Szeptember - 2019
H K S C P S V
  01
02 03 04 05 06 07 08
09 10 11 12 13 14 15
16 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30  

Konferencia a jövő közlekedéséről a Corvinuson - Beszámoló a II. Utazás a tudományban című konferenciáról

Utazás a tudományban címmel második alkalommal szervezett konferenciát a Budapesti Corvinus Egyetemen a 2017-ben alakult Turizmus Továbbképző és Kutatóközpont.

Az idei konferencia témája az „Innováció a közlekedésben”. A rendezvényt Dr. Zoltayné Dr. Paprika Zita, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának dékánja nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy egyetemükön nagy hagyománya van a közlekedéssel kapcsolatos kutatásoknak. Jelenleg is több zajlik, és külön kiemelte az egyik stratégiai partnerükkel, a Normandiai Üzleti Tudományok Egyetemével (EM Normandie) közösen végzett munkájukat a logisztika és hajózás területén.

 

A konferencia vitaindító előadását Prof. Dr. Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter tartotta, „A közlekedés jövője – társadalmi, gazdasági, szakpolitikai hatások” címmel. A világ járműipara jelentősen átrendeződik, Kína erőteljes növekedése dominál, és az USA-Kína-Európa kereskedelmi háború is jelentős hatással lesz erre a területre. Magyarország számára az autóipar nemcsak a gyártás, hanem a fejlesztés területén is fontos. Épp a napokban nyitotta meg a Continental Budapesten az első Mesterséges Intelligencia Fejlesztő Központját, ahol már a közlekedésre vonatkozó szándékfelismerő alkalmazásokkal foglalkoznak: hogyan fog viselkedni a járdáról lelépőgyalogos, hogyan változtat irányt majd a mellettünk haladó autó… A világon egyedülálló a május végén nyíló zalaegerszegi tesztpálya is. Egy épített tesztvárosban különböző szimulált környezetet tudnak létrehozni, és olyan forgalmi helyzeteket lehet kipróbálni, amellyel egy önvezető vagy elektromos jármű a közlekedés során találkozhat.

 

 

A plenáris ülésen Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója „Innovatív megoldások a városi közlekedésben” című előadásában a múlt idézésével kezdte. Az 50-es évekbeli amerikai autóközpontú várostervezés intő példájaként említette Los Angelest, ahol ma már 100 emberből pusztán kettő közlekedik tömegközlekedéssel, míg Budapesten ez az érték 60 körül van. Az amerikai modell fenntarthatatlan, hisz egyre több teret vesznek el az utak, egyre több a dugó és a környezetszennyezés. A XXI.század trendjei között a megosztott szolgáltatások közül kiemelte a közösségi autókat, motorokat, amelyek száma folyamatosan nő. Az elektromos közösségi rollerek elsősorban Amerikában hihetetlen gyorsan elterjedtek. Több európai példát is hozott Vitézy Dávid a közlekedés központú várostervezés visszaszorítására pld Párizsban, Osloban. Az önvezető autók valószínűleg nem fogják kiváltani a tömegközlekedést, viszont a tömegközlekedés is lehet önvezető. 

A konferencia szekcióülésekkel folytatódott. A „Közlekedés és turizmus” szekció elnöke, a konferencia szervezője, Jászberényi Melinda összegezte a Corvinus Egyetemen a közlekedés és turizmus kapcsolatára irányuló kutatásokat. Miskolczi Márk prezentációjának témája „A dunai szállodahajózás élményígérete és regionális hatása”. A folyami szállodahajózás az egyik leggyorsabban fejlődő ágazat a turizmusban. A Dunán jelenleg 150-200 hajó van forgalomban, öt domináns szolgáltatóval, átlagosan az év 8-9 hónapjában üzemelnek. Budapestet évente közel félmillió vendég látogatja a szállodahajók vendégeként és 2-3 napot töltenek fővárosunkban. 

 

Sikó Botond előadását „A turizmus hatása a közösségi közlekedés átalakulására Budapesten” címmel hallhattuk. Bár javuló tendenciát mutat a turisták körében a budapesti közlekedés, a taxi szolgáltatást és a reptérről a városba jutást még joggal sokan kifogásolják. Kritikát kaptunk a járatok késése, az éjszakai hálózat menetrendje és lefedettsége, a nyelvtudás hiánya miatt is. Mindezek ellenére összeségében elégedettek voltak a közlekedéssel, négyesre értékelték az ötös skálán. Egyik legfontosabb teendőként az előadó a kommunikáció javítását emelte ki a helyi lakosok, a szolgáltatók és a turisták körében. 

 

Nagy Dávid „A turisták által igénybe vehető intermodális közlekedési lehetőségek fejlesztése a Duna mentén Tolna megyében” címmel tartott előadást, amelyben az élmény oldaláról közelítette meg a témát. Annak érdekében, hogy a megyében új területeket vonjanak be a turizmusba, jelenleg komoly kerékpáros és vízi közlekedési fejlesztések zajlanak. Ma 109 településből 60 kapcsolódik a turizmushoz, a tényleges turistaforgalom azonban szűk körre korlátozódik, 8 település adta 86%-át a kereskedelmi vendégéjszakáknak. Tolna megye turizmusa 0,7% a kereskedelmi vendégéjszakák tekintetében, tehát nagyon kis szelete a hazai turizmusnak. Cél a turisták számának dinamikus növelése a régióban.

 

Figyelemfelkeltő volt Tóth Dávid „A repülőtér, mint turisztikai vonzerő” című előadása is. Összevetette point-to-point illetve a hub-and-spoke reptéri modelleket és többek között a repülőterek versenyképességének növeléséről beszélt. Kiemelte az egyediség fontosságát és azt, hogy hogyan lehet minél több helyi lakost bevonni a repterek pozitív megítélésébe. Érdekességként hallhatuk, hogy például a Müncheni Reptér vasárnap megtelik a környékbeli lakosokkal, mert ott minden üzlet nyitva van és színes programokat kínálnak a helyieknek is. A jövő feladataiként többek között fontosnak tartja a megváltozott kereslethez való rugalmas alkalmazkodást, a munkaerőpiaci igények és képzések szinkronizálását, hiszen általános kép, hogy ezen a területen is kevés a szakképzett munkaerő.

 

Minden előadónknak és hallgatónak köszönjük a szíves részvételt! 

 

 

 

 

 

 

 

 

A cikk a turizmus.com-on jelent meg, 2019.02.25-én, Babik Edit szerzőtől. (https://turizmus.com/szabalyozas-orszagmarketing/konferencia-a-jovo-kozlekedeserol-a-corvinuson-1162439)

 

 

 

Utolsó frissítés: 2019.03.11.