Történet
A legtekintélyesebb önálló vagy egyetemi kutatóintézetek (Brookings, Georgetown, Oxford, Cambridge, Science Po, MGIMOvagy Qinghua) az általános elméleti kutatásokat (nemzetközi kapcsolatok,közgazdaságtan, politológia, biztonságpolitika) sikeresen kombinálják adott földrajzi térségek gazdasági-politikai helyzetének elemzésével. Az elméleti és alkalmazott kutatások nemcsak támogatják, kölcsönösen megtermékenyítik egymást és lehetőséget nyújtanak az elméletek gyakorlati “tesztelésére”: kombinálásuk színesebbé és hatékonyabbá teszi az elméleti tárgyak oktatását is.
A Corvinus Gazdaság- és Közpolitikai Intézetet alkotó oktatási egységek közös szervező elve “a tág értelemben vett közszektor kormányzásának (public governance) kutatás-orientált, magas tudományos sztendredeken nyugvó, de probléma- és alkalmazás-orientált, a közgazdaságtan és közpolitika-tudomány mellett számos más társ-diszciplína eredményeit felölelő,multi- és interdiszciplináris kutatása és oktatása.” Az Intézet kutatási és oktatása tevékenységének támogatására jött létre a Közép-Ázsia Kutatóközpont, amely egy meghatározott földrajzi régióban vizsgálja a gazdaság, a politika és az intézményrendszer fejlődését, sajátosságait. Közép-Ázsia sajátos történelme, földrajzi, gazdasági és politikai helyzete miatt különösen alkalmas az intézményrendszer fejlődésének, a közszektor kormányzásának a hosszú távú gazdasági és politikai folyamatokkal összefüggésben történő elemzésére. Közép-Ázsia két és félezer évre visszanyúló írott történelme során részét képezte a perzsa birodalomnak,arab kalifátusoknak, Nagy Sándor, Dzsingisz Kán és Timur Lenk birodalmának, az ottomán és a cári birodalomnak, majd a Szovjetunió részévé vált. A Selyem Úton folyó intenzív kereskedelem “mellékhatásaként” intézményi géneket importált Kínából, Indiából, Perzsiából és az Ottomán Birodalomból.
A Szovjetunió összeomlása után a politikai, gazdasági átalakulás és a nemzet építés nehézségei, a külföldről támogatott Iszlám fundamentalizmus és terrorizmus, a regionális elitek közötti versengés és a külföldről finanszírozott dzsihadizmus térnyerése miatt kirobbant tádzsik polgárháború, a nagy szomszédok(Oroszország, Kína, Törökország) befolyási övezetek kiépítésére irányuló törekvései, párosulva a regionális együttműködés problémáival drámai módon befolyásolták a demokratikus intézményrendszer és piacgazdaság kiépítésére irányuló erőfeszítéseket.Közép-Ázsia ezért különösen alkalmas annak kutatására, miként befolyásolta az“útfüggőség” (path dependence) a posztszovjet térség gazdasági-politikai átalakulását. A kínai Öv és Út kezdeményezés talán minden más régiónál mélyebb, transzformatív hatást gyakorol a Kínát és Európát összekötő közlekedési folyosók mentén fekvő Közép-Ázsiára, beleértve a politikai és gazdasági rendszer fejlődésének, a közszféra kormányzásának egyre nyilvánvalóbb befolyásolását. Az Öv és Út közép-ázsiai hatásainak elemzése fontos tanulságokkal szolgálhat más, a kezdeményezés által érintett államok számára is. Az olaj, urán és színesfém exportjából óriási bevételekre szert tevő Kazahsztán vagy a szinte teljesen a földgáz eladástólfüggő türkmén gazdaság kiválóan alkalmas annak vizsgálatára, hogyan hiúsítja meg, torzítja el el az “erőforrás-átok” (resource curse) a közszektor kormányzásának reformjára irányuló erőfeszítéseket, míg Kirgizisztán és Tádzsikisztán annak elemzésére nyújt lehetőséget, miként vezet a közszektorhatékony kormányzásának megteremtésére való képtelenség a mély szegénység tartós fennmaradásához, széles körű korrupcióhoz és súlyos eladósodáshoz.
A Kutatóközpont alkalmazott kutatási tevékenysége Közép-Ázsia országai Magyarország kiemelt politikai-gazdasági-kulturális partnerei. A keleti-nyitás politikájának keretében a Kormány komoly erőfeszítéseket tesz a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére. Kazahsztán és Üzbegisztán több millió hektár területen modernizálja az öntöző berendezéseket és százmillió dolláros nagyságrendű programok keretében javítja a kommunális vízellátást. Ez óriási lehetőséget kínál a magyar vízipar számára, amely megfelelő saját fejlesztésű technológiával, szakemberekkel és tőkével rendelkezik ahhoz, hogy a közép-ázsiai mega-beruházásokban történő részvétel útján növelje üzleti forgalmát, versenyképességét és nemzetközi ismertségét.
A magyar cégek közép-ázsiai piaci megjelenésének legnagyobb akadálya a kedvezőtlen üzleti környezet, a korrupció,a jogrendszer hiányosságai, a szerződések betartásának kikényszerítésével és a tulajdonjogok érvényesítésével kapcsolatos problémák. A Kutatóközpont a közép-ázsiai államok intézményrendszerének tanulmányozása és a közszektor kormányzásával kapcsolatos hiányosságok alapos ismerete alapján már eddig is készített átfogó tanulmányokat (pl. az Exim Bank, a MOL vagy a Richter GedeonRt. számára) egyes államok üzleti és befektetői környezetéről és azzal kapcsolatoskockázatokról. A Kutatóközpont a Világbank 2030 Water Resources Group-pal együttműködve olyan átfogó program kialakítását kezdte meg, amely egyrészt tájékoztatja a magyar vízipar cégeit a közép-ázsiai üzleti és befektetői környezet sajátosságairól, másrészt célzott projektek útján elősegíti olyan üzleti konstrukciók kialakítását, amelyek a kockázatok jelentős mérséklés emellett teszik lehetővé a magyar cégek piaci jelenlétének kiszélesítését.
A projekt-alapon, a Corvinus pénzügyi támogatása nélkül működő Közép-Ázsia Kutatóközpont korlátozott erőforrásai miatt három területre összpontosítja tevékenységét: – A vízgazdálkodás és környezetvédelem nemzeti és regionális intézményrendszerének, gazdasági és pénzügyi feltételeinek elemzése Közép-Ázsia a világ egyik olyan régiója, amely rendkívüli mértékben ki van téve a klímaváltozás negatív hatásainak. A sivatagos területet két nagy (Amudarya és Syrdarya), folyó öntözi, amely hat országot köt össze. Hetven millió ember ivóvize, megélhetése, élelmiszer-biztonsága és részben energia-ellátása függ attól, hogy a sikerül-e úgy megreformálni ezen országok politikai és gazdasági rendszerét, hogy képesek legyenek az erőforrások ésszerűbb elosztására és felhasználására, a regionális együttműködés javítására a klímaváltozás következményeinek hatékonyabb kezelése érdekében.
A Kutatóközpont a Világbank“2030 Water Resources Group regionális irodájával, a svájci Fejlesztési és Együttműködési szervezettel, a Stockholmi Nemzetközi Vízügyi Intézettel, valamint a közép-ázsiai országok vízügyi minisztériumaival és stratégiai kutatóintézeteivel együttműködve egy kétéves, négy szeminárium köré szerveződő kutatási programszakmai koordinátoraként épít ki olyan kapcsolatrendszert, amely kiválólehetőségeket biztosít nemcsak a vízgazdálkodással kapcsolatos intézményi,gazdasági és pénzügyi problémák elemzésére, hanem a magyar vízipar térségbeli terjeszkedésének elősegítésére is. – Közép-Ázsia intézményi génjeinek elemzése a közép-ázsiai országok politikai-gazdasági átalakulásához, a demokratikus intézményrendszer és a piacgazdaság kiépítéséhez nyújtott nyugati támogatás korlátozott sikere (vagy sikertelensége) meggyőzőbizonyítéka az intézményi közgazdaságtan által “útfüggőségnek” (pathdependence) nevezett jelenségnek.
Ahhoz, hogy a közép-ázsiai kormányok sikeres gazdasági-politikai reformokat tudjanak kidolgozni és végrehajtani, szükség van a térség “intézményi génjeinek” elemzésére. Közép-Ázsia, ahol két és félévezreden át egymás mellett, egymással szoros kölcsönhatásban léteztek a magasan szervezett, távolsági kereskedelmet folytató, fejlett kézműiparral és öntözéses mezőgazdasággal rendelkező, kiemelkedő tudományos és kulturális eredményeket produkáló oázis-államok és a nomád, törzsi szervezetek, rendkívül bonyolult intézményi hagyományokkal rendelkezik. Tovább gazdagítják a képet a perzsa, kínai és cári orosz birodalomtól “importált” intézményi gének, valamint a Szovjetuniótól örökölt intézmények továbbélése.
A közép-ázsia kutatókkal közösen indított kutatási program a térség intézményi génjeinek feltérképezésével kíván segítséget nyújtani az egyes országok történelmi,társadalmi, kulturális, vallási hagyományaival összhangban lévő, azokra építőpolitikai-gazdasági reformok kidolgozásához. – Az Öv és Út kezdeményezés hatása a közép-ázsiai államok gazdasági és politikai rendszerére A kutatási programkidolgozása jelenleg folyik.
A Kutatóközpont három közép-ázsiai egyetemmel(Graduate School of Public Policy of Nazarbayev University, Gumilyov EurasianUniversity (Kazakhstan) és Faculty of Economics, Chair of Economic Theory ofthe National University Uzbekistan) közösen Erasmus+ Credit Mobility támogatásra pályázik diák- és tanárcsere, valamint kutatási együttműködés finanszírozására.
A Corvinus Gazdaság- és Közpolitikai Intézetet alkotó oktatási egységek közös szervező elve “a tág értelemben vett közszektor kormányzásának (public governance) kutatás-orientált, magas tudományos sztendredeken nyugvó, de probléma- és alkalmazás-orientált, a közgazdaságtan és közpolitika-tudomány mellett számos más társ-diszciplína eredményeit felölelő,multi- és interdiszciplináris kutatása és oktatása.” Az Intézet kutatási és oktatása tevékenységének támogatására jött létre a Közép-Ázsia Kutatóközpont, amely egy meghatározott földrajzi régióban vizsgálja a gazdaság, a politika és az intézményrendszer fejlődését, sajátosságait. Közép-Ázsia sajátos történelme, földrajzi, gazdasági és politikai helyzete miatt különösen alkalmas az intézményrendszer fejlődésének, a közszektor kormányzásának a hosszú távú gazdasági és politikai folyamatokkal összefüggésben történő elemzésére. Közép-Ázsia két és félezer évre visszanyúló írott történelme során részét képezte a perzsa birodalomnak,arab kalifátusoknak, Nagy Sándor, Dzsingisz Kán és Timur Lenk birodalmának, az ottomán és a cári birodalomnak, majd a Szovjetunió részévé vált. A Selyem Úton folyó intenzív kereskedelem “mellékhatásaként” intézményi géneket importált Kínából, Indiából, Perzsiából és az Ottomán Birodalomból.
A Szovjetunió összeomlása után a politikai, gazdasági átalakulás és a nemzet építés nehézségei, a külföldről támogatott Iszlám fundamentalizmus és terrorizmus, a regionális elitek közötti versengés és a külföldről finanszírozott dzsihadizmus térnyerése miatt kirobbant tádzsik polgárháború, a nagy szomszédok(Oroszország, Kína, Törökország) befolyási övezetek kiépítésére irányuló törekvései, párosulva a regionális együttműködés problémáival drámai módon befolyásolták a demokratikus intézményrendszer és piacgazdaság kiépítésére irányuló erőfeszítéseket.Közép-Ázsia ezért különösen alkalmas annak kutatására, miként befolyásolta az“útfüggőség” (path dependence) a posztszovjet térség gazdasági-politikai átalakulását. A kínai Öv és Út kezdeményezés talán minden más régiónál mélyebb, transzformatív hatást gyakorol a Kínát és Európát összekötő közlekedési folyosók mentén fekvő Közép-Ázsiára, beleértve a politikai és gazdasági rendszer fejlődésének, a közszféra kormányzásának egyre nyilvánvalóbb befolyásolását. Az Öv és Út közép-ázsiai hatásainak elemzése fontos tanulságokkal szolgálhat más, a kezdeményezés által érintett államok számára is. Az olaj, urán és színesfém exportjából óriási bevételekre szert tevő Kazahsztán vagy a szinte teljesen a földgáz eladástólfüggő türkmén gazdaság kiválóan alkalmas annak vizsgálatára, hogyan hiúsítja meg, torzítja el el az “erőforrás-átok” (resource curse) a közszektor kormányzásának reformjára irányuló erőfeszítéseket, míg Kirgizisztán és Tádzsikisztán annak elemzésére nyújt lehetőséget, miként vezet a közszektorhatékony kormányzásának megteremtésére való képtelenség a mély szegénység tartós fennmaradásához, széles körű korrupcióhoz és súlyos eladósodáshoz.
A Kutatóközpont alkalmazott kutatási tevékenysége Közép-Ázsia országai Magyarország kiemelt politikai-gazdasági-kulturális partnerei. A keleti-nyitás politikájának keretében a Kormány komoly erőfeszítéseket tesz a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére. Kazahsztán és Üzbegisztán több millió hektár területen modernizálja az öntöző berendezéseket és százmillió dolláros nagyságrendű programok keretében javítja a kommunális vízellátást. Ez óriási lehetőséget kínál a magyar vízipar számára, amely megfelelő saját fejlesztésű technológiával, szakemberekkel és tőkével rendelkezik ahhoz, hogy a közép-ázsiai mega-beruházásokban történő részvétel útján növelje üzleti forgalmát, versenyképességét és nemzetközi ismertségét.
