Mit csinálunk?

A kurzus a kultúrák közötti fogyasztói magatartást járja körbe, amelynek részeként az egyetemisták csoportokban dolgozhatnak például ügyfél (támogató, pártoló) személyiségen, ügyfélúttérképen egy kiválasztott országban vagy régióban stb. A felvetett kérdések kapcsán elemzik és értékelik a szervezet jelenlegi marketingstratégiáját a fogyasztói magatartási koncepciók és elméletek segítségével, majd a viselkedéselméletet integrálva, a környezet és a fogyasztók elemzését átfogó stratégiát, az eredetiséget és az egyedülálló versenyerősségeket, valamint a teljes kampány egyéb dicséretes szempontjait integráló javaslatot fogalmaznak meg. 

Példa: támogatói kör bővítése 

Hogyan lehet a digitális technológiákat úgy alkalmazni, hogy egy regeneratív gazdaság kialakulását segítsék a fenntarthatóságon túlmutató változásokkal? Milyen társadalmi technológiák segíthetik elő a zöld digitalizációt? Hogyan, milyen regeneratív megoldásokkal lehet helyreállitani a gyakran az externáliák miatt kialakuló környezeti és gazdasági károkat? Hogyan javulhat az élet minőség a nem növekedés hatására?   

Az ezekkel és hasonló kérdésekkel foglalkozó csoportok együttműködnek érdeklődő közösségi partnerekkel, és a regeneratív gazdaságba illeszkedő – gyakran nem piaci megközelítésű – fenntartható értékteremtésre vonatkozó projekt javaslatot is ki kell dolgozniuk. 

Példa: milyen üzleti modellre, műszaki és társadalmi technológiákra van szükség egy zöld menza működéséhez egy egyetemen? 

A kurzusban olyan döntési helyzeteket elemeznek, készítenek elő és alkalmaznak az egyetemisták, amivel egy adott szervezet érintettjeinek (szervezeten belüli döntéshozók: vezetők és munkavállalók és/vagy külső partnerek: fogyasztók, önkéntesek, stratégia partnerek, helyi közösségek stb.) viselkedéséit, döntéseit szeretnék megérteni és befolyásolni tudatosan beépített úgynevezett csalikkal, azaz nudge-okkal.  

Példa: a kerékpárhasználatot ösztönző játékos ötletek, emlékeztető humoros email üzenetetek 

Részvételi módszereket tanulnak és terepmunkát végeznek, amit a közösségi partner kérdésével összhangban alakítanak ki. Végzős szociológusok, többnyire nemzetközi háttérrel, akik a munkátok valamely szociológiai aspektusát, esetleg korábbi részvételi projekt hatását vizsgálják egy rövid kutatási folyamatban, vagy egy következő kutatás előkészítését végzik, annak részvételiségét mérlegelve stb. 

Példa: Hogyan éltek meg egy korábbi kutatást annak résztvevői a terepen? Milyen előnyei és kockázatai azonosíthatóak egy tervezett részvételi kutatásnak? 

A marketingkommunikációs stratégia elemeit és eszközeit tanulják az egyetemisták, majd ezeket az eszközöket alkalmazzák a szervezet egy konkrét helyzetére, kampányára – adománygyűjtéstől, partner keresésen át nagyon változatos konkrét szituációkra, mindezt akár nemzetközi környezetben, szinten is értelmezve. 

Példa: a szervezet egy bizonyos körben, például a környező vállalatok, vagy egy új célcsoportja számára láthatóbbá kíván válni egy adott célért. 

Készülő vagy létező társadalmi vállalkozásként szeretnétek megismerni mások gyakorlatát egy adott területen? Vannak olyan hazai vagy külföldi szervezetek, kezdeményezések, társadalmi innovációk, amelyek érdekesek a számotokra, netán példaképeitek, irányadók a számotokra, de nincs időtök jobban megismerni őket, feldolgozni a róluk szóló anyagokat, vagy éppen saját kutatásaikat, esetleg megtudni, hogy bizonyos helyzeteket hogyan kezelnek? Ebben a kurzusban felkutatják, összegyűjtik, rendszerezik, elemzik a számotokra érdekes információkat, levonva a tanulságokat.  

