Az Egyetem története

Korai előzmények

Megalakul a Keleti Kereskedelmi Akadémia

Egyetemünk egyik közvetlen elődje a Keleti Kereskedelmi Akadémia, amelyet 1899-ben alapítottak. A fővárosi, illetve hazai nagykereskedők, majd az iparvállalatok vezetői, az ipari és a banktőke képviselői igen korán (körülbelül az 1850-es évektől) elkezdték sürgetni az ipari és a kereskedelmi élet fejlesztéséhez nélkülözhetetlen szakemberek képzését. Az ipar és a kereskedelem rohamos fejlődése képzett közgazdászokat, az államapparátus a külügyi és külkereskedelmi munkában használható szakembereket igényelt, ami elkerülhetetlenné tette egy speciális szakfőiskola, majd közgazdasági kar vagy egyetem felállítását. Erre válaszul 1891-ben indult el a Keleti Kereskedelmi Tanfolyam, majd 1899-ben ebből alakult meg – immár önálló állami főiskolaként – a Keleti Kereskedelmi Akadémia, amely a külügyi és főleg a Balkán felé irányuló külkereskedelmi szolgálatra képzett diplomás szakembereket.


Megindul a képzés a Királyi Magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi karon

Az egyetemi szintű képzés – a világ vezető országaihoz hasonlóan – 1920-ban indult meg az önállóan működő budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemi Közgazdaságtudományi karon. A századforduló körül indult meg az a társadalmi mozgalom, amely egy önálló, és a többi egyetemmel azonos jogokat élvező közgazdaságtudományi egyetemért zajlott. Ez a küzdelem az I. világháborúig egyre erősödött. A politikai válságok, majd a világháború kitörése miatt a kérdés csak 1917-ben került ismét napirendre. A Hangya értékesítési szövetkezet, Balogh Elemér vezérigazgató javaslatára, egymillió koronás alapítványt ígért egy felállítandó közgazdasági egyetem javára. Az egyetem felállítását előkészítő bizottság a kor egyik legelismertebb közgazdászát, ifj. Erődi-Harrach Bélát kérte fel a közgazdasági egyetem feladatait, irányát és tanulmányi rendszerét felölelő tanulmány megírására. A kar létrehozásáról szóló törvényjavaslatot végül csak a világháború befejezése és a Tanácsköztársaság bukása után fogadta el a Nemzetgyűlés. Az oktatás négy szakcsoportban (Egyetemes közgazdasági, Mezőgazdasági, Kereskedelmi, valamint Konzuli és külképviseleti szak) kezdődött meg. A tanulmányi idő 8 félév volt, amely az utolsó szigorlattal (ez egyben az államvizsga is volt) zárult le. A közigazgatási és a közgazdasági és kereskedelmi szak hallgatói „okleveles közgazda”; a mezőgazdasági szak hallgatói pedig „okleveles mezőgazda” képesítést szereztek.


A Közgazdaságtudományi Kar a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyik fakultása lett

1934-ben az első magyarországi egyetemi integráció keretében a Közgazdaságtudományi Kar a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyik fakultása lett. Az önálló intézmény fennmaradása már az 1920-as évek végétől kérdéses volt. Hosszas viták után, elsősorban takarékossági megfontolásokra hivatkozva, a műegyetemi szervezetbe történő beolvasztás mellett döntöttek. Hóman Bálint kultuszminiszter 1934. március 2-án a képviselőház elé terjesztette a „Magyar Királyi József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem szervezéséről” szóló törvényjavaslatot. Az új egyetem létrehozása a felsőoktatás strukturális átalakításának folyamatába illeszkedett. Az egyetemben összesen négy – műszaki, gazdasági és agrár – felsőoktatási intézményt egyesítettek, ezzel méreteiben és szerkezetében teljes újfajta universitas jött létre. A hallgatói létszám a következő évtizedben jelentős emelkedésnek indult, a karon már a háború előtt viszonylag nagy számban tanultak munkás- és parasztszármazású hallgatók.

1945 és 1990 között

Létrejön a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem

A világháború eseményei nem érintették alapvetően a kart, jelentősebb változást csak a politikai események hoztak. Az immár ténylegesen önálló Magyar Közgazdaságtudományi Egyetem létrehozását az 1948. évi LVII. tvc. szentesítette, ám ez egyben az intézmény marxista szellemű átszervezését jelentette. Az új egyetem alig mutatott folytonosságot elődeivel: a régi professzorok közül szinte mindenkit elbocsátottak, átszervezték a tanszékeket, megváltoztatták a tantárgyakat, a tanítás rendjét, a közigazgatási képzés megszűnt. A hallgatókat pedig erőteljes politikai színezetű felvételi szűrőn kényszerítették át. Az Egyetem elhelyezésében is változás történt. A háború során súlyos sérüléseket szenvedett Fővámpalota egyetemi célú újjáépítéséről 1948-ban döntöttek, az épületet 1950-ben vehették birtokba a hallgatók. Az átalakítás szimbolikus lezárásaként az Egyetem nevét 1953-ban Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre változtatták. Az oktatás 1955-től az 1980-as évek végéig három karon – Általános Közgazdasági, Ipari, Kereskedelmi – folyt.

