Korábbi kutatási fázisok

Versenyképesség az új ipari forradalom küszöbén, Versenyben a világgal kutatás, 2018-2023

Kutatási programunk az 1995 óta több lépcsőben lefolytatott vállalati versenyképességi adatfelvételek és elemzések egy újabb fázisa. A projektsorozat tárgya a magyar vállalatok versenyképességének, illetve az erre ható tényezőknek a vizsgálata, és azok alakulásának az értékelése.

Az empirikus kutatási program meghatározó eleme egy kérdőíves adatfelvétel. Ennek középpontjában most is, miként a korábbi felvételeknél (1996, 1999, 2004, 2009, 2013) is, egy vállalati vezetői gyakorlatokra kiterjedő széleskörű kérdőíves felmérés áll. Az adatfelvétel kiterjed a vállalati versenyképességet befolyásoló környezeti tényezőkre, a vállalati stratégia és a működés kulcskérdéseire. 

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 

A VÁLLALATI VERSENYKÉPESSÉG JELLEMZŐI 

A vállalati versenyképesség értékelésére egy több éve kidolgozott és tesztelt vállalati versenyképességi indexet használunk. Az index a piaci versenyben való helytállást és a folyamatos alkalmazkodást és fejlődést szolgáló gyakorlatokat egyaránt értékeli, továbbá ezen törekvéseket a működési, a pénzügyi és piaci mutatókhoz is kapcsolja. 

Megállapításaink egy része a tankönyvek állításait erősíti meg: 

(1) eredményesebbek azok a cégek, amelyek alkalmazzák a tankönyvi menedzsment gyakorlatokat és ismereteket, és 

(2) a jobb versenyképességi index-szel rendelkező cégek minden területen jobban teljesítenek, mint a kevésbé versenyképesek (jobbak a működési, a pénzügyi és piaci mutatóik). 

Az aktuális kutatási fókuszpontokhoz kapcsolódó további fő megállapításaink: 

– Mely vállalat lehet versenyképes? Mérettől, tevékenységtől, tulajdonostól és exportképességtől függetlenül bármilyen vállalat tartozhat a legversenyképesebb vállalatok csoportjába. A versenyképesség tehát nem a nagy méretű, külföldi és exportáló cégek kiváltsága. 

– Hogyan alkalmazkodnak a vállalatok a környezeti változásokhoz? A külső környezetet tekintve a kevésbé versenyképesek kiszolgáltatottabbnak érzik magukat a társadalmi és politikai környezetnek. Ez egy népes vállalati csoport, amely tehát aktív gazdaságpolitikai figyelmet érdemel. 

– Hogyan állnak a hazai cégek a technológiai változásokhoz? A versenyképes vállalatok proaktívabbak és előrébb járnak a digitalizációs felkészültségben. Gyakori azonban, hogy a digitalizáció kapcsán elvárt pozitív hatásokat a cégek nem tudják realizálni. A versenyképesség javításakor érdemes egyensúlyozni a jövőt és a mindennapi működést szolgáló megoldások között. 

DIGITALIZÁCIÓ ÉS TECHNOLÓGIA 

A technológiai átalakulások – az ipar 4.0 megjelenésével – újabb szinten várnak el alkalmazkodást a vállalatvezetőktől és vállalataiktól. Eredményeink megerősítik, hogy a hazai vállalatok technológiai felkészültségének szintje lemaradást mutat a fejlettebb nyugat-európai és észak-amerikai cégekétől. Ugyanakkor a hazai gyakorlatról kirajzolódó kép szélsőséges tapasztalatokat sűrít. A felmért cégek egy jelentős része digitálisan inaktív vagy digitálisan lemaradó. Eközben a cégek ötöde élenjáró a technológiai felkészültségben. Ezen élenjáró cégek sikerének titka igazából nem technológiai természetű: e cégek fogékonyak a tanulásra és ezt támogatja a szervezeti kultúrájuk is. A vállalati folyamatok digitalizációjában a vezetői döntések és a vevőkapcsolatok járnak élen. Ezeken a területeken még az élenjáróknál is lehetne tudatosabban menedzselni a digitális transzformációt. A termelési és szolgáltatási vagy a beszállítási folyamatok kapcsán kevesebb a digitalizációs tapasztalat. 

FENNTARTHATÓSÁG 

A digitális megoldások bevezetésében élenjáró vállalatok a környezeti fenntarthatóságban is kiemelkednek. A digitalizációnak köszönhetően jelentős előnyük van az adatkezelésben, amelyre transzparensebb folyamatok, a gyors beavatkozás kultúráját támogató megoldások és végső soron eredményesebb működés építhető. 

INNOVÁCIÓ 

Közhelyszámba menő megállapítás, hogy az innováció alapozza meg azt a tudásalapú működést, amely a versenyképes gazdaság és a tudásalapú társadalom kibontakozásához vezet. Ahogyan az is, hogy ezeken a területeken idehaza jelentős fejlődési lehetőségek vannak a vállalatok körében és a gazdaságpolitika terén is. 

Az elmúlt évtizedekhez képest jelentős hangsúlyeltolódást látunk az innovációt akadályozó tényezők körében. Ma a keresleti és humán korlátokat emelik ki a cégvezetők. Korábban sokáig rendre a finanszírozás hiányát és az adóztatást emelték ki. Az innovációs tevékenységhez kapcsolódó támogatási források vizsgálata azt mutatja, hogy azok a gyengébb teljesítményű cégekhez kerültek. 

*Az adatfelvételt 2018 októbere és 2019 júliusa között TÁRKI Zrt. végezte. Az adatfelvétel az OTP Nyrt. és a Vállalatgazdaságtan Tudományos és Oktatási Alapítvány anyagi támogatásával valósult meg. A vállalatok pénzügyi adatait a Bisnode biztosította 

A “Versenyben a világgal” kutatási program újabb mérföldkőhöz érkezett. Az innen letölthető GYORSJELENTÉS összefoglalja a közelmúltban elvégzett kérdőíves felmérés legfőbb tanulságait. Az 1996., 1999., és 2004. után 2009-ben negyedszer elvégzett, több mint 1200 vezetőre kiterjedő felmérés anyaga, a korábbiakhoz hasonlóan kiváló alapot adott mélyre menő további elemzésekhez, amelyek a kutatási program magját képezték a következő egy-két esztendőre. E mellett, a program keretében indított korábbi kutatások is folytatódtak, együttműködésben a Gazdasági Versenyhivatallal, az Állami Számvevőszékkel, illetve további kutatókkal, intézményekkel.

A 2007-2009 időszakban a kutatási tevékenység főként a program előző évei során, különösen a 2004-2006 periódusban elvégzett kérdőíves felmérés alapján, kiemelkedően fontosnak bizonyult témákra irányult. Kutatási problémákra létrehozott projekteket alakítottunk ki, amelyek mind szerkezeti, mind finanszírozási szempontból egymástól eltérően működhetek. Ennek megfelelően a korábbi projektfelelősöket egy kutatási tanács tagjainak kérjük fel – Balaton Károly, Chikán Attila (elnök), Czakó Erzsébet, Demeter Krisztina, Kolos Krisztina, Zoltayné Paprika Zita -, akiknek fő feladata az egyes projektek esetileg történő véleményezése, a program előrehaladásának figyelemmel kísérése és a következő, 2009-ben esedékes átfogó, kérdőíves felmérés előkészítése volt. A kutatás fókuszait négy témakör jelentette: (1) A magyar vállalati szféra versenyképességének nemzetközi összetevői; (2) A vállalati versenyképesség társadalmi beágyazottsága (3) A nemzeti gazdaságpolitika és a vállalati versenyképesség, és (4) Vállalati stratégiák, fejlődési tendenciák és versenyképesség. Az egyes témaköröknél a nagyobb mértékben működtünk együtt új intézetekkel: (1) témakörben a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központjának; a (2) témakörben a BCE Közigazgatástudományi Karával, és Közszolgálati Tanszékével valamint az Állami Számvevőszék Kutatási Intézetével; a (3) témakörben pedig a PPH Közpolitika Elemző intézettel. A (4) témakör kutatásait a korábbiakhoz hasonlóan a kutatóközpont vezető munkatársai vezették és végezték. A kutatások záróakkordja a 4. alkalommal lebonyolított versenyképességi kérdőíves felmérés volt.

A kutatások lebonyolítását az Állami Számvevőszék Fejlesztési és Módszertani Intézete, a Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központja, az OTP Bank Rt., a MOL Rt. és a Vállalatgazdasági Tudományos Oktatási Alapítvány anyagi támogatása tette lehetővé.

A kutatás eredményei, outputjai

A kutatás eredményekből 10 műhelytanulmány jelent meg. Ebben a fázisban felújítottuk a szakmai műhelyvitákat, amelyeket hazai szakemberek bevonásával tartottunk meg. A kutatási eredmények számos hazai és nemzetközi konferencián is bemutatásra kerültek. Az (2) témakörhöz kapcsolódóan az elméleti kutatások eredményei kötet formájában Báger Gusztáv és Czakó Erzsébet szerkesztésében 2007-ben és 2010-ben jelentek meg. A vállalati versenyképességi kutatások eredményeiről 2009 tavaszán egy magyar nyelvű kötet jelent meg Chikán Attila és Czakó Erzsébet szerkesztésében, 18 szerző közreműködésével Versenyben a világgal. Vállalataink versenyképessége az új évezred küszöbén címmel az Akadémiai Kiadó gondozásában.

A Versenyképesség Kutatási Központ 2004-ben a Versenyben a világgal kutatások újabb fázisaként harmadik alkalommal vállalkozott egy vállalati versenyképességi kérdőíves felmérésre építő többéves kutatási programra, „Gazdasági versenyképességünk vállalati nézőpontból, 2004-2006″ címmel. A 2004-ben elindított kutatási program számára egy fő és két kiegészítő kutatási célt fogalmaztuk meg. Fő célunk az volt, hogy a vállalati versenyképességi kérdőíves felméréseink folytatásával és az ezt kiegészítő elemzésekkel választ adjunk arra, hogy milyen fejlődési tendenciák jellemzik a hazai vállalati kört, és e fejlődés hogyan értékelhető az EU-csatlakozás időszakában. Kiegészítő célokként eredményeinket szerettük volna nemzetközileg élenjáró vállalatokra vonatkozó eredményekkel és tapasztalatokkal összevetni, s végül a nemzetközileg élenjáró piacgazdasági elméletekkel és magyarázatokkal szembesíteni. A kutatásainak középpontjában a vállalati versenyképesség megvalósítása állt, amelynek fő aktorai a vállalat felsővezetői, akiknek úgy kell irányítaniuk és működtetniük vállalataikat, hogy azok képesek legyenek belső és külső alkalmazkodásra. Négy belső alkalmazkodási területet emeltünk ki – a stratégia, a vezetés és döntés, az értékteremtés és a vállalatközi kapcsolatok -, és e területek adták a kutatás szerkezeti elemeit jelentő projektek kutatási terepét, amelyek projektek vezetői Balaton Károly, Zoltayné Paprika Zita, Demeter Krisztina és Kolos Krisztina voltak. A külső alkalmazkodás fókuszpontjait a kutatási program készítésének időszakában legfontosabbnak érzékelt tényezők alapján szintén négy területben határoztuk meg: az EU-csatlakozás; az üzleti szféra (üzleti környezet) helyzete; a technikai fejlődés és a tudástársadalom kialakulása; és a tulajdonosi szerkezet. Ezek voltak azok az elemzési dimenziók, amelyeket a projekteknek figyelembe kellett venniük saját kutatási területeik kutatásánál. Egy ún. központi projekt keretében koordináltuk a vállalati versenyképesség általános, és a makroszférához kapcsolódó problémákkal foglalkozó kutatásokat, amelynek vezetői Chikán Attila és Czakó Erzsébet voltak.

A kutatás közreműködői, eredményei, outputjai

A kutatásban közel kétszázan, főként a Budapesti Corvinus Egyetem munkatársai, PhD és nappali tagozatos egyetemi hallgatói működtek közre, 42 műhelytanulmány, 10 egyéb tanulmány és 4 projekt-zárótanulmány, és egy kutatási zárótanulmány született, amelyek a http://edok.lib.corvinus.hu weboldalon elérhetők. A kutatási programhoz kapcsolódóan egy nemzetközi és egy hazai konferenciát szerveztünk, 2006 és 2007 májusában. A kutatatási program eredményei a Vezetéstudomány hasábjain folyamatosan jelentek meg. A kutatások egyik legfontosabb eredményének tekintjük a mikro- és makrogazdasági versenyképesség kapcsolódásait magába foglaló modell, amit nyelven Chikán (2008), magyar nyelven Chikán – Czakó (2009) fejti ki.

Ezúton is köszönetünket fejezzük ki a program támogatásáért az OTP Bank Rt., a MOL Rt., a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., a Nemzeti Fejlesztési Hivatal, a Vállalatgazdasági Tudományos Egyesület és a Vállalatgazdasági Tudományos Oktatási Alapítvány anyagi támogatásáért.

Az UNIDO (United Nations Industrial Development Organization) egy regionális kutatással bízta meg a BKÁE-t 2001 végén. A projekt célja az volt, hogy az autóiparra, mint a közép-európai régió húzó iparágára készüljenek el több országra tanulmányok, és ezek alapján állítások egy Technology Foresight-hoz. A 2003-ban zárult projekt során 4 országra (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Lengyelország) készült el egy-egy iparági tanulmány (Magyarország esetében magyar és angol nyelven). A tanulmányok vitái alapján született meg a projekt záró jelentése. A projekt eredményeit az UNIDO által szervezett Technology Foresight Summit 2003. márciusi rendezvényén ismertettük. A projekt koordinátorai Czakó Erzsébet és Zoltayné Paprika Zita voltak.

A kutatások második fázisa a Versenyben a világgal kutatási program keretében az 1996-ban lezajlott és 1999-ben megismételt kérdőíves felmérés adatbázisának elemzésén alapult, a kutatást Czakó Erzsébet és Zoltayné Paprika Zita irányította.

Az első eredményeket közlő gyorsjelentés mellett az adatbázisok elemzése alapján 2000 februárjában egy részletes elemzés készült a Gazdasági Minisztérium számára. A kutatásokat a Gazdasági Minisztérium, az Axel Springer-Budapest Kiadói Kft., az Antenna Hungária, Rt., a Budapesti Elektromos Művek Rt., a Dunaferr Rt., a Malév és a Vállalatgazdasági Tudományos Egyesület támogatása tette lehetővé.

Ebben a fázisban került sor a Versenyképesség Kutató Központ megalapítására, amelynek alapító tagjai: Antal-Mokos Zoltán, Bauer András, Bayer József, Berács József, Dobák Miklós, és Czakó Erzsébet, igazgató.

Az első két fázis lezárásaként 20 egyetemi oktató-kutató közreműködésével egy angol és egy magyar nyelvű könyv került publikálására Chikán Attila – Czakó Erzsébet – Zoltayné Paprika Zita szerkesztésében, 2002 tavaszán az Akadémiai Kiadó gondozásában.

A kutatási program 1995-ben azzal a céllal indult, hogy az akkor még jobbára átmeneti gazdaságként jellemzett magyar gazdaságban megvizsgálja, hogy a látványosan átalakult mikroszféra teljesítménye a kiábrándító makrogazdasági statisztikai adatoknak miért látszik ellentmondani. A kutatási program kiinduló hipotézise az volt, hogy a mikroszférában sokkal több optimizmusra okot adó tényezőt lehet felfedezni, mint amit a nemzetgazdasági szintű statisztikai adatok mutatnak. Célunk pedig az volt, hogy ezeket a tényezőket feltárjuk és nemzetközi összehasonlításban értékeljük. A kutatás tárgyává a mikroszféra versenyképességét tettük, amit néhány évvel korábban, az Egyesült Államokban több „business school” kutatási projektekben vizsgált. Ezeket a kutatásokat és a US Competitiveness Policy Council megközelítését mintának tekintettük a kutatási program során.
A kutatás szerkezetének kialakításakor két oldalról indultunk el. Egyrészt felosztottuk a vállalatok működési körét három szférára: a termelési (anyagi), pénzügyi és társadalmi szférákra. Elemzéseink másik dimenziója a vállalat, mint szervezet különböző szintű megközelítéseire épült. E logika alapján 8 kutatási projektet hoztunk létre Ábel István, Bartók István, Chikán Attila, Czakó Erzsébet, Csányi Tamás, Demeter Krisztina, Dobák Miklós, és Zsolnai László vezetésével, ahol kutatócsoportokba szervezetten folytak a kutatások. A kutatási program fontos részét képezte egy 325 vállalat 1300 vezetőjére kiterjedő versenyképességi kérdőíves felmérés, amely a későbbi versenyképességi kutatási programokban is központi szerepet játszik időről-időre, és ahol az első eredményeket gyorsjelentés formájában jelentetjük meg.

A kutatási program megvalósítását a Center for International Private Enterprise (CIPE) Washington, US., az Állami Privatizációs és Vagyonkezező Rt., az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, az Országos Tudományos Kutatási Alap, az Ipari és Kereskedelemi Minisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, a Friedrich von Neumann alapítvány, a Magyar Management Intézet és a Vállalatgazdasági Tudományos Egyesület támogatása tette lehetővé.

A kutatás közreműködői, eredményei, outputjai

A kutatási programban 133 főállású oktató és kutató, valamint több mint 100 egyetemi hallgató működött közre, és munkájuk eredményeként több mint 270 kutatási produktum – műhelytanulmányok, esettanulmányok és jelentések – készült el, amit több mint 3000 címzettnek küldtünk meg. A kutatás lebonyolítása során végig sikerült az eredetileg tervezett menetrendet tartani. A kutatási eredményekről a Gazdaság – Vállalkozás –Vezetés, a Society and Economy és a Vezetéstudományban jelentek meg publikációk.