Kutatások, projektek

A „Smarter work for a better life” kutatóközpont célja, hogy tematikus, összehangolt, jövő-orientált munkapiaci kutatásokat folytasson annak érdekében, hogy a hazai gazdaság szereplői (vállalatok, munkavállalók és a kormányzat) minél több információval rendelkezzenek ahhoz, hogy a jövő munkapiaci kihívásaira minél hatékonyabb válaszokat tudjanak adni.  

A vállalati szektorral együttműködve elemezzük a hazai munkaerő jelenlegi képzettségi/felkészültségi szintjét és attitűdjeit, a munkáltatók és a munkavállalók jövőbeni elvárásait. Kutatásaink elősegíthetik, hogy a hazai vállalatok megfelelő információkkal rendelkezzenek a fejlődéshez elengedhetetlen új típusú munkaformák és vezetési módszerek alkalmazásáról.  

A kormányzattal együttműködve elemezzük a magas hozzáadott értéket képviselő tevékenységeket ösztönző és a gyors humántőke-akkumulációt elősegítő optimális szabályozási feltételrendszer lehetséges eszközeit. Az új típusú, kreatív, önálló döntéseket hozó, rugalmas, és folyamatos képzést igénylő munkaerő iránt jelentős keresletnövekedés prognosztizálható. A várható munkapiaci trendek, a várható szerkezeti egyensúlytalanságok feltárása segítheti a stratégiai célkitűzésekhez igazodó optimális szabályozási rendszer kidolgozását  

Az egyetemi hallgatókkal együttműködve kutatjuk, hogy az új generációnak milyen elvárásai vannak a jövő munkahelyéről, miként változhat a munkának a szerepe az emberek életében, milyen lesz a munka és a magánélet egyensúlya, és milyen űj kihívásokkal kell szembenézni a jövő újraelosztását kialakító kormányzatnak.  

Legfontosabb célkitűzésünk, hogy kutatásainkkal elősegítsük azoknak a humántőke-fejlesztési, vállalatvezetési és szabályozási rendszerfejlesztési folyamatokat, amelyek hozzájárulnak a hazai digitalizációs-modernizációs folyamat kibontakozásához és az ahhoz szükséges humán tényezők megteremtéséhez.  

Főbb kutatási területek:  

A jövő munkapiacával kapcsolatos modernizációs trendek, munkapiaci kihívások és a felzárkózást segítő szabályozórendszer elemei.  

A rugalmas és/vagy helyfüggetlen munkavégzés szerepe a jövő munkapiacán, az ehhez szükséges humántőke akkumuláció szükséges elemei  

A munkahelyi wellbeing és elégedettség elemei és hatásuk a termelékenységre és a hosszabb távú innovációs potenciál alakulására  

A jövő újraelosztásának innovatív lehetőségei a változó demográfiai és munkapiaci trendek függvényében  

Az idősebb munkavállalók szerepe a jövő munkapiacán, a karrierpálya késői szakaszának flexibilis lehetőségei.  

Hosszabb távú makrogazdasági elemzések, fejlődési pályák kidolgozása kitörési lehetőségek a „közepes jövedelmi” csapdából.  

A kutatási témákat a kutatásvezetők irányítják. A kutatásokba hallgatók is bekapcsolódhatnak, a kutatási területekhez kapcsolódó résztémák meghirdetése kerülnek BA, MA és PhD hallgatók számára. 

A kutatócsoport vezetője:

A Digiméter kutatási csoport a Budapesti Corvinus Egyetem Digiméterrel kapcsolatos aktivitásait koordinálja. A Digiméter kutatássorozat 2020 óta vizsgálja évente két alkalommal a kkv szektor digitalizációját. Egyszer átfogó nagymintás kutatással, egyszer változó módszertanú speciális mélyfúrással. 2024-től az általános mérés tavasszal kerül lebonyolításra. A speciális kutatások részeként 2020-ban és 2022-ben a koronavírus hatásával foglalkoztunk, hogyan hatott ez a kkv-k működésére, digitális innovációs lehetőségeire, 2021-ben pedig a digitális marketinggel. 2023 tavasszal mélyinterjús kutatást végeztünk szakértőkkel és kkv-k vezetőivel a digitalizálódást serkentő és gátló tényezőkről.

Az általános mérések hat tématerületet vizsgálnak (digitális felületeken való jelenlét, mindennapok menedzselése digitális eszközökkel, vállalkozások adatvezérelt működtetése, online marketing, informatikai biztonság és digitális pénzügyek), 50 kérdésből álló kérdőívvel, 600-800 cégből álló többszörösen rétegzett mintavétellel (5+ fő, 10+ millió árbevétel).

A kutatások eredményei szabadon hozzáférhetők sajtóközlemény, podcast, cikkek-interjúk, gyorsjelentés és tudományos elemzések formájában a https://digimeter.hu/ oldalon.