Példa:  

Felülvizsgálnátok a meglévő rendszere(i)tek? Előkészítenétek egy fejlesztést? Bevezetnétek egy új rendszert vagy folyamatot? Az egyetemisták kis csoportokban dolgoznak egy-egy komplex problémán, aminek része a probléma térképezés és felmérés (pl. interjúk vagy szakirodalmi kutatómunka által), és informatikai fejlesztés elkészítése (pl. adatbázis összeállítás, applikáció tervezés és/vagy fejlesztés, üzleti analitika készítés stb.). Az egyetemisták a projektfeladat sikeres elvégzésével a tanulmányaikat lezáró komplexvizsgájukat tudják kiváltani. 

Példa: különböző adatbázisok összekapcsolása és az adatgyűjtési struktúra újragondolása átláthatóbb, egyszerűbb adatnyilvántartásért és könnyebb felhasználásért 

Milyen vállalatokkal volna érdemes együttműködést kezdeményeznetek? Milyen piaci szervezeteknek fontos a Ti szervezetetek társadalmi, ökológiai ügye? Mely cégek lehetnek potenciális partnerek abban, hogy közösen tegyetek az ügyetekért? Milyen kapcsolódási pontokra alapozható az együttműködésetek? A hallgatók a félév során nyilvánosan elérhető adatokból elemezve szűkítik le azon vállalatok körét, amelyeknek a társadalmi felelősségvállalási célkitűzései összhangban vannak a Ti céljaitokkal, az általatok képviselt értékekkel. Elemzésekre építve, több szempontot figyelembe véve tudnak ajánlásokat tenni konkrét vállalatokra, akikkel érdemes lehet felvennetek a kapcsolatot, és érvekre, amikkel kezdeményezhető az együttműködés.  

Példa: diverzitást fontosnak tartó vállalatok azonosítása és a partnerség lehetséges formáinak kigondolása egy marginalizált helyzetben lévők bevonását célzó szervezet számára

A kurzusban a társadalmi üzleti modell vászon (Social Business Model Canvas, SBMC) keretében dolgoznak a hallgatók csoportokban nonprofit szervezetekkel, társadalmi vállalkozásokkal, az SBMC egyes területeire fókuszálva. Így ha például a célcsoportot pontosítanátok, vagy a hozzájuk vezető elérési utakat, marketingcsatornákat szeretnétek jobban azonosítani, netán az erőforrások oldalán néznétek jobban körül a hallgatók munkája révén, vagy az SBMC bármelyik más rubrikájához van kérdésetek, akkor jól pontosítható ebben a tárgyban. 

Példa: üzleti bevétel létesítése, növelése érdekében lépések végiggondolása, tervezése, konkretizálása 

Hogyan rendeld tevékenységekhez a szűkös erőforrásokat?  Miként gyűjts a költségeket, hogy áttekinthető riportokat állíthass össze? A tárgyban a működés folyamatos nyomon követéséhez és a szükséges, azonnali beavatkozásokról szóló döntésekhez készítenek az egyetemisták terv-mérés-beavatkozás logikában hosszú és rövid távú terveket, költségvetéseket. 

Példa: 

Profi vállalatvezetőkkel dolgozhat együtt a társadalmi vállalkozásotok egy Benneteket érdeklő kérdésen. A kurzus célja a diákok – azaz közép- és felsővezetők számára –, hogy a szokásos business keretekből kitekintve más működési filozófiát és logikát is megértsenek, megtapasztaljanak, ezért is szerepel a challenge a tárgy nevében. No meg azért, hogy a Ti egyik kihívásotokra találjatok együtt választ, legyen az szervezési, pénzügyi, marketinges vagy bármely egyéb területről származó. Öt vezető fog egy csoportban dolgozni rajta, de találkozhattok a többi 30 vezetővel és a velük dolgozó szervezetekkel, többek között két egyetemi ebéd keretében.

Példa: hogyan állítható több labra a bevételszerzés?

Ez a projekt két féléven nyúlik át, ami alkalmat ad az egyetemistáknak arra, hogy belemélyedjenek a hatásmérés módszertanaiba és a társadalmi vállalkozás számára ilyet ajánljanak, kidolgozzanak, adatgyűjtést és akár elemzést is végezzenek. Kiscsoportos formátumban zajlik, az egyetemisták várhatóan sokféle kontinensről érkeznek, eltérő háttérrel, így izgalmasan újfajta látásmódot hozhatnak a folyamatba. Rögtön ezzel kezdik tanulmányaikat, nagy kredit számban, azaz sok időt rászánva, és e folyamat már végső munkájuk, a teljes portfóliójuk része lesz, azaz van a jövőjük szempontjából a számukra is jelentős a tétje.

Példa: milyen eszközzel kezdje meg a hatásmérését felépíteni a társadalmi vállalkozás annak érdekében, hogy a hatásait az érintettjei számára jól mutathassa meg és gyarapíthassa?

Készülő vagy már bejáratott társadalmi vállalkozásként szeretnétek megismerni hasonló ügyért dolgozó nemzetközi társadalmi vállalkozások, őket támogató szervezetek gyakorlatát egy adott területen? Vannak olyan külföldi szervezetek, kezdeményezések, amelyek érdekesek a számotokra, netán példaképeitek, de nincs időtök jobban megismerni őket, feldolgozni a róluk szóló anyagokat, vagy éppen saját kutatásaikat, esetleg megtudni, hogy bizonyos helyzeteket hogyan kezelnek? Gyertek, meséljetek erről az egyetemistáknak, és ők felkutatják, összegyűjtik, rendszerezik, elemzik a számotokra érdekes információkat.

Példa: hogyan működnek szövetkezeti formában Európa különböző országaiban társadalmi vállalkozások?

Milyen vállalatokkal volna érdemes együttműködést kezdeményeznetek? Milyen piaci szervezeteknek fontos a Ti szervezetetek társadalmi, ökológiai ügye? Mely cégek lehetnek potenciális partnerek abban, hogy közösen tegyetek az ügyetekért? Milyen kapcsolódási pontokra alapozható az együttműködésetek? A hallgatók a félév során nyilvánosan elérhető adatokból elemezve szűkítik le azon vállalatok körét, amelyeknek a társadalmi felelősségvállalási célkitűzései összhangban vannak a Ti céljaitokkal, az általatok képviselt értékekkel. Elemzésekre építve, több szempontot figyelembe véve tudnak ajánlásokat tenni konkrét vállalatokra, akikkel érdemes lehet felvennetek a kapcsolatot, és érvekre, amikkel kezdeményezhető az együttműködés.

Példa: diverzitást fontosnak tartó vállalatok azonosítása és a partnerség lehetséges formáinak kigondolása egy marginalizált helyzetben lévők bevonására létrejött casting ügynökség számára

Vezetőként vannak elképzeléseid és kérdéseid a kollégáid motiválásáról? Nem mindig találod a megfelelő eszközt, amivel – akár változások közepette is – össze tudnád tartani a csapatod?

A kurzus során az egyetemisták a szociál- és kognitív pszichológia szervezeti vonatkozásait megismerve tanulnak az emberek együttműködéséről és vezetéséről, ezek egyéni, csoportos és szervezeti szintű észleléséről, befolyásoló tényezőiről, működéséről, és ennek alapján a második negyedévben konkrét szervezeti keretben is gondolkodnak megoldásokon.

Példa: milyen kihívásokat jelent önkéntesekkel dolgozni, és milyen szempontokat érdemes figyelembe venni az ő motiválásukkor?

