Munkatársak és kapcsolat

Berács József, egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa. Az Európai Marketing Akadémia (EMAC) elnöke volt 2006-2008 között. 2009 óta EMAC Fellow. Érdeklődési területe átfogja a marketingstratégiát, a feltörekvő (átmeneti) országok marketingjét, a piaci orientációt, különös tekintettel a felsőoktatás nemzetköziesítésére.

Berezvai Zombor, a BCE Marketing- és Kommunikációtudományi Intézet adjunktusa és a Gazdasági Versenyhivatal vezető közgazdásza. Pályafutását a Procter & Gamble-nél kezdte pénzügyi menedszerként, ezt követően 2021-ben szerezte meg doktori fokozatát. Kutatási érdeklődése elsősorban a hallgatói értékelési rendszerekhez és a jegyinfláció okainak vizsgálatához kötődik, de különféle témákban végez kvantitatív elemzéseket.

Bodnár Éva, munka-szervezetpszichológus, a Pannon Egyetem Neveléstudományi Intézetének docense. Érdeklődési területe elsősorban az felsőoktatásban dolgozók pedagógiai pszichológiai hátterének fejlesztési lehetőségei, támogatása. A felsőoktatásban oktatók hatékonyságának tényezői, a hallgatóközpontú oktatás implementációja azok módszertani lehetőségei, a tanulási eredményalapú szemlélet implementálása. Jelenleg a tanulási eredményalapú képzésfejlesztés szervezetre gyakorolt hatása, szervezetfejlesztés.

Cserdi Zsófia, a BCE Marketing- és Kommunikációtudományi Intézet adjunktusa

Derényi András független vezető szakértő, 30 éves kutatói, elemzői, fejlesztői és tanácsadói tapasztalattal, elsősorban a felsőoktatás és az egész életen át tartó tanulás területén. Fő érdeklődési területe az oktatáspolitika, a képesítési reformok, valamint a tanítás és tanulás minősége.

Drótos György, a BCE Vezetéstudományi Intézetének docense. Több évtizedes oktatói és kutatói munkája mellett dékánhelyettesként, kutatóközpont-, tanszék-, és intézetvezetőként, illetve különböző intézményi bizottságok tagjaként is szerzett tapasztalatokat.  Vezetési tanácsadóként több mint 20 felsőoktatási intézménynél valósított projekteket itthon és külföldön. Egyik szakterülete az egyetemek teljesítménymenedzsmentje és digitalizációja.

Galla Daniella, a BCE Marketing- és Kommunikációtudományi Intézet adjunktus

Golovics József, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi adjunktusa. Kutatási területe az agyelszívás illetve a magasan képzett munkaerő Európai Unión belüli áramlása.

Halász Ágnes, a BCE Vezetéstudományi Intézet doktorandusz hallgatója

Hrubos Ildikó egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalom- és Politikatudományi Intézetének (a Szociológia tanszéknek) professor emeritusa. A BCE volt oktatási rektorhelyettese (2008-2008). Fő érdeklődési területe a felsőoktatás intézményrendszerének átalakulása az elmúlt évtizedek reformjai kapcsán, a nemzetközi trendeket, jelenleg a globalizációnak a felsőoktatásra gyakorolt hatásai

Kádár-Csoboth Péter, felsőoktatási szakértő, tanácsadó, az IFUA Horváth&Partners Kft. felsőoktatási szegmensének vezetője. 2000 óta aktív résztvevője a magyar felsőoktatás intézményi, ágazati, fejlesztéspolitikai folyamatainak. 2009 óta dolgozik tanácsadóként, évente 8-10 projektet valósít meg hazai és nemzetközi felsőoktatási intézményekben stratégiai, folyamatszervezési, működésfejlesztési, teljesítménymenedzsment és kutatás-menedzsment témákban.

Keczer Gabriella, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar habilitált főiskolai tanára. 2008-ban szerzett PhD fokozatot Gazdálkodás- és szervezéstudományokból. Kutatási területe a felsőoktatás irányításának és működésének különböző aspektusai, úgymint egyetemi kormányzás, az egyetemek szerepének változása, felsőoktatási rendszerek és reformok.

Kenesei Zsófia a BCE Marketing- és Kommunikációtudományi Intézet professzora. Érdeklődési területe a szolgáltatásmarketing és technológia-elfogadás. Jelenlegi kutatási témái közé tartozik a felsőoktatás digitalizálódásának vizsgálata, a felsőoktatási technológiák tanulásra, oktatásra vonatkozó hatásainak feltárása.

Kéri Anita, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Karának adjunktusa. 2020-ban szerzett PhD fokozatot. Kutatásának központi témája az egyetemek nemzetköziesdése és a nemzetközi hallgatói mobilitás. Jelenleg egyetemi szolgáltatásminőséget, a nemzetközi hallgatók társadalmi és kulturális integrációját, valamint egyetemi márkabüszkeséget kutat.

Király Gábor, a Budapesti Gazdasági Egyetem egyetemi tanára, szociológus. Diplomáit az Eötvös Loránd Tudományegyetemen és a Maastrichti Egyetemen szerezte. Doktori disszertációját a társadalmi részvétel témakörében írta és védte meg 2009-ben szintén az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Jelenleg a Budapesti Gazdasági Egyetem dékánja.

Kolos Krisztina, a BCE Marketing-és Kommunikációtudományi Intézet egyetemi tanára. Szakmai érdeklődése a szolgáltatásmarketing különböző aspektusaira irányul. Jelenlegi kutatási területe a digitális humanizmus elve alapján annak vizsgálata, hogy a digitális technológiák hogyan befolyásolják az oktatók és hallgatók kapcsolatát, hogyan alakítható a hallgatói élmény digitális és nem digitális térben.

Kováts Gergely, a BCE Vezetéstudományi Intézet docense. Érdeklődési területe elsősorban az intézményi menedzsment és kormányzás, valamint a felsőoktatás-politika és -finanszírozás. Jelenlegi kutatási témái a modellváltás és az akadémiai szabadság érvényesülése.

Malota Erzsébet, BCE Marketing- és Kommunikációtudományi Intézet egyetemi docense. Kiemelt érdeklődési területe a felsőoktatás nemzetköziesedése, ezen belül kutatási témái között a hazai felsőoktatásban tanuló külföldi hallgatók beilleszkedése, akkulturációja, hazánkról és a hazai felsőoktatásról kialakult percepciói véleménye szerepelnek.

Molontay Roland, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Matematika Intézetének egyetemi docense, a BME Human and Social Data Science Laboratórium vezetője. Fő érdeklődési területe a hálózattudomány és az adattudomány humán- és társadalomtudományi alkalmazásai köré összpontosul, különös tekintettel az adat-vezérelt felsőoktatás-kutatásra.

Pásztor Adél a BCE Társadalom- és Politikatudományi Intézet docense és a Szociológia Tanszék vezetője. Érdeklődési területe elsősorban a felsőoktatási egyenlőtlenségek kutatása, főként az etnikai hovatartozás és a társadalmi helyzet tükrében. Jelenlegi kutatásai középpontjában a doktori képzés, az akadámiai életpálya és a nemzetközi hallgatói mobilitás áll.

Polónyi István, a Debreceni Egyetem nyugalmazott egyetemi tanára, a Wesley János Főiskola kutatóprofesszora, oktatáskutató. Kutatási területe: oktatás-gazdaságtan, oktatás-politika

Rónay Zoltán, az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézetének habilitált egyetemi docense, az ELTE PPK oktatási dékánhelyettese, és minőségirányítási vezetője. Érdeklődési területe a felsőoktatás intézményrendszere, szabályozása, működtetése, a felsőoktatási intézmények vezetése, akadémiai szabadság és intézményi autonómia, a közoktatás működésének és szervezetének jogi keretei, tanulói és pedagógus jogok, kötelezettségek, jogtudatosság és jogtudatosságra nevelés a pedagógusképzésben.

Sass Judit, a Pannon Egyetem egyetemi docense, munka- és szervezetpszichológiai szakpszichológus. Kutatási területe elsősorban a szervezeti bizalom, klíma, érzelmek és jóllét, valamint a felsőoktatásban tanulók tanulási bevonódása, tehetségmenedzsmentje és a kompetenciák. Jelenlegi kutatási témái: érzelmek és unalom a szervezetekben; szervezeti jóllét work-across-lifespan megközelítésben.

Temesi József, egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem professor emeritusa. A BCE volt oktatási és tudományos rektorhelyettese (1995-2004), az Operációkutatás és Aktuáriustudomány tanszék vezetője (2000-2014). Érdeklődési területei: operációkutatás, döntéselmélet, felsőoktatás-politika, felsőoktatás-finanszírozás.

Veres Pál nyugalmazott egyetemi docens (címzetes főiskolai tanár és egyetemi docens), a BCE Közgazdaságtan Intézetének óraadója, a Milton Friedman Egyetem magántanára. Érdeklődési és kutatási területe elsősorban az oktatási rendszer és oktatáspolitika dinamikus kapcsolata, különös tekintettel az irányítás és finanszírozás intézményi aspektusaira és kapcsolatára. Legfrissebb kutatásábana az új (közalapítványi) fenntartói rendszer hatását vizsgálja az egyetemi autonómiára, az autonómia dinamikus megközelítésére és az akadémiai szabadságra.