A mérések alapján bármelyik hazai cég képet kaphat arról, hogy hol tart a digitalizációban a versenytársaihoz képest. A reprezentatív kérdőíves kutatások adatfelvételi időszakának zárása után a kkv-k szabadon kitölthetik ugyanazt a kérdőívet a digimeter.hu oldalon (az „Én Digiméterem” menüpont alatt) és így képet kaphatnak arról, hogy hol tartanak a többiekhez képest, miben kellene javítaniuk. Ehhez 2024 októberében megújításra került az Én Digiméterem rendszer. DÖME (Digitális ÖnMérő Eszköz) egy mesterséges intelligencia támogatta párbeszéd alapú megoldás, ami a digitális felkészültséggel kapcsolatban segít értelmezni a kutatási kérdőívet kitöltő cég adatait és az ebből fakadó tennivalókat.

2021-ben hoztuk létre a Digiméter-díjat, amellyel a kutatási eredmények alapján legjobban teljesítő vállalkozásokat jutalmazzuk.

2025-ben a Digiméter egyesületi formát vesz fel, hogy minél tágabb körben ismertté válhasson. Az Egyesületbe olyan magánszemélyek vagy cégek jelentkezését várjuk, akik-amelyek azonosulni tudnak a kkv-k digitalizációjának segítésével, mint központi céllal.

A Digiméter projekt elsősorban szponzori modellben működik, 2024-es főtámogatója a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) volt.

A Digiméter projekt jobb megismerésében az alábbi oldalak segítenek: 

A szakmai műhely vezetője:

A csoport a matematikai analízist és alkalmazásait vizsgálja. Konkrétabban jelenleg sztochasztikus dinamikai rendszerekkel foglalkozik, amelyek a valószínűségelmélet nemlineáris általánosítását teszik lehetővé. Ezek metrikus tereken optimalizálási problémák hatékony megoldását teszik lehetővé, így sok alkalmazott matematikai problémára adnak megoldást. Ezen kívül a csoport funkcionálanalízis és operátorelméleti kérdésekkel foglalkozik.

A szakmai műhely vezetője:

Prof. Dr. Csapó Ádám Balázs – adambalazs.csapo@uni-corvinus.hu

A csoport az ember-gép koevolúció eredményeképpen napjainkban kialakfuló „digitális és kognitív realitás” jelenségeit és a benne rejlő lehetőségeket vizsgálja mind analitikus, mind szintetizáló igénnyel. Kutatóműhelyünk két fő tématerületen működik, két dedikált kutatócsoporttal.

Crisp and Soft Modelling csoport:

A csoport numerikus adatmodellezéssel, az emberi megértést segítő egzakt és approximatív transzformációkkal és elemzésekkel foglalkozik. Módszertani szempontból a kognitív tudományi indíttatású vizsgálatok illetve az informatikai fejlesztések mellett erősen támaszkodunk a szemcsés szerkezetű modellek és a szabályozáselmélet megközelítéseire.

Tagok: Prof. Dr. Baranyi Péter

Cognitive Aspects of Soft Computing Csoport:

A csoport a soft computing módszereit alkalmazza az emberi gondolkodás modellezésére és az ember-gép interakció fejlesztésére. Kutatásaink a mesterséges intelligencia és a kognitív tudomány határterületén helyezkednek el, célunk olyan AI-rendszerek kialakítása, amelyek figyelembe veszik az emberi döntéshozatal sajátosságait és támogatják a hatékonyabb, intuitívabb együttműködést.

Kutatási területeink:

Csoportvezető: Dr. habil. Horváth Ildikó
Tagok: Dr. Berki Borbála, Dr. Sudár Anna, Kovács Zsófia

A műhely projektjei:

Magyar Kutatási Hálózat
„Döntéstámogató rendszerek kognitív illesztése”
Azonosító szám: 3210207

Válogatott publikációk:

Csapó, Ádám B. „Subsample, Generate, and Stack Using the Spiral Discovery Method: A Framework for Autoregressive Data Compression and Augmentation.” IEEE Transactions on Systems, Man, and Cybernetics: Systems (2024)

Horváth, Ildikó, et al. „Cognitive Aspects of Virtual Reality.” Cognitive Aspects of Virtual Reality. Cham: Springer Nature Switzerland, 2024. ISBN 978-3-031-68129-5

Baranyi, Péter. „Relaxed TS Fuzzy model transformation to improve the approximation accuracy/complexity trade-off and relax the computation complexity.” IEEE Transactions on Fuzzy Systems (2024).

Sudár, Anna, and Csapó, Ádám B. „Comparing desktop 3D virtual reality with web 2.0 interfaces: Identifying key factors behind enhanced user capabilities.” Heliyon 10.11 (2024).

Horváth, Ildikó, and Csapó, Ádám B. „Motivations and Tools Relevant to Personalized Workspaces in VR Environments.” Electronics 12.9 (2023): 2059.

A kutatás célja, a magyar és a szlovén KKV-k COVID világjárvány kihívásaira adott válaszainak elemzése a digitális technológiák és a digitális transzformáció által nyújtott lehetőségek kiaknázásával. A magyar és szlovén KKV-k működésének vizsgálata segít megérteni a KKV szektor működési módját a COVID járvány miatt kialakult krízis helyzetben. A projekt további célja a digitalizáció témakörében a BCE és a University of Maribor közötti együttműködés mélyítése.Kutatási téren egyrészt az elvégzett kvalitatív és kvantitatív kutatás, az esettanulmányok, interjúk alapján kidolgozott modell és a KKV-k digitalizációjának és túlélési képességének (SME resilience) kapcsolatát bemutató kvantitatív modell, valamint a kutatási keretrendszer tekinthető eredménynek, amelyeket nemzetközi és hazai konferenciákon mutattunk be, illetve közös nemzetközi tudományos cikkekben publikálunk a szlovén partnerekkel. Kérdőíves előkutatást végeztünk 120 résztvevővel, amelynek alapján közös (magyar-szlovén) 250 KKV-t érintő kvantitatív regionális felmérést végeztünk, összefogva a téma iránt érdeklődő kutatókat a Közép-Kelet európai térségben. A két országra vonatkozó eredmények segítenek azonosítani a KKV-k COVID kihívásokra adott válaszait a digitális technológiák és a digitális transzformáció által nyújtott lehetőségek kiaknázásával, így az érintett vállalatok számára támpontot adnak a lehetséges technikai, szervezeti és módszertani kérdésekben. A közös kutatás know-how megosztást, hatékony és szoros együttműködési megoldások kialakítását tette lehetővé, ami kutatásmódszertani, tudományos és oktatási szempontból is kölcsönös előrelépést jelent. A projekt tudományos eredményeinek a gazdaságra gyakorolt közvetett hatása megtermékenyítő lehet, hiszen ezen a területen nagyobb mintás, több országot összehasonlító felmérés, a KKV-k egy krízis helyzetben való viselkedésének elemzésére a digitalizáció kontextusában az elmúlt években nem készült.

Kapcsolódó cikkeink

Kő, Andrea, Zoltán Mitev Ariel, Tibor Kovács, Péter Fehér, and Zoltán Szabó. „Digital Agility, Digital Competitiveness, and Innovative Performance of SMEs.” Journal of Competitiveness 14, no. 4 (2022): 78-96.

Kő, Andrea, Péter Fehér, Tibor Kovacs, Ariel Mitev, and Zoltán Szabó. „Influencing factors of digital transformation: management or IT is the driving force?” International Journal of Innovation Science 14, no. 1 (2022): 1-20. https://doi.org/10.1108/IJIS-01-2021-0007

Fehér, Péter ; Kő, Andrea ; Kovács, Tibor ; Őri, Dóra ; Szabó, Ildikó ; Szabó, Zoltán ; Varga, Krisztián. The Impact of the COVID-19 Pandemic on the Digitalisation Practices of Hungarian Companies, In: Polona, Šprajc; Damjan, Maletič; Nataša, Petrović; Iztok, Podbregar; Andrej, Škraba; Daniel, Tomić; Vincenzo, Uli; Anja, Žnidaršič (szerk.) 41st International Conference on Organizational Science Development [41. mednarodna konferenca o razvoju organizacijskih znanosti] : Society’s Challenges for Organizational Opportunities [Izzivi družbe za priložnosti organizacij]: Conference Proceedings

Ipar és digitalizáció – okos gyárak, intelligens gyártás kutatócsoport 

A digitalizáció gyökeresen átalakította az ipari környezetet. A magyar iparvállalatoknál ilyen címen futó fejlesztések középpontjában a digitális technológiára épített folyamatinnováció és az általuk elérhető hatékonyságjavulás áll. Konszenzus van abban, hogy e fejlesztések már rövidtávon a világpiaci versenyben maradás feltételévé válnak. Ugyanakkor a termék- és üzleti modell innovációk a nagyobb hozzáadott értéknek köszönhetően sokkal nagyobb hozadékkal kecsegtetnek. Kutatásunk az alábbi két területre fókuszál: a) digitalizáció és az adatközpontú döntéshozatal az iparban b) a vállalati versenyképesség javításának feltételei az új ipari forradalom hajnalán, a digitalizáció szerepe a versenyképesség elérésében. Magyarország számára a feldolgozóipar gazdasági jelentősége miatt érdemel fokozott figyelmet az iparvállalati digitális transzformáció támogatása, benne a képesítő tényezők és körülmények alakítása, illetve az ipar 4.0-ával kapcsolatos szolgáltatói és technológiai tudásbázis erősítése. 

Eredmények – Nemzetközi publikációk

•Scimago Q1

•Scimago Q2

•Scimago Q3