A Központról

A kezdetekről 

A Budapesti Corvinus Egyetem (akkor Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem) Vállalatgazdaságtan Intézetben (korábban tanszéken) 1995 óta folynak a hazai vállalatok versenyképességére irányuló kutatások. A kutatásokban az Intézet munkatársai mellett a kezdetektől aktívan részt vettek a Marketing és Média és a Vezetéstudományi Intézet munkatársai. Az eredményekre építve 1999 óta a Versenyképesség Kutató Központ (VKK) szervezi és koordinálja a kutatásokat. 
A kutatás programigazgatója a kezdetektől Chikán Attila volt, aki a program kezdetekor az akkori Vállalatgazdaságtan Tanszék vezetője volt. Az előkészítésben és a lebonyolításban a Tanszék akkori munkatársai hatékonyan közreműködtek. 
 
A program előkészítésébe beletartozott a nemzetközi versenyképességi kutatások áttekintése, többek között Michael Porter 1990 könyve (Competitive Advantage of Nations) mellett a Massachusetts Institute of Technology kutatás eredményei – ezt Demeter Krisztának köszönhettük. A nemzetközi nyitást jelezte a US Competitiveness Councillal való kapcsolatfelvétel. Az előkészítés egy olyan koncepció megfogalmazásával zárult, amelyek alapján a kutatási projektekhez alprojekteket tudtunk rendelni, és meg tudtuk határozni a projekt lebonyolításának ütemezését, valamint a kutatás lezárását jelentő kutatási produktumokat is.  

A kutatási fázisok 
A Versenyképesség Kutató Központ negyedszázados története során 5 kutatási fázist koordinált. Az egyes fázisok mindenkor reflektáltak a kontextusban kibontakozó trendekre.  

1.) Versenyben a világgal. Középpontjában az akkor megfigyelt makro- és mikroszintű eredményesség között feszülő ellentmondás feltárása állt. Úgy is megfogalmazhatjuk ma már ezt a kérdést, hogy miközben a percepciók szerint a hazai vállalati szféra, maga mögött hagyva a „szocialista” viszonyokat, piacgazdasági keretrendszerben teljesített, a nemzetgazdasági teljesítményben, illetve értékelésekben ez miért nem tükröződött.   

2.) Infokom technológiák és versenyképesség. A 2000-es évekre a gazdasági átmenet már megszilárdult. A világ az üzleti lehetőségeket a kibontakozó dot.com világban kereste. Erre a trendre reflektálva indult az „Infokom technológiák és a versenyképesség” kutatási fázis. (Arccal a piac felé – gyorsjelentés) 
 
3.) Versenyképesség az EU csatlakozás küszöbén. A „Versenyképesség az EU-csatlakozás küszöbén” cím egyértelműen utal rá, hogy az aktuális fázis sorvezetője az Európai Unióhoz való csatlakozás. E fázis sajátossága, hogy két adatfelvétel és három kutatási program is részét képezte. (Vállalati versenyképesség válsághelyzetben – gyorsjelentés) 
  
4.) Nemzetközi gazdasági folyamatok és versenyképesség. A 4. fázisban a versenyképesség és a nemzetközi kontextus témához kapcsolódtunk. A felmérés a 2008-as pénzügyi válságot követő időszakra esett. Ez a fázis jellemezhető a legtöbb, szám szerint hét olyan publikációval, amelyek a VKK versenyképesség–megközelítésének átfogó vizsgálatain alapulnak. Ebben az időszakban vettek részt a legtöbben BCE kutató a kutatásban. (Kilábalás göröngyös talajon – gyorsjelentés) 
  
5.) Versenyképesség az új ipari forradalom hajnalán. A 2018-2023-as időszakban a mindent átszövő technológia üzleti életre gyakorolt hatásainak megértésére helyezte a hangsúlyt. (A negyedik ipari forradalom küszöbén – gyorsjelentés) 

A további részleteket és az egyes fázisok publikációit a Vezetéstudomány jubileumi különszámában megjelent cikkünk tartalmazza.