Az ’56-os forradalom forgatagában

A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem ideológiai meghatározottsága, valamint a politikai élettel való szoros kapcsolatuk folytán az oktatók (a forradalmi Minisztertanács később kivégzett elnöke, Nagy Imre is óraadó volt az egyetemen) és a hallgatók egyaránt fogékonyak voltak a változásokra. A forradalom közvetlen előzményének tekinthető Rajk-temetés megszervezésében az egyetemről többen is közreműködtek. A forradalom előestéjén, 1956. október 22-én tartották azt a nagygyűlést, amelyen az egyetem oktatói, hallgatói, sőt munkásfiatalok is részt vettek.  A hosszú, szenvedélyes vita eredménye egy 22 pontból álló követelés lett, amely felépítésében, tartalmában nagyon hasonlított a más egyetemeken elfogadott dokumentumokhoz. Október 23-án a tanórák elmaradtak, mindenki a készülő tüntetés lázában égett. A Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói szervezetten vonultak a Bem-szoborhoz, a sorok között a magyar zászló mellett a vörös lobogókat is lengetve. A következő nap bezárták az egyetem épületét, 1957. február 1-jéig a tanítás is szünetelt, de az egyetemi polgárok ezalatt az idő alatt is bejártak tájékozódni. Október végén megalakult az Egyetemi Forradalmi Diákbizottság, valamint az egyetemi zászlóalj is. Az utcai harcok elkerülték ugyan az épületet, de november 4-én a bevonuló szovjet katonák golyózáport zúdítottak rá, amiben egy hallgató életét vesztette.


A keleti blokk úttörő egyeteme

A forradalom utáni egyetemen nem szűnt meg az állampárt hegemóniája, de a lehetséges, szűk keretek között elindult egy lassú színvonal-emelkedési és demokratizálódási folyamat. Ennek fontos mérföldköve volt Szabó Kálmán 1968-as rektorrá választása, akinek vezetésével nagyszabású reform valósult meg. Radikálisan átalakították a képzési struktúrát és a tananyagok tartalmát, csökkentek a kötelező óraszámok, és növekedtek a hallgatók önálló munkával elvégzendő feladatai; a szemináriumi, kiscsoportos munkára is nagyobb hangsúlyt helyeztek. Ebben az időszakban az egyetem 16 oktatója vehetett részt hosszabb amerikai tanulmányutakon a Ford-programnak köszönhetően; az ennek köszönhetően megszerzett szakmai és pedagógiai ismeretek a reform fontos alapját képezték. Chikán Attila vezetésével 1970-ben alakult meg az első magyar szakkollégium, a Rajk, amely jelentősen hozzájárult a korszerű gazdasági, közgazdasági és társadalomtudományi ismeretek magyarországi megjelenéséhez, illetve a később alakuló szakkollégiumoknak mintát és inspirációt jelentett. A folyamatoknak köszönhetően az egyetemen a keleti blokkban úttörőnek számító kutatások folytak több tudományterületen is (gazdaságtörténet, marketing- és menedzsmenttudományok, matematikai közgazdaságtan, pénzügyek, vállalatgazdaságtan), a hallgatók a szocialista országok legtöbb egyeteménél korszerűbb, ideológiailag kevésbé terhelt ismeretekhez jutottak.

A rendszerváltás után

Egy új korszak küszöbén 
A rendszerváltás után, 1990-ben Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemmé átnevezett Közgáz az új kornak megfelelő képzési kínálattal fogadta a hallgatókat. Ezt jelentősen megalapozták a ’80-as években Csáki Csaba rektorsága idején lezajlott újabb jelentős oktatási reformok. A Közgazdaságtudományi Karra jelentkezők elmerülhettek az elméleti közgazdaságtan kérdéseiben, a Gazdálkodástudományi Kar hallgatói elsajátíthatták azokat az üzleti ismereteket, amelyekkel érvényesülni lehet a piacon, a Társadalomtudományi Kar pedig a modern magyar társadalomtudományok egyik legfontosabb központjává vált. 2000-től a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem és az Államigazgatási Főiskola jogutódjaként létrejött a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, amelyhez 2003-ban csatlakozott a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Kara, Kertészettudományi Kara és Tájépítészeti, -védelmi és -fejlesztési Kara is.

Az egyetem 2004. szeptember 1-jétől a Budapesti Corvinus Egyetem nevet vette fel. 2012-ben a Közigazgatástudományi Kar, 2016-ban az Élelmiszertudományi Kar, a Kertészettudományi Kar, valamint a Tájépítészeti és Településtervezési Kar is kivált az egyetemből, majd 2019. július 1-jétől a Budapesti Corvinus Egyetem jogi státusza Magyarországon elsőként állami felsőoktatási intézményről alapítványi fenntartású közhasznú magán felsőoktatási intézmény lett. Azóta a magyar egyetemek zöme is az alapítványi modellt választott. A Corvinuson 2020-tól megszüntették a kari felosztást és intézeti struktúrára tértek át.

A hallgatók a 2000-es évek közepéig a legtöbb szakon 10 féléves képzés során szerezhettek diplomát. A Bolognai-rendszerre való áttérés óta 6 vagy 7 féléves alapképzések és 4 féléves mesterképzések a jellemzők. Az egyetem 4 doktori iskolájában sok képzési területhez kapcsolódóan folytathatók doktori tanulmányok is.

Bekapcsolódás a nemzetközi vérkeringésbe

Az egyetem mindent megtett annak érdekében, hogy minél jobban élni tudjon az új történelmi helyzetben megnyíló lehetőségekkel. Az évek során kitűnő kapcsolatot épített ki a magyar gazdasági és tudományos élet meghatározó szereplőivel, többek között a legjobb gyakorlati szakemberek vállalnak szerepet az oktatásban, illetve gyakornoki programok, projektek, kutatások segítik a hallgatók karrierjét. Hatékony partnerkapcsolat alakult ki sok nyugat-európai intézménnyel, 1996-ban pedig a Közgáz a világ vezetői üzleti iskoláit és vállalatait tömörítő CEMS együttműködés tagja lett, amelyhez minden országból csak egy intézmény csatlakozhat. 2019-ben a Corvinus Ázsia és a világ egyik legjobb egyetemével, a sanghaji Fudannal indított közös MBA-képzést. A corvinusos hallgatók kiemelkedő arányban élnek az Erasmus mobilitási program nyújtotta nemzetközi lehetőségekkel is.


Kiemelkedő diákok, aktív diákélet

A Közgázt jellemző pezsgő diákélet a rendszerváltás után is folytatódott. A hallgatók ma már 7 szakkollégium és több mint 40 más diákszervezet közül választhatnak, amelyek tevékenységi köre nagyon sokszínű. Vannak, amelyek egy-egy szakterületen kínálnak elmélyülési lehetőséget, másoknál a kapcsolatépítés és a nemzetközi tapasztalatszerzés áll a fókuszban, de közösségi és jótékonysági profilú szervezeteket is találunk köztük. A képzési programoknak, a nemzetközi és diákszervezeti lehetőségeknek köszönhetően a Corvinusra évről évre az ország legtehetségesebb hallgatói jelentkeznek, és külföldi diákok is egyre nagyobb számban szeretnék itt folytatni a tanulmányaikat. Az egyetemen végzettek pedig remek karrierlehetőségek közül választhatnak, és sokan töltenek be meghatározó pozíciókat a gazdaságban, a tudományban és a politikai életben. A bekerüléshez jól kell teljesíteni, jól jelzi ezt, hogy például 2022-ben az ösztöndíjas nappali alapképzések kilenc legmagasabb ponthatára mind a Corvinusé volt.


A hazai és régiós rangsorok élén

Mindezeknek köszönhetően a Corvinus állandó szereplője lett a 2000-es évektől egyre népszerűbbé váló felsőoktatási rangsorok élmezőnyének. 2018-ban a Figyelő az ország legjobb egyetemének választotta az egyetemet, a legjobb kar az országban pedig a Gazdálkodástudományi Kar lett. A HVG 2022-es összesítése szerint a gazdasági képzések közül a Corvinus a legjobb. A Corvinus a rangsorok szerint nemcsak az ország, de a régió egyik legjobb egyeteme is: az Eduniversal 2019-es felmérése szerint a Corvinus Business School Kelet-Európa legjobb üzleti iskolája, a CEMS együttműködésben kínált Master’s in International Management program az elismert nemzetközi felsőoktatási rangsorban, a QS 2023 Masters in Managementben a világ 12. legjobb ilyen képzése. Évről évre, egyetlen magyarként a világ száz legjobb üzleti képzése között listázza a Financial Times a Corvinus Vezetés és szervezés mesterszakát, sőt, a karriertámogatásban 2022-ben már az előkelő 9. helyen, ár-érték arány szempontjából pedig a 22. helyen végzett. A Corvinus az egyetlen, amely két nemzetközi akkreditációval rendelkezik: az AACSB és az AMBA minősítésekkel. Az AACSB-akkreditációval a világ gazdaságtudományi képzéseket nyújtó felsőoktatási intézményeinek legjobb mint 6%-ába került az intézmény. A fenntarthatóságra is nagy hangsúlyt helyez az egyetem: 2022-ben a legfenntarthatóbban fejlődő egyetem címet nyerte el a UI GreenMetric világrangsor alapján. A 2023-ban átadni tervezett új, Ménesi úti kampusz a hazai felsőoktatási intézmények közül egyetlenként megcélozza a szigorú Leed Gold fenntarthatósági minősítést, és energiahatékonyságban az AA+ kategóriát teljesíti majd.


Az első kép forrása: Fortepan/BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRA / KLÖSZ GYÖRGY FÉNYKÉPEI