Kutatások, projektek

A kutatóközpontok a tanszék három fő kutatási fókuszát tükrözik:

Vizuális Kultúra Kutatóközpont (Kárpáti Andrea vezetésével);
Digitalizáció és Médiakommunikáció Kutatóközpont (Bokor Tamás vezetésével);
Metaphor in Communication and Society Research Lab (MetCommS) (Benczes Réka vezetésével).

A kutatóközpontok célja kettős. Egyrészt kutatói projekteket vonnak össze tanszéki és doktori szinten, hogy növeljék a kutatási potenciált; másrészt hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanszéki kutatások láthatóbbá váljanak mind a tudományos élet, mind a nagyközönség számára. Az egyes projektek egyszerre több kutatóközponthoz is tartozhatnak (és egyesek szükségszerűen egyikbe sem sorolhatók).

Digitalizáció és Médiakommunikáció Kutatóközpont (Bokor Tamás vezetésével)

A Kommunikáció- és médiatudomány tanszék egyik jelentős kutatási területe a digitalizáció és a médiakommunikáció köré csoportosul. Ez a kutatási terület három fő pilléren nyugszik. A kollégák kutatási kapacitása és szakértelme a következőkre terjed ki:

Digitális (média)kompetenciák, azok fejlesztési potenciálja és a generációkon átívelő megfigyelése, különös tekintettel az olyan bomlasztó technológiákra, mint a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság, a kiterjesztett valóság és a deepfake.
Digitális tanulás az oktatás, a művészetek és a retorika szempontjából, válaszok keresése a hatékony tanulásra, az érvelési képesség fokozására vagy a művészetek megértésére.
A médiareprezentációk és hatásuk a gondolkodásmódra, annak tanulmányozása, hogyan működnek a médiakeretek, tabuk és konceptualizációk, és hogyan befolyásolják a médiafogyasztók attitűdjét és mentális kereteit.

Ezek a pillérek stabil keretet biztosítanak a kommunikáció- és médiatudományban mind az alapkutatás, mind az alkalmazott kutatás szintjén. Az ilyen jellegű digitalizációs és médiakommunikációs tanulmányok gyümölcsözőek – többek között – a digitális újságírásban, a gyermek- és felnőttoktatásban, a technológiai innovációk kommunikációjában, a múzeumpedagógiában, az egészségügy társadalmi kommunikációjában, a különböző szektorok marketingkommunikációjában, a szakpolitikai stratégiák megalkotásában, valamint az alkalmazott viselkedéspszichológia kutatásában.

Digitális innovációk az alternatív vitarendezéshez a V4 országokban és Ukrajnában (DIGARD V4U)

A Corvinus Egyetem Visegrádi Standard támogatást kapott egy nemzetközi projektben való részvételre, amely az alternatív vitarendezés digitális innovációit vizsgálja.

2024 szeptemberében a SET Egyetem 4 visegrádi országgal partnerségben támogatást nyert a Nemzetközi Visegrádi Alaptól a „Digitális innovációk az alternatív vitarendezéshez a V4 országokban és Ukrajnában (DIGARD V4U)” című, 2024-2026-ra tervezett projekt megvalósítására. A projekt célja, hogy a V4-ek és Ukrajna alternatív vitarendezési (ADR) szereplőinek digitális innovációkkal kapcsolatos, azonnal alkalmazható tudatosságát fejlessze a meglévő gyakorlatok elemzése, a szükséges kompetenciák összehasonlító értékelése, valamint az angol és ukrán nyelvű online tanfolyam megtervezése és kísérleti tesztelése révén. A program támogatja Ukrajnát az igazságügyi átalakításokban, megosztja és gazdagítja a V4-ek tapasztalatait a kutatáson alapuló oktatási eszközök és anyagok kifejlesztése és széles körű népszerűsítése révén. Ez az ADR, a digitális innovációk és az oktatási szakemberek ágazatközi erőfeszítése az egyes partnerországok számára releváns egyedi és naprakész téma érdekében.

A legjobb gyakorlatok megértésének és a megfelelő technológia elérhetőségének hiánya befolyásolja az ADR és az informatikai ágazatok közötti együttműködés hatókörét.

A projektet megvalósító konzorcium a következő tagokból áll:

Ukrajna: a projekt koordinátora: Tudományos Vállalkozói és Technológiai Egyetem (SET) Science Entrepreneurship Technology University – Erasmus projects (teacheracademy.eu)
Szlovákia: (EISI): Európai Információs Társadalmi Intézet, o. z. (EISI) EISI (eisionline.org)
Lengyelország: Európai Alternatív Vitarendezési Központ (ECADR) European Centre for Alternative Dispute Resolution | An International Coalition to Facilitate a Fair and Bright Future for Ukraine (ecadr.com)
Cseh Köztársaság: Felsőoktatási Tanulmányok Központja (CHES) Home – Centre for Higher Education Studies (ches.vic.edu.au)
Magyarország: Budapesti Corvinus Egyetem (CUB)

Magyar résztvevők:

Bokor Tamás Ph.D., egyetemi docens, Marketing és Kommunikációtudományi Intézet Adámi-Rózsa Zsanett, doktorandusz hallgató, Szociológia és Kommunikáció Doktori Iskola

A projekt kontextusa:

Az alternatív vitarendezés (ADR), mint a mediáció, a választottbíráskodás és a tárgyalás, a V4-ben a technológiai előrehaladással jelentősen fejlődött. Az IKT, a big data vagy a mesterséges intelligencia lehetőségeket rejt magában, ugyanakkor az egyes országokban és ágazatokban a digitális innováció elfogadásának, elterjedésének és fejlődésének feltételei jelentősen eltérnek. Az ADR-szakembereknek szükségük van a digitális képességek fejlesztésére, pl. a digitalizált tudás szakszerű működtetésére és kiaknázására, hogy megkönnyítsék/támogassák vállalkozói tevékenységüket, hálózatépítésüket és az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatásaikat. A választottbírósági intézmény és a felek közötti kommunikáció innovatív formái, a kiberbiztonság, az eljárási szabályok felgyorsítása és egyszerűsítése, az online platformok használata nem könnyen terjednek el. A szakemberek szembesülnek a digitális írástudással, a magánélet védelmével kapcsolatos aggályokkal és a digitális szakadékkal.

Visegrad Fund

A projektet Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormánya társfinanszírozza a Nemzetközi Visegrádi Alap Visegrádi Támogatások keretében. Az alap küldetése a fenntartható közép-európai regionális együttműködésre vonatkozó ötletek előmozdítása.

Developing Media Literacy in Public Education

International Visegrad Fund

Standard Grant No. 21510566

Developing Media Literacy in Public Education: A Regional Priority in a Mediatized Age

A joint project funded by the International Visegrad Fund.

Partners:

University of Silesia (Katowice, Poland)
Centre for Higher Education Studies (Prague, Czech Republic)
University of Ss. Cyril and Methodius (Trnava, Slovakia)
Budapesti Corvinus Egyetem

Visegrad Fund

Digitális felkészültség

Kutatás a felsőoktatás digitalizációjáról: hallgatói/oktatói digitális kompetenciák, kompetenciafejlesztés, a tanulási eredmények mérése. Az NKFIH-869-4/201 számú projekt a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs Alapból biztosított támogatással, a Tématerületi Kiválósági Program 2019 pályázati program finanszírozásában valósul meg.

A kutatásban részt vevő munkatársak: Bartus Tamás, Bokor Tamás és Pelle Veronika

Kutatásvezető: Dr. Vaszkun Balázs György

Víziók a mesterséges intelligencia és a társadalom kapcsolatáról

Kutatásvezető: Dr. Vicsek Lilla Mária (egyetemi docens, Kommunikáció és Szociológia Intézet, Szociológia és Társadalompolitika Tanszék)

A kutatás résztvevői: Dr. Köves Alexandra, Dr. Bokor Tamás, Pataki Gyöngyvér, Horváth Ágnes, Keszi Roland, Pajor Luca, Herke Boglárka, gyakornokok

OTKA K-131733 kutatás

A Nemzeti, Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által támogatott projekt célja a mesterséges intelligencia és a társadalom kapcsolatára fókuszáló jövővíziók és azok jelenben kivehető hatásának vizsgálata. Lényegesnek tartjuk annak vizsgálatát, hogy ezek a várakozások, kizárva bizonyos lehetőségeket, és lezárva adott utakat, miként formálják a jövőt és a jelent. A mesterséges intelligenciáról alkotott elképzelések a társadalom számos szintjén jelen vannak, ennélfogva kiemelten fontosnak tartjuk a téma szociológiai vizsgálatát. Vizsgálatunk elsősorban a 2050-ig létrejövő, mesterséges intelligenciával kapcsolatos fejlesztésekre és a munkaerőpiacra fókuszál. Kutatási céljaink elérésének érdekében egyrészt a tradicionális szociológiai interjú módszerét, másrészt speciális jövőkutatási eszközöket használunk.

Metaphor in Communication and Society Research Lab (MetCommS)

A metaforák alakítják azt, ahogyan a világot látjuk – és ahogyan kommunikálunk róla. A Metaphor in Communication and Society Research Lab (MetCommS) azt vizsgálja, hogy a metaforák használata miként tükrözi, erősíti meg és kérdőjelezi meg a társadalmi felfogást különböző kontextusokban. Alkalmazott kutatásaink valós kérdésekre összpontosítanak olyan területeken, mint az egészségügyi kommunikáció, a médianarratívák és a politikai diskurzus. Célunk, hogy hozzájáruljunk a befogadóbb, hatékonyabb és társadalmilag tudatosabb kommunikációs gyakorlatokhoz azáltal, hogy feltárjuk, hogy a nyelv és a képek milyen módokon befolyásolják a közvélemény megértését.

A Corvinus Metafora Műhely, amely immáron a MetCommS Research Lab része, egyfajta hallgatói „kutatási inkubátorház”, amely célja az alkalmazott metaforakutatás népszerűsítése. Hallgatók közötti és hallgatók által irányított platformként lehetővé teszi az érdeklődők számára, hogy felfedezzék, fejlesszék és finomítsák kutatási ötleteiket. Az olyan kezdeményezéseken keresztül, mint a „szakdolgozati pitch verseny”, elősegítjük a metaforák kreatív és hatásos tanulmányozását a kommunikációban és a társadalomban.

MetCommS Csapat

Prof. Dr. Benczes Réka 2005-ben doktorált angol nyelvészetből az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Kövecses Zoltán mentorálása alatt. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem nyelvészprofesszora és a melbourne-i Monash University tudományos munkatársa. Fő kutatási területei közé tartozik a kognitív szemantika, a lexikai kreativitás és az alkalmazott metaforakutatás. Legutóbbi szerkesztett kötete (Kövecses Zoltánnal és Szelid Veronikával): Metaphors of anger across Languages: Universality and Variation (2025, De Gruyter Mouton). További kutatásai elérhetők az alábbi linkeken: ORCID, Google Scholar és Research Gate.

Dr. Szabó Lilla Petronella a Budapesti Corvinus Egyetemen doktorált kommunikációtudományból Prof. Dr. Benczes Réka mentorálása alatt. Jelenleg a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa. Munkája a kognitív nyelvészet és a politikai kommunikáció metszéspontját vizsgálja, a metaforára és a metonímiára, valamint ezek közbeszéd alakítására gyakorolt hatására összpontosítva. A politikai retorikában a politikai megszemélyesítést is vizsgálta. Kutatási eredményei a Metaphor and Symbol, Journal of Language and Politics, and Text & Talk folyóiratokban jelentek meg. További kutatásai elérhetők az alábbi linkeken: ResearchGate, ORCID, Google Scholar, és BlueSky.

Dr. Nagy-Béni Alexandra 2024-ben doktorált a Budapesti Corvinus Egyetemen kommunikációtudományból Prof. Dr. Benczes Réka mentorálása alatt. Jelenleg a Corvinus Egyetem Kommunikáció- és Médiatudomány Tanszékének adjunktusa. Fő kutatási területe az erőszak vizuális reprezentációja az online hírekben, elsősorban a vizuális metonimikus keretezés szemszögéből. Tágabb értelemben médiareprezentációkkal, vizuális kommunikációval és a kognitív nyelvészeti eszközök médiakutatásban való alkalmazásával foglalkozik. Kutatásai elérhetők az alábbi linkeken: ORCID, Google Scholar és Research Gate.

Bozdağ Utku a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikációtudomány Doktori Programjának doktorjelöltje. Kutatási területe az adatvezérelt politikai kommunikáció, a számítógépes társadalomtudományok, különös tekintettel a populista politikai kommunikációs stílusokra és a politikai metaforákra. Munkáját több tudományos publikációban is megjelentette, többek között a Journalism & Mass Communication Quarterly, a Communication Reports és az East European Journal of Society and Politics című folyóiratokban. További kutatásai elérhetők az alábbi linkeken: ORCID és Google Scholar.

Bialkó-Marol Petra a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikációtudomány Doktori Programjának PhD-hallgatója. Kutatásainak középpontjában az orvos-beteg kommunikáció javítása áll az egészségügy érzékeny területein. A metaforák szerepét vizsgálja az egészségügyi diskurzus alakításában, különös tekintettel a meddőségre, hogy feltárja, hogyan segíthetik elő a hatékonyabb és empatikusabb kommunikációt. Kutatásai elérhetők az alábbi linkeken: ORCID és ResearchGate.

Mukhangali Kundyz a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikációtudomány Doktori Programjának PhD-hallgatója. Fő kutatási területe a politikai kommunikáció, különös tekintettel a közép-ázsiai médiára. Jelenlegi kutatásának középpontjában az online média metaforikus nyelvhasználata áll a nemzetközi kapcsolatokban, különösen a kazah-orosz kapcsolatok kontextusában. Kutatásai elérhetők az alábbi linkeken: Research Gate és ORCID.  

Varga Dóra Eszter a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikációtudomány Doktori Programjának PhD-hallgatója. Kutatási területe a politikusok nemi alapú vizuális önreprezentációjára és a metaforák stratégiai felhasználására terjed ki a politikai marketingkommunikációban. Tágabb kontextusban jelenlegi munkája azt vizsgálja, hogy a vizuális és nyelvi meggyőző eszközök hogyan befolyásolhatják a közvélemény megítélését a politikai szférában. Kutatásai elérhetők az alábbi linkeken: Research Gate és ORCID.

MetCommS Publikációk

Benczes, R., Benczes, I., Ságvári, B., & Szabó, L. P. (2024). When life is no longer a journey: the effect of the COVID-19 pandemic on the metaphorical conceptualization of life among Hungarian adults–a representative survey. Cognitive Linguistics, 35(1), 143-165. https://doi.org/10.1515/cog-2023-0050 

Benczes, R. & Béni, A. (2023). Támasz vagy tündérmese? A magyarországi idősgondozó intézmények elnevezési és logóhasználati gyakorlatai. In Kovács, L. (Szerk.) Márkanevek: marketing és nyelvészet határán (pp.111-125). Budapest: Tinta Kiadó.

Benczes, R., & Kovács, G. (2022). Palatal is for happiness, plosive is for sadness: evidence for stochastic relationships between phoneme classes and sentiment polarity in Hungarian. Language and Cognition, 14(4), 672-691. https://doi.org/10.1017/langcog.2022.23 

Benczes, R., & Ságvári, B. (2022). Migrants are not welcome: Metaphorical framing of fled people in Hungarian online media, 2015–2018. Journal of Language and Politics, 21(3), 413-434. https://doi.org/10.1075/jlp.20042.ben 

Bozdağ, U. (2024). Framing displaced persons: An analysis of Turkish media’s use of migration metaphors on Twitter. Intersections. East European Journal of Society and Politics, 10(1). 117-136. https://doi.org/10.17356/ieejsp.v10i1.1189 

Bozdağ, U., Tóth, T., & Demeter, M. (2024). When articulating populist dichotomies is paramount: Exploring the effects of explicit and implicit populist styles on user engagement in Turkish election tweets. Journalism & Mass Communication Quarterly, 102(1) 214-246. https://doi.org/10.1177/10776990241284579 

Kövecses, Z., Benczes, R., Rommel, A., & Szelid, V. (2024). Universality versus variation in the conceptualization of anger. Russian Journal of Linguistics, 28(1), 55-79. https://doi.org/10.22363/2687-0088-34834 

Kövecses, Z., Benczes, R., & Szelid, V. (Eds.). (2025). Metaphors of anger across Languages: Universality and Variation. De Gruyter Mouton.

Nagy-Béni, A. (2024). Still the Distant, Exotic Other? The Cultural Conceptualization of Africa in Hungarian Online News. In Cultural Linguistics and the Social World (pp. 57-71). Singapore: Springer Nature Singapore. https://doi.org/10.1007/978-981-97-6192-0_4 

Szabó, G., Szilágyi, S., & Szabó, L. P. (2024). Morality Combinations: Moral Language in the News Media Coverage of the Ukrainian War at the Time of the 2022 Hungarian Parliamentary Election Campaign. In Managing Moral Emotions in Divided Politics: Lessons from Hungary’s 2022 General Election Campaigns (pp. 171-196). Cham: Springer Nature Switzerland. https://doi.org/10.1007/978-3-031-67023-7_8 

Szabó, L. P. (2024). Is This Us? The Cultural Conceptualization of Individualization in American Political Speeches. In Cultural Linguistics and the Social World (pp. 93-111). Singapore: Springer Nature Singapore. https://doi.org/10.1007/978-981-97-6192-0_6 

Szabó, L. P., Benczes, R., Burridge, K., Allan, K., & Lindgren, M. (2025). “Don’t worry, be a senior?” The metaphorical labelling of late-life depression in Australian news media. Text & Talk, (0).  https://doi.org/10.1515/text-2023-0200 

Szabó, L. P., & Szabó, G. (2022). Attack of the critics: Metaphorical delegitimisation in Viktor Orbán’s discourse during the Covid-19 pandemic. Journal of Language and Politics, 21(2), 255-276. https://doi.org/10.1075/jlp.21068.sza 

Tóth, T., Demeter, M., Háló, G., Bozdag, U., & Bartóki-Gönczy, B. (2025). Time Matters: What Factors Affect Submission-To-Acceptance Time in the Journal of Communication? Communication Reports, 38(1), 13-24. https://doi.org/10.1080/08934215.2024.2424544 

Tóth, T., Demeter, M., Szabó, L. P., & Török, B. (2024). Populist Cues in Media Framing: Exploring How Populism by the Media Emerges in Western News Coverage of Protests. KOME: An International Journal Of Pure Communication Inquiry, 12(1). 141-162. https://doi.org/10.17646/kome.of.13 

Vizuális Kultúra Kutatóközpont (Kárpáti Andrea vezetésével)

A Vizuális Kultúra Kutatóközpont a vizuális nyelvhasználat fejlesztésére és értékelésére összpontosít mind a szakmai, mind a személyes kommunikáció tükrében. A jelenlegi kutatási területek a következők:

gyermekek, serdülők és fiatal felnőttek vizuális nyelvhasználata portfólió-dokumentáción, illetve jelek, szimbólumok, narratívák és multimédiás tartalmak elemzésén keresztül (pl. média ikonográfiák fejlesztése az Instagramon).
újmédia és a kultúra vizuális kommunikációja: a közösségi média és az AR/VR technológiák lehetőségei a kiállítási kommunikációban; Múzeum 3.0: a múzeumi élmény átalakítása befogadóbb, interaktívabb és élvezetesebb oktatási térré.
divatkommunikáció: önkifejezés serdülők és felnőttek öltözködésén és sminkjén keresztül: kulturális (történelmi) elemzések és aktuális esettanulmányok ikonikus „stílustörzsekről” (nemzedékek öltözködési stílusa); a művészetek és a társadalmi kérdések integrálása a divatmárkaépítésbe.

A kutatási tevékenység előnyei: mindhárom terület alap- és alkalmazott kutatást is végez. Az „új gyermek/serdülő művészet” leírása megváltoztatta a nevelési koncepciókat arról, hogyan lépnek be a fiatal generációk a „képi fordulat” korába. Képességfejlesztő tanulmányaink eredményei visszaköszönnek a közoktatás tanterveiben és tankönyveiben. A kiállítási kommunikáció a média- és marketinggyakorlat fontos területe, eredményeink pedig támogatják a kulturális üzenetek hatékonyabb közvetítését a jelenlegi (és a fiatalabb közönség számára releváns) technológiákon keresztül. Mivel a divat a „magas művészet” integrálására és a társadalmi problémák tematizálására törekszik, eredményeink felhasználhatók a divatkommunikáció oktatásának és gyakorlatának fejlesztésére.

Együttműködés a Kommunikáció- és médiatudomány tanszék kutatóközpontjaival: szakértelmünk és érdeklődési körünk átfedésben van a Digitalizáció és Médiakommunikáció Kutatóközponttal a közösségi média tanulmányozása révén, a Kommunikáció és Kogníció Kutatóközponttal pedig a verbális és vizuális kommunikáció szinergiáinak értelmezése révén.

Korábbi kutatási projektek

AMASS projekt

Művészetpedagógia a társadalom perifériájára sodródottakért (Acting on theMargins: Arts as Social Sculpture) a címe a HORIZON 2020, SC6-TRANSFORMATIONS-2018-2019-2020 pályázati kiírásán nyertes projektnek, amely 2020−2022 között a„Társadalmi-gazdasági átalakulás a 4. ipari forradalomban” című pályázati forrásban, a „Társadalmi kihívások és a művészetek” (Societal challenges and the arts) témakörben valósul meg a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia Intézetében. (EU nyilvántartási szám: 870621)

A finn vezetésű, hét ország felsőoktatási és művészeti intézményeit tömörítőkutatói közösség magyar csoportjában a Corvinus partnerei a Ludwig Múzeum és a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria. A kutatás során először nemzetközi összehasonlító tanulmányok készülnek iskolai, múzeumi és közösségi projektekről, amelyek sikeresen integráltak és fejlesztettek hátrányos helyzetű gyermekekből vagy fiatalokból álló csoportokat. Ezután Intézetünk égisze alatt Vizuális kultúra címmel online folyóiratot indítunk, amely a képi nyelv kortárs használatának fejlesztéséről, kutatásáról és oktatásáról közöl hazai és nemzetközi beszámolókat.

A nemzetközi tapasztalatokra építve négy projektet valósítunk meg, amelyek célja egy választott, hátrányos helyzetű gyermekekből vagy fiatalokból álló csoporttámogatása egy jobb életminőség elérésében, a művészet eszközeivel. Intézetünk munkatársai„Találd meg és hallasd a hangod!”munkacímmel, 16−25 éves, fiatal roma nők számára nyújtanak majd olyan kommunikációs képzést, amely egyaránt segíti a hatékony önkifejezést és a munkavilágában való boldogulást. A fejlesztőképzés során létrejött tananyagokkal és a többi magyar projekt alapján készült tananyagokkal feltöltve MOOC-t (Massive Open Online Course) fogunk fejleszteni magyar és angol nyelven.

Még több információ érhető el a kutatásról az alábbi linken:

AMAAS PROJEKT

#kommlab kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője: Dr. Székely Levente (Kommunikáció és Szociológia Intézet)

A #kommlab a Budapesti Corvinus Egyetem Kommunikáció és Szociológia Intézetéhez kapcsolódó kutatócsoport. Tagjai olyan hallgatók és oktatók, akik nem pusztán érdeklődnek az empirikus kutatások iránt, hanem gyakorolni is kívánják azt. A #kommlab tematikája elsősorban generációs fókuszú, így különös figyelmet szentel a generációk, elsősorban fiatalokkal és idősekkel kapcsolatos kutatásoknak. A kutatócsoport 2018-ban alakult, a 2019-es évben tagjai előadóként és szakmai kerekasztalban vettek részt a Médiapiac éves konferenciáján. 2020-ban a #kommlab tervei között több szakmai publikáció is szerepel influencer-marketing, ifjúság és civil szervezetek, generációk közötti kommunikáció témákban.

A #kommlab kutatócsoport legfrissebb eredményei: