Ugrás a fő tartalomra
További menük

Oktatás

ÜDVÖZLÜNK A KERESKEDELMI GAZDASÁGTAN KURZUS HONLAPJÁN!

A Kereskedelmi gazdaságtan kurzus honlapja az oktatási módszertan fontos részét képezi, amely lehetővé teszi, hogy hallgatók helytől és időtől függetlenül hozzáférhessenek
– a kurzus tematikájához,
– az előadások, szemináriumok fóliáihoz,
a fogalomtárhoz,
a gyakorló feladatokhoz,
vállalatok és egyéb szakmai fórumok honlapjaihoz,
szakirodalomhoz.

2020. TAVASZI FÉLÉV

Tantárgy célkitűzése

A hallgatók megismerjék a kis- és nagykereskedelemmel főbb kapcsolatos fogalmakat, kereskedelmi típusokat, az alkalmazott marketingeszközöket, valamint a kiskereskedelmi vállalkozások operatív működésével kapcsolatos tevékenységeket. A tantárgy ismereteinek elsajátítása a hallgatókat a kereskedelmi folyamatok elemzésére és alkalmazására, illetve a kereskedelemmel kapcsolatos ismereteken túl fejleszti a hallgatók elemzési és prezentációs képességeit, valamint vitakészségét.

Tárgyfelelős: Agárdi Irma

Előadás: hétfő 8.00-9.30 CVII. ea. (kéthetente) – Agárdi Irma

Szemináriumok:
Hétfő 9.50-11.20 E305 Agárdi Irma
Kedd 8.00-9.30 E307 Berezvai Zombor
Kedd 9.50-11.20 E307 Agárdi Irma

Az órák ütemezése

Hét TémakörTananyag
Február 10. (előadás)Kereskedelmi funkciók. Kis- és nagykereskedők típusai. Kereskedelmi fejlődés elméletek.Többcsatornás kereskedelem. 1-2. fejezet
Február 10-11. Tematika megbeszélése.  Kereskedelmi szektor elemzése:
Szemináriumi feladat.
1-2. fejezet
Február 17-18. Fogyasztói magatartás a kiskereskedelemben.
Szemináriumi feladat.
4. fejezet
Február 24. (előadás) Áruválaszték tervezése, beszerzése. 7. fejezet
Február 24-25. Az áruválaszték szerepe a kiskereskedelemben. A kiskereskedő márkázási stratégiái.
Készletmegtérülés szemináriumi feladat.
6. fejezet
Március 2-3. Termékkategória kialakítása prezentációk* 6. fejezet
Március 9. (előadás) Kiskereskedelmi vállalatok stratégiája.5. fejezet
Március 9-10. Az ár szerepe a kiskereskedelemben. Árképzési stratégiák. Kiskereskedelmi árképzés eszközei.
Szemináriumi feladat.
8. fejezet
Március 16-17. Beszerzési tárgyalás
Március 23. (előadás) Kiskereskedelmi kommunikáció9. fejezet
Március 23-24. Kiskereskedelmi kommunikáció prezentációk*9. fejezet
Március 30-31. Kiskereskedelmi szolgáltatások.
Szemináriumi feladat.
10. fejezet
Április 6-11. Intenzív hét
Április 13-17. Tavaszi szünet
Április 20. (előadás) Eladótér kialakítása, bolti atmoszféra11. fejezet
Április 20-21. Bolti atmoszféra prezentációk*11. fejezet
Április 27-28. Telephely-tervezés.
Szemináriumi feladat.
12. fejezet
Május 4. (előadás) Kereskedelmi technológia: Az áru fizikai áramlása. Az információáramlás eszközei.13. fejezet
Május 4-5. Üzlethálózat operatív működtetése.
Szemináriumi feladat.
14. fejezet
Május 11-12. Kiskereskedelmi vállalatok teljesítményértékelése.
Stratégiai profitmodell Excel gyakorlat.
15. fejezet

*Házi dolgozat leadási határideje, prezentációs időpont

Tananyag

Agárdi Irma: Kereskedelmi marketing és menedzsment. Akadémiai Kiadó, Budapest 2010, 2011,2017
A könyv elektronikus változata elérhető az Akadémiai Kiadó honlapján: www.mersz.hu.
A tantárgy honlapjára feltöltött segédanyagok, esetek, feladatleírások.

Oktatási és tanulási módszerek

A kurzus előadások és szemináriumok kombinációjából áll, amelynek során a gyakorlatorientált oktatás kiemelt jelentőséget kap. Ezt a célt szolgálják a szemináriumon megoldott feladatok, esetek, illetve csoportos gyakorlatok, prezentációk. Az oktatásban fontos szerepet játszik a tantárgyi honlap, amely tartalmazza az előadás-fóliákat, szemináriumi feladatokat, szakcikkeket, valamint kapcsolódó információ-forrásokat. A tantárgy honlapja: https://www.uni-corvinus.hu/fooldal/kutatas/kutatokozpontok/kereskedelem-kutatokozpont/oktatas/
A hallgatókkal szemben elvárás, hogy a szemináriumi feladatok megoldásában és megvitatásában aktívan vegyenek részt, az órára a mindenkori témakörből felkészüljenek. Kérem, vegyék figyelembe, hogy a szemináriumokon notebook, és más Internetezésre alkalmas eszköz használata csak szemináriumvezető által meghatározott órákon engedélyezett.

Évközben teljesítendő gyakorlati feladatok

A félév során a hallgatóknak csoportokban bolti megfigyeléses gyakorlatot kell teljesíteniük. 4-5 fő alakíthat egy-egy csoportot. A csoportnak az alábbi témák közül kell egyet választania, amelyből egy 10 oldalas házi dolgozatot készítenek.

Március 2-3. Termékkategória kialakítása prezentációk
Egy tetszőlegesen választott termékkategóriát alapul véve hasonlítsák össze a két üzlet(lánc) által alkalmazott kategóriaelrendezést, elemezzék milyen elvek alapján állítják össze a választékot a termékkategóriában. Ezenkívül mutassák be, hogy a kategória üzleten belüli, illetve a termékek kategórián belüli elhelyezése hogyan befolyásolja a vásárlói magatartást.
Március 23-24. Kiskereskedelmi kommunikáció prezentációk
Egy szabadon választott elektronikus kiskereskedő honlapját alapul véve mutassák be, hogy az elektronikus kiskereskedő milyen kommunikációs eszközöket alkalmaz, illetve a kommunikációs eszközök hogyan hatnak a vásárlói magatartásra.
Április
20-21.
Bolti atmoszféra prezentációk
Egy tetszőlegesen választott üzletben elemezzék az eladótér kialakítását, a bolti atmoszféra elemeit (vizuális kommunikáció, világítás, színek, zene, illatok), illetve az üzlet imázsára, és a vásárlói magatartásra gyakorolt hatást.

A házi dolgozatnak – a könyv vonatkozó fejezetein túl- minimum 5 elméleti szakirodalmi forrás feldolgozását kell tartalmaznia. A megfigyelés szükség esetén szakértői interjúval egészíthető ki. Az eredményeket 15 percben kell prezentálni a megjelölt időpontokban.
A dolgozat beadásának és a prezentációnak határideje az adott témakör tárgyalásának szemináriumi időpontja.
A dolgozatot a kurzus Moodle oldalára kell feltölteni.

Félévi teljesítmény értékelése

A szemináriumokon való részvétel kötelező. A szemináriumok 50 százalékának elmulasztása a tantárgy újrafelvételét vonja maga után.
A hallgatók teljesítménye az órai aktivitás, a csoportos gyakorlati feladatok értékelése, illetve a félév végi vizsgadolgozat alapján kerül értékelésre:

  • Az órai részvétel pontszámát (20 pont) 50 százalékban a jelenlét, 50 százalékban az órai aktivitás határozza meg. Az előadáson való részvételért max. 5 pluszpont szerzésére van lehetőség (előadás/1 pont).
  • A csoportmunka során a házi dolgozattal maximálisan 15 pontot, a prezentációval pedig 5 pontot lehet elérni. A kapott pontszámot a csoporttagok létszámával kell felszorozni és az összpontszámon belül az egyéni teljesítményeknek megfelelően lehet a pontokat differenciálni. Ha a csoport úgy dönt, hogy nem egyenlő mértékben osztja fel a tagok között a pontokat, akkor az utolsó szemináriumig minden csoporttag aláírásával ellátva, írásban kell közölni a szemináriumvezetővel. Ha a csoporttagoknak nem sikerül megegyezni a pontfelosztásról, akkor az egyenlő pontelosztás lép érvénybe.
  • Az írásbeli vizsga két részből áll. Az első rész többválasz-lehetőséges teszteket (20 pont) foglal magában, amely az alapfogalmakat, legfontosabb elméleti tudnivalókat kéri számon. Az írásbeli vizsga érvényességének feltétele, hogy a tesztek 50 százalékára helyes választ adjon a hallgató. A másik rész (40 pont) esszékérdést, illetve gyakorlati feladatokat tartalmaz.


Pontszámok megoszlása:

Órai részvétel: 20 pont

Csoportos feladat: 20 pont

Félév végi, írásbeli vizsga: 60 pont

Összesen: 100 pont


Osztályzatok:

5 (jeles): 100-91%

4 (jó): 90-81%

3 (közepes): 80-71%

2 (elégséges): 70-61%

1 (elégtelen): 60% alatt


A teljesítményértékelés egyik összetevője sem hagyható ki, a javító- és utóvizsgán csak az írásbeli vizsga pontszáma pótolható.  

A tantárgy oktatóinak elérhetősége

Agárdi Irma irma.agardi@uni-corvinus.hu Rektori Szervezet / Marketing- és Kommunikációtudományi Intézet / Marketingmenedzsment Tanszék
Egyetemi Docens / Associate Professor
E épület, 355a
Telefon: +36 1 482 5275 • Mellék: 5275
Berezvai Zombor zombor.berezvai@uni-corvinus.hu Rektori Szervezet / Marketing- és Kommunikációtudományi Intézet / Marketingmenedzsment Tanszék
Egyetemi Docens / Associate Professor
E épület, 355
Mellék: 5518


További erőforrások

Szakirodalom

Kereskedelmi statisztikák

· KSH

· Nielsen Hungary

· GfK


Kereskedelmi témával foglalkozó hazai folyóiratok

· Élelmiszer

· Trade Magazin


Kereskedelmi tendenciák

· 2005. évi Kereskedelmi törvény

· A kiskereskedelem 2015. évi teljesítménye (KSH)

· Trade Magazin – Kereskedelmi TOP Lista 2015

· GfK – Kereskedelmi Analízisek 2016

· Global Powers of Retailing 2017


Fogyasztói magatartás a kiskereskedelemben

· Court, D., Elzinga, D., Mulder, S., Vetvik, O.J. (2009): The Consumer Decision Journey. (June 2009), McKinseyQuarterly. pg. 13

· Winning Consumers Through the Downturn – Boston Consulting Group 2009

· The Millenial Consumer – Boston Consulting Group 2012


Kiskereskedelmi stratégia

· Mercier, P., Jacobsen, R., Veitch, A.: Retail 2020. Competing in a Changing Industry. Boston Consulting Group August 2012

Választékpolitika

· AKI [2010]: A kereskedelmi márkás termékek gyártásának hatása az élelmiszer-kiskereskedelemre és beszállítóira. Budapest

· IDG Retail Analysis: Private label update 2012. How traditional structures evolving. IDG 2012 prezentáció

· Bauer, J.C., Kotouc, A.J., Rudolph, T. [2012]: What constitutes a “good assortment”? A scale for measuring consumer’s perceptions of an assortment offered in a grocery category. Journal of Retailing and Consumer Services. Vol. 19, 11-26. old.

· Dhar, S.K., Hoch, S.J., Kumar, N. (2001): Effective category management depends on the role of category. Journal of Retailing, Vol. 77, pp. 165-184

· Nagy, J. (2005): Élelmiszeripari tendenciák, saját márkák – kategóriamenedzsment. Vállalatgazdaságtani Intézet, 58. sz. műhelytanulmány


Online kiskereskedők kommunikációja

· Bányai, E., Novák, P. [2011]: Online üzlet és marketing. Akadémiai Kiadó Budapest

· Weathers, D., Sharma, S., Wood, S.L. [2007]: Effects of online communication practices on consumer perceptions of performance uncertainty for search and experience goods. Journal of Retailing, Vol. 83, Nr. 4, pp. 393-401

· K.L.I. [2007]: Kattintásra házhoz megy a termék. Élelmiszer [XV. évfolyam 7-8. szám] (www.elelmiszer.hu)


Eladótér kialakítás, bolti atmoszféra

· Donovan, R. J., Rossiter, J. R., (1982) ‘Store atmosphere: An Environmental Psychology Approach. Journal of Retailing, 58, No. 1, pp. 34-57

· Soars, B. [2009]: Driving sales through shoppers’ sense of sound, sight, smell and touch International Journal of Retail & Distribution Management, Vol. 37 No. 3 (2009), pp. 286-298


Vágólapra másolva
X
×