GINOP-5.3.5-18-2020-00230

Projekt címe: A járműipari kihívások innovatív kezelésének lehetőségei, új technológiák alkalmazásával

Projekt időtartama: 2021.06.01 – 2022.05.31

A támogatás összege: 49 107 750 Ft

A CORVINUS támogatási összege: 26 852 875 Ft

Kedvezményezettek neve: Magyar Innovációs Szövetség (konzorciumvezető) és Budapesti Corvinus Egyetem

A projekt tartalmának bemutatása:

A projektet megvalósító konzorcium tagjai, vagyis a Magyar Innovációs Szövetség és a Budapesti Corvinus Egyetem célul tűzték ki, hogy feltárják és meghatározzák a járműipar előtt álló számos munkaerőpiaci kihívás innovatív kezelési lehetőségeit, elsősorban a digitalizáció, automatizáció és Ipar 4.0 szemszögéből. A 12 hónapon át tartó projekt célja tehát a járműiparban működő nagyvállalatok körében az automatizáció munkaerőpiaci vonatkozásainak vizsgálata, az ezzel kapcsolatos helyzetkép, szükségletek feltárása, valamint konkrét megoldási javaslatok kidolgozása. A 49.107.750 forint összköltségű projekt során a járműipari nagyvállalatok széles körének bevonásával kutatási tevékenységek, legalább egy nagyvállalat közreműködésével pedig pilot aktivitás valósul meg. Az ágazatspecifikus szakmai, módszertani fejlesztések mellett a projekt keretében sor kerül a szociális partner kapacitásainak fejlesztésére is. A konzorcium céljainak és tevékenységeinek indokoltságát az alábbi szempontok támasztják alá.

Helyzetelemzés: A járműipar nehézségei hosszú ideje napirenden lévő témák, amelyek függetlenek a világgazdaságot alig néhány hét alatt rendkívüli helyzet elé állító koronavírus járványtól. Az Európai Unió kihívásai, köztük különösen a brit kilépés okozta gazdasági nehézségek, a kínai gazdaság lassulása, szoros összefüggésben az évek óta tartó kereskedelmi háborúval, valamint a munkaerőpiaci válság mind aggasztó jövőt fest az európai járműiparról. Mindemellett a fogyasztó igények átalakulása, a technológiaváltás, az értékesítési modellek változása csak fokozza a járműiparra nehezedő változtatási igényeket. És mivel a magyar gazdaság húzóágazata a járműipar, így ezen tendenciák nyomon követése és az iparág időben történő felkészülése létfontosságú nemcsak az ágazat, de az egész magyar gazdaság számára.

Azonban napjainkban egy mikroszkopikus vírus éppenséggel a feje tetejére állítja az egész világot, a globális egészségügyi veszélyhelyzet nem csak a járműipart, de az egész emberiséget komoly kihívások elé állítja. Az akut válságkezelő intézkedéseken és a termelési-szolgáltatási folyamatok ideiglenes átszervezésén túl a járvány várhatóan hosszútávon, a vészhelyzet elmúlta után is mélyreható változásokat fog eredményezni a gazdaság működésében, egyúttal előtérbe is hozza a robotizáció, digitalizáció és a fizikai emberi érintkezést korlátozó munkakörnyezetek kialakításának szükségszerűségét.

A robotizáció gazdaságra gyakorolt hatása már rövidtávon is érezhető változásokat okoz, középtávon azonban drasztikusan átalakíthatja egy-egy ágazat munkaerőpiaci szükségleteit. Bizonyos munkakörök megszűnnek, mások munkaköre átalakul és teljesen új munkakörök is megjelennek majd a piacon. Az automatizálás azonban nagy lehetőséget biztosít a munkáltatók számára hatékonyságjavító intézkedések végrehajtására és nem utolsósorban a tartósan fennálló munkaerőhiány kezelésére. Az automatizáció lehetőséget teremt emellett a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek felé történő elmozdulásra és a termelékenység növelésére is.

A kedvező aspektusok mellett a robotizáció azonban komoly társadalmi és gazdasági kihívásokat is jelent. A téma kétes társadalmi megítélését az Eurobarometer egy 2017-es kutatásának eredményei igazolják, miszerint a magyarok 38 százaléka negatívan értékeli az automatizálást. Pedig a McKinsey 2019-es elemzése alapján az automatizáció két okból sem hoz majd túlzott negatív változást. Egyrészt az automatizálásra nem azonnal kerül sor, az átállás ütemét meghatározza a technológia állása, a társadalmi és az infrastrukturális felkészültség, valamint a realizálható gazdasági előnyök. A vállalatok pedig a betöltetlen álláshelyeket először részben emberi munkaerővel, részben robotokkal töltik majd be, ami kellő időt biztosít a vállalkozásoknak, a munkaerőpiacnak és a politikai döntéshozóknak, hogy felkészüljenek. A másik, már említett szempont, hogy az automatizálás új szakmákat is létre fog hozni, valamint növeli majd a magas hozzáadott értékű munkahelyek számát, ami magasabb jövedelmeket jelent, ami pedig további keresletet és újabb munkahelyeket teremt.

A vállalatoknak tehát egyszerre kell a versenyképesség, a hatékonyság és a termelékenység növelésére irányuló automatizációs lehetőségeiket kihasználni, miközben egyidejűleg kell gondossággal közelíteniük a témát a munkaerő-igények átalakulása szempontjából. Az Ernst&Young 2018-as, 21 országból bevont felsővezetők körében végzett felmérése alapján a gazdasági fellendülés egyik alapjának a válaszadók az automatizálást, robotizációt tartják, a felmérés szerint pedig rövid időn belül megváltozott a technológia használatával kapcsolatos attitűd (korábban a válaszadók háromnegyede úgy gondolta, sosem fogja használni a technológiát, mostanra ugyanebben az arányban az automatizálás használatáról vagy 1-2 éven belüli bevezetéséről nyilatkoztak). A dinamikus növekedés reményében ezzel együtt a válaszadók 40%-a új alkalmazottak felvételét is kilátásba helyezte egy éven belül. Nem az a kérdés tehát, hogy az automatizáció, robotizáció elterjed-e, hanem az, hogy az egyes országok, egyes ágazatok milyen gyorsasággal és hatékonysággal tudnak átállni a munkaerő-igényeket drasztikusan felülíró technológiai átállásra.

Az OECD előrejelzése szerint azok a gazdaságok lesznek a negyedik ipari forradalom nyertesei, amelyek a magas hozzáadott-értékű, digitális termelésre rendezkednek be. A digitális transzformáció tehát Európa nagy lehetősége arra, hogy az alacsony munkabérrel versenyző, feltörekvő országokkal szemben felvegye a harcot. A negyedik ipari forradalom és a digitális transzformáció valójában iparágtól független, társadalmi-technológiai változást jelent, míg a szűken értelmezett ipar 4.0 fogalom alatt az iparban zajló digitális transzformációt értjük. A járműipar azonban alapvetően ideális kutatási terepet jelent az automatizálás szempontjából, hiszen az iparágban tevékenykedő nagyvállalatok jellemzően részlegesen vagy teljesen automatizált gyártási technológiával rendelkeznek, az iparágat kiszolgáló beszállítói kör ugyanakkor eltérő érettséggel és felkészültséggel rendelkezik a területen. A PricewaterhouseCoopers 2018-as Magyarországi Autóipari Beszállítói Felmérése alapján az iparág számára ismerős az ipar 4.0 koncepció, a gyártási módszerek alapvető megváltozását pedig elkerülhetetlennek látják a válaszadók. A bevont beszállítók negyede nyilatkozott úgy, hogy a felmérés időpontjában már jelenleg használt ipar 4.0 megoldásokat a termelésben, a többség azonban középtávon számított arra, hogy megjelennek a technológiai újítások. A korábbiakban bemutatott körülmények vélhetően felgyorsítják ezeket a folyamatokat, ami szükségessé teszi az iparág szereplői számára a témával kapcsolatos ismeretanyag bővítését, valamint pilot projekt keretében nyújtott konkrét segítő szolgáltatások nyújtását. Ráadásul hazánkban az autóipar nemzetstratégiai jelentőségű ágazat, amelyben több mint 600 vállalat tevékenykedik. Az autóipar adja a magyar gazdaság 10%-át és az export 25%-át. Vagyis az ágazat visszaesése az egész magyar gazdaságra kedvezőtlen hatást gyakorolna, így minden ágazati hatékonyságnövelést és munkaerőpiaci beavatkozást célzó projekt szükségszerű a helyzet rendezésére.

Projekt célