibrid) módszertant kíván alkalmazni. 

(9) A komplex vizsga második („disszertációs”) részében a vizsgázó 15-20 perces előadás formájában beszámol addigi kutatási tevékenységéről, eredményeiről, ismerteti a doktori képzés második szakaszára vonatkozó kutatási ütemtervét, valamint a doktori értekezés elkészítésének és az eredmények publikálásának ütemezését.

Az előadást követően a témavezető legfeljebb 5 perc időtartamban értékeli a vizsgázó által addig elvégzett munkát és nyilatkozik, hogy alkalmasnak találja-e a jelöltet a doktori képzés eredményes befejezésére, reálisnak érzi-e az ütemtervet, a publikációs tervet. A bizottság kérdéseket fogalmaz meg az előadáson elhangzottakkal kapcsolatban.

 (10) A DI komplex vizsgát évente egyszer, a tavaszi félév végén szervez. A komplex vizsgát úgy kell megszervezni, hogy annak „elméleti” és „disszertációs” része is a lehető legszélesebb szakmai nyilvánosság előtt kerüljön lebonyolításra, azonban a nyilvánosság ne zavarja a vizsgázó eredményes teljesítését. A komplex vizsgára jelentkezők számától függően lehet ugyanazon vagy egymástól eltérő napokon, illetve egymást közvetlenül követően vagy egy napon belül nagyobb szünettel bonyolítani az „elméleti” és a „disszertációs” vizsgarészeket. A vizsgabizottság minden tagjának a vizsga bonyolításától függetlenül mindkét vizsgarészen folyamatosan jelen kell lennie.

A komplex vizsgára minden év júniusában kerül sor. A vizsga egy napon, egymást követő két etapban kerül lebonyolításra. Az első etapban az elméleti részt, formálisan a vizsgabizottság előtt (kérdésekre válaszolva), kell bonyolítani, ezt követi a disszertációs etap, ahol a vizsgázó szabad előadásban, prezentációs jellegűen tartja meg előadását és tanácskozás jellegűen folyik a vita. A két etap között rövid, legfeljebb 1 órás szünet tervezhető. A vizsgázók egymást közvetlenül követően felelnek, illetve tartanak előadást, teljesítményük értékelésére az egyes etapokat követően, a nyilvánosság kizárásával kerül sor.    

(11) A vizsgabizottság külön-külön értékeli a vizsga elméleti és disszertációs részét, a komplex vizsgáról részletes, a doktorandusz-hallgató munkáját tudományos szempontból minősítő szöveges értékelést is tartalmazó, a tagok aláírásával ellátott jegyzőkönyvet készít. A vizsga eredményét a szóbeli vizsga napján ki kell hirdetni.

A második etapot követően a vizsgabizottság visszavonul, egyenként minősíti a vizsgázók összteljesítményét és kihirdeti az eredményt.

(12) A komplex vizsga sikeres, amennyiben a bizottság tagjainak többsége mindkét vizsgarészt sikeresnek ítéli meg.

(13) A komplex vizsga mindkét részének értékelése szöveges minősítéssel (megfelelt, nem felelt meg) történik:

sikeres, ha mindkét rész értékelése megfelelt;

sikertelen, ha bármelyik vizsgarész értékelése nem felelt meg

 (14) Sikertelen „elméleti” vizsgarész esetén a doktorandusz-hallgató az adott vizsgaidőszakban további egy alkalommal megismételheti a vizsgát.

Tekintettel arra, hogy az elméleti vizsgarész alapja egy beadandó, amelynek elkészítése időigényes, ezért az elméleti vizsga megismétlésére a mintatanterv szerinti 5. félévre történő beiratkozást megelőzően kerül sor, vélhetően az őszi szemeszter első hetében. Megismételt elméleti vizsga esetén a módosított beadandót a vizsgára jelentkező legkésőbb augusztus 21-ig eljuttatja az Egyetemi Doktori Irodába, ennek elmulasztása a doktori képzésből való kizárással jár.

(15) Sikertelen „disszertációs” vizsgarész esetén a doktorandusz-hallgató nem ismételheti meg az adott vizsgaidőszakban a vizsgát, de két passzív félévet igénybe vehet. Ha a doktorandusz-hallgató egy éven belül sikeresen teljesíti a komplex vizsga „disszertációs” részét, akkor folytathatja doktori tanulmányait. Az állami ösztöndíjas doktorandusz-hallgató ebben az esetben kizárólag önköltséges képzésben folytathatja doktori tanulmányait.

Aki nem felel meg a disszertációs részen, az egy évre elhalasztja a doktori tanulmányait és a következő év február 15-ig ismételten jelentkezik a komplex vizsgára. Ennek elmulasztása a doktori képzésből való kizárással jár.  

(16) A komplex vizsgát magyar vagy angol nyelven kell teljesíteni. Ha a vizsgára jelentkező magyar anyanyelvű doktorandusz-hallgató angol nyelven készíti el a „disszertációs” rész benyújtandó tanulmányát, a vizsga ebben az esetben is magyar nyelven zajlik. Amennyiben nem magyar anyanyelvű hallgató jelentkezik a komplex vizsgára, akkor a vizsga minden eleme angol nyelven is teljesíthető (az erre vonatkozó igényt a jelölt a komplex vizsgára jelentkezéskor közli).

 

 

Feladat

Határidő

Felelős

A komplex vizsga lebonyolításának kihirdetése, tájékoztatás, hallgatók, témavezetők felkészítés doktori iskolai szinten

2017. november 30.

Doktori iskolák

Komplex vizsga bizottságainak összeállítása doktori iskolai szinten

2018. február 28.

Doktori iskolák

Komplex vizsgára jelentkezési lap benyújtása

2018. február 15.

Doktori Iskolák

Komplex vizsga bizottságainak EDT általi jóváhagyása

2018. március 14.

EDT

Beadandó (értekezéstervezetet megalapozó dokumentum) benyújtása előzetes bírálatra a módszertan képviselőjéhez

2018. április 1.

Módszertan képviselője

Beadandó visszajuttatása a jelentkezőhöz

2018. április 30.

Módszertan képviselője

A vizsga napjának kitűzése, a bizottság tagjaival egyeztetés

2018. április. 30.

Doktori iskolák

Beadandó (értekezéstervezetet megalapozó dokumentum) végleges benyújtása

2018. május 15.

Doktori iskolák

Témavezetői értékelés benyújtása

2018. május 15.

Doktori iskolák

A vizsga lebonyolításának befejezése

2018. június 30.

Doktori iskolák

Megismételt vizsga lebonyolításának befejezése

2018. szeptember 15.

Doktori iskolák

 

 

 

Utolsó frissítés: 2019.03.11.