A magyar cégek közép-ázsiai piaci megjelenésének legnagyobb akadálya a kedvezőtlen üzleti környezet, a korrupció,a jogrendszer hiányosságai, a szerződések betartásának kikényszerítésével és a tulajdonjogok érvényesítésével kapcsolatos problémák. A Kutatóközpont a közép-ázsiai államok intézményrendszerének tanulmányozása és a közszektor kormányzásával kapcsolatos hiányosságok alapos ismerete alapján már eddig is készített átfogó tanulmányokat (pl. az Exim Bank, a MOL vagy a Richter GedeonRt. számára) egyes államok üzleti és befektetői környezetéről és azzal kapcsolatoskockázatokról. A Kutatóközpont a Világbank 2030 Water Resources Group-pal együttműködve olyan átfogó program kialakítását kezdte meg, amely egyrészt tájékoztatja a magyar vízipar cégeit a közép-ázsiai üzleti és befektetői környezet sajátosságairól, másrészt célzott projektek útján elősegíti olyan üzleti konstrukciók kialakítását, amelyek a kockázatok jelentős mérséklés emellett teszik lehetővé a magyar cégek piaci jelenlétének kiszélesítését.
A projekt-alapon, a Corvinus pénzügyi támogatása nélkül működő Közép-Ázsia Kutatóközpont korlátozott erőforrásai miatt három területre összpontosítja tevékenységét: – A vízgazdálkodás és környezetvédelem nemzeti és regionális intézményrendszerének, gazdasági és pénzügyi feltételeinek elemzése Közép-Ázsia a világ egyik olyan régiója, amely rendkívüli mértékben ki van téve a klímaváltozás negatív hatásainak. A sivatagos területet két nagy (Amudarya és Syrdarya), folyó öntözi, amely hat országot köt össze. Hetven millió ember ivóvize, megélhetése, élelmiszer-biztonsága és részben energia-ellátása függ attól, hogy a sikerül-e úgy megreformálni ezen országok politikai és gazdasági rendszerét, hogy képesek legyenek az erőforrások ésszerűbb elosztására és felhasználására, a regionális együttműködés javítására a klímaváltozás következményeinek hatékonyabb kezelése érdekében.
A Kutatóközpont a Világbank“2030 Water Resources Group regionális irodájával, a svájci Fejlesztési és Együttműködési szervezettel, a Stockholmi Nemzetközi Vízügyi Intézettel, valamint a közép-ázsiai országok vízügyi minisztériumaival és stratégiai kutatóintézeteivel együttműködve egy kétéves, négy szeminárium köré szerveződő kutatási programszakmai koordinátoraként épít ki olyan kapcsolatrendszert, amely kiválólehetőségeket biztosít nemcsak a vízgazdálkodással kapcsolatos intézményi,gazdasági és pénzügyi problémák elemzésére, hanem a magyar vízipar térségbeli terjeszkedésének elősegítésére is. – Közép-Ázsia intézményi génjeinek elemzése a közép-ázsiai országok politikai-gazdasági átalakulásához, a demokratikus intézményrendszer és a piacgazdaság kiépítéséhez nyújtott nyugati támogatás korlátozott sikere (vagy sikertelensége) meggyőzőbizonyítéka az intézményi közgazdaságtan által “útfüggőségnek” (pathdependence) nevezett jelenségnek.
Ahhoz, hogy a közép-ázsiai kormányok sikeres gazdasági-politikai reformokat tudjanak kidolgozni és végrehajtani, szükség van a térség “intézményi génjeinek” elemzésére. Közép-Ázsia, ahol két és félévezreden át egymás mellett, egymással szoros kölcsönhatásban léteztek a magasan szervezett, távolsági kereskedelmet folytató, fejlett kézműiparral és öntözéses mezőgazdasággal rendelkező, kiemelkedő tudományos és kulturális eredményeket produkáló oázis-államok és a nomád, törzsi szervezetek, rendkívül bonyolult intézményi hagyományokkal rendelkezik. Tovább gazdagítják a képet a perzsa, kínai és cári orosz birodalomtól “importált” intézményi gének, valamint a Szovjetuniótól örökölt intézmények továbbélése.
A közép-ázsia kutatókkal közösen indított kutatási program a térség intézményi génjeinek feltérképezésével kíván segítséget nyújtani az egyes országok történelmi,társadalmi, kulturális, vallási hagyományaival összhangban lévő, azokra építőpolitikai-gazdasági reformok kidolgozásához. – Az Öv és Út kezdeményezés hatása a közép-ázsiai államok gazdasági és politikai rendszerére A kutatási programkidolgozása jelenleg folyik.
A Kutatóközpont három közép-ázsiai egyetemmel(Graduate School of Public Policy of Nazarbayev University, Gumilyov EurasianUniversity (Kazakhstan) és Faculty of Economics, Chair of Economic Theory ofthe National University Uzbekistan) közösen Erasmus+ Credit Mobility támogatásra pályázik diák- és tanárcsere, valamint kutatási együttműködés finanszírozására.