Hogyan lehet a digitális technológiákat úgy alkalmazni, hogy egy regeneratív gazdaság kialakulását segítsék a fenntarthatóságon túlmutató változásokkal? Milyen társadalmi technológiák segíthetik elő a zöld digitalizációt? Hogyan, milyen regeneratív megoldásokkal lehet helyreállitani a gyakran az externáliák miatt kialakuló környezeti és gazdasági károkat? Hogyan javulhat az élet minőség a nem növekedés hatására?

Az ezekkel és hasonló kérdésekkel foglalkozó csoportok együttműködnek érdeklődő közösségi partnerekkel, és a regeneratív gazdaságba illeszkedő – gyakran nem piaci megközelítésű – fenntartható értékteremtésre vonatkozó projekt javaslatot is ki kell dolgozniuk.

Példa: milyen üzleti modellre, műszaki és társadalmi technológiákra van szükség egy zöld menza működéséhez egy egyetemen?

A kurzus panorámaképet nyújt az üzleti élet, a politika, a tudomány, a környezet és a társadalom közötti változó kapcsolatokról a XX. században. Elemzi ezek következményeit a XXI. században – az Antropocén kialakulása, a hatodik kihalási hullám veszélyének növekedése – és ezek hatását a szervezett emberi élet kontextusára. A változó tendenciák elemzése valós életből vett esetek vizsgálatával, párbeszédes formában, sok esetben csoportmunkában folyik. A résztvevők olvasmányok, filmek, podcastok, szakirodalom és szépirodalom segítségével alakíthatnak ki személyes elkötelezettséget az élhető jövő iránt. A cél újra definiálni az üzlet és a gazdaság szerepét és felfogását egy jól-lét és életminőség orientált jövőkép keretében. A csoportok az általuk kidolgozott projektek keretében bemutatják, hogy az innovatív megközelítések megvalósítása hogyan biztosíthatja az elsőként lépők előnyét a kialakulóban lévő regeneratív gazdaság tágabb kontextusában.

Példa: milyen üzleti modellel és technológiákkal lehet kivédeni, helyreállitani a fast fashion negatív hatásait?

Milyen lépésekből áll össze a stratégia, és mi a tervezési folyamat? Hogyan tudod megtervezni a forrásaidat? Milyen toborzási, kiválasztási és menedzsment feladatok kapcsolódnak az önkénteseid szervezéséhez? Hogyan tudod a projektjeidet, programjaidat tervezni és értékelni? Milyen etikai kérdések merülnek fel a kommunikációs és vezetési feladatokkal, amiket jó, ha átgondolsz? Az egyetemisták először elméletben ismerkednek ezekkel a témakörökkel, majd veled közösen gondolkodva keresnek válaszokat, különböző modelleket és szempontokat figyelembe véve, rád szabva.

Példa: Közösségi adománygyűjtő és nagykövet kampány tervezése

A kurzus a kultúrák közötti fogyasztói magatartást járja körbe, amelynek részeként az egyetemisták csoportokban dolgozhatnak például ügyfél (támogató, pártoló) személyiségen, ügyfélúttérképen egy kiválasztott országban vagy régióban stb. A felvetett kérdések kapcsán elemzik és értékelik a szervezet jelenlegi marketingstratégiáját a fogyasztói magatartási koncepciók és elméletek segítségével, majd a viselkedéselméletet integrálva, a környezet és a fogyasztók elemzését átfogó stratégiát, az eredetiséget és az egyedülálló versenyerősségeket, valamint a teljes kampány egyéb dicséretes szempontjait integráló javaslatot fogalmaznak meg.

Példa: támogatói kör bővítése

Hogyan rendeld tevékenységekhez a szűkös erőforrásokat? Miként gyűjts a költségeket, hogy áttekinthető riportokat állíthass össze? A tárgyban a működés folyamatos nyomon követéséhez és a szükséges, azonnali beavatkozásokról szóló döntésekhez készítenek az egyetemisták terv-mérés-beavatkozás logikában hosszú és rövid távú terveket, költségvetéseket.

Példa:

Készülő vagy létező társadalmi vállalkozásként szeretnétek megismerni mások gyakorlatát egy adott területen? Vannak olyan hazai vagy külföldi szervezetek, kezdeményezések, melyek érdekesek a számotokra, netán példaképeitek, de nincs időtök jobban megismerni őket, feldolgozni a róluk szóló anyagokat, vagy éppen saját kutatásaikat, esetleg megtudni, hogy bizonyos helyzeteket hogyan kezelnek? Ebben a kurzusban felkutatják, összegyűjtik, rendszerezik, elemzik a számotokra érdekes információkat, levonva a tanulságokat.

Példa:

Ebben a kurzusban a diákok egy általuk választott témában vagy ügyért hajtanak végre egy akciót. Ennek előkészítéseként egy problémamegoldási folyamaton mennek végig, annak minden szakaszán egy döntési technikát alkalmazva, csoportosan. Hangsúlyt fektetnek a probléma azonosítására, a gyökérokok azonosítására, majd megoldásokat generálnak, azokat értékelik és a végén egy, a a probléma megszüntetésére irányuló akciót terveznek és hajtanak végre.

Példa:

A marketingkommunikációs stratégia elemeit és eszközeit tanulják mesterszakos hallgatók rögtön az első félévükben. Majd ezeket az eszközöket alkalmazzák a szervezet egy konkrét helyzetére, kampányára – adománygyűjtéstől, partner keresésen át nagyon változatos konkrét szituációkra.

Példa: a szervezet egy bizonyos körben, például a környező vállalatok, vagy egy új célcsoportja számára láthatóbbá kíván válni egy adott célért.

A kurzusban olyan döntési helyzeteket elemeznek, készítenek elő és alkalmaznak az egyetemisták, amivel egy adott szervezet érintettjeinek (szervezeten belüli döntéshozók: vezetők és munkavállalók és/vagy külső partnerek: fogyasztók, önkéntesek, stratégia partnerek, helyi közösségek stb.) viselkedéséit, döntéseit szeretnék megérteni és befolyásolni tudatosan beépített úgynevezett csalikkal, azaz nudge-okkal.  

Példa: a kerékpárhasználatot ösztönző játékos ötletek, emlékeztető humoros email üzenetetek 

A kurzusban a diákok egy általuk választott témában vagy ügyért hajtanak végre egy akciót. Ennek előkészítéseként egy problémamegoldási folyamaton mennek végig, annak minden szakaszán egy döntési technikát alkalmazva, csoportosan. Hangsúlyt fektetnek a probléma azonosítására, a gyökérokok azonosítására, majd megoldásokat generálnak, azokat értékelik és a végén egy, a a probléma megszüntetésére irányuló akciót terveznek és hajtanak végre. 

Példa:  

Részvételi módszereket tanulnak és terepmunkát végeznek, amit a közösségi partner kérdésével összhangban alakítanak ki. Végzős szociológusok, többnyire nemzetközi háttérrel, akik a munkátok valamely szociológiai aspektusát, esetleg korábbi részvételi projekt hatását vizsgálják egy rövid kutatási folyamatban, vagy egy következő kutatás előkészítését végzik, annak részvételiségét mérlegelve stb. 

Példa: Hogyan éltek meg egy korábbi kutatást annak résztvevői a terepen? Milyen előnyei és kockázatai azonosíthatóak egy tervezett részvételi kutatásnak? 

Hogyan lehet a digitális technológiákat úgy alkalmazni, hogy egy regeneratív gazdaság kialakulását segítsék a fenntarthatóságon túlmutató változásokkal? Milyen társadalmi technológiák segíthetik elő a zöld digitalizációt? Hogyan, milyen regeneratív megoldásokkal lehet helyreállitani a gyakran az externáliák miatt kialakuló környezeti és gazdasági károkat? Hogyan javulhat az élet minőség a nem növekedés hatására?   

Az ezekkel és hasonló kérdésekkel foglalkozó csoportok együttműködnek érdeklődő közösségi partnerekkel, és a regeneratív gazdaságba illeszkedő – gyakran nem piaci megközelítésű – fenntartható értékteremtésre vonatkozó projekt javaslatot is ki kell dolgozniuk. 

Példa: milyen üzleti modellre, műszaki és társadalmi technológiákra van szükség egy zöld menza működéséhez egy egyetemen? 

A kurzus panorámaképet nyújt az üzleti élet, a politika, a tudomány, a környezet és a társadalom közötti változó kapcsolatokról a XX. században. Elemzi ezek következményeit a XXI. században – az Antropocén kialakulása, a hatodik kihalási hullám veszélyének növekedése – és ezek hatását a szervezett emberi élet kontextusára. A változó tendenciák elemzése valós életből vett esetek vizsgálatával, párbeszédes formában, sok esetben csoportmunkában folyik. A résztvevők olvasmányok, filmek, podcastok, szakirodalom és szépirodalom segítségével alakíthatnak ki személyes elkötelezettséget az élhető jövő iránt. A cél újra definiálni az üzlet és a gazdaság szerepét és felfogását egy jól-lét és életminőség orientált jövőkép keretében. A csoportok az általuk kidolgozott projektek keretében bemutatják, hogy az innovatív megközelítések megvalósítása hogyan biztosíthatja az elsőként lépők előnyét a kialakulóban lévő regeneratív gazdaság tágabb kontextusában. 

Példa: milyen üzleti modellel és technológiákkal lehet kivédeni, helyreállitani a fast fashion negatív hatásait? 

A kurzus a kultúrák közötti fogyasztói magatartást járja körbe, amelynek részeként az egyetemisták csoportokban dolgozhatnak például ügyfél (támogató, pártoló) személyiségen, ügyfélúttérképen egy kiválasztott országban vagy régióban stb. A felvetett kérdések kapcsán elemzik és értékelik a szervezet jelenlegi marketingstratégiáját a fogyasztói magatartási koncepciók és elméletek segítségével, majd a viselkedéselméletet integrálva, a környezet és a fogyasztók elemzését átfogó stratégiát, az eredetiséget és az egyedülálló versenyerősségeket, valamint a teljes kampány egyéb dicséretes szempontjait integráló javaslatot fogalmaznak meg. 

Példa: támogatói kör bővítése 

Felülvizsgálnátok a meglévő rendszere(i)tek? Előkészítenétek egy fejlesztést? Bevezetnétek egy új rendszert vagy folyamatot? Az egyetemisták kis csoportokban dolgoznak egy-egy komplex problémán, aminek része a probléma térképezés és felmérés (pl. interjúk vagy szakirodalmi kutatómunka által), és informatikai fejlesztés elkészítése (pl. adatbázis összeállítás, applikáció tervezés és/vagy fejlesztés, üzleti analitika készítés, stb.).

Példa: különböző adatbázisok összekapcsolása és az adatgyűjtési struktúra újragondolása átláthatóbb, egyszerűbb adatnyilvántartásért és könnyebb felhasználásért

Hogyan rendeld tevékenységekhez a szűkös erőforrásokat? Miként gyűjts a költségeket, hogy áttekinthető riportokat állíthass össze? A tárgyban a működés folyamatos nyomon követéséhez és a szükséges, azonnali beavatkozásokról szóló döntések előkészítésére készülnek az egyetemisták terv-mérés-beavatkozás logikában.

Példa:

Készülő vagy létező társadalmi vállalkozásként szeretnétek megismerni mások gyakorlatát egy adott területen? Vannak olyan hazai vagy külföldi szervezetek, kezdeményezések, melyek érdekesek a számotokra, netán példaképeitek, de nincs időtök jobban megismerni őket, feldolgozni a róluk szóló anyagokat, vagy éppen saját kutatásaikat, esetleg megtudni, hogy bizonyos helyzeteket hogyan kezelnek? Ebben a kurzusban felkutatják, összegyűjtik, rendszerezik, elemzik a számotokra érdekes információkat, levonva a tanulságokat.

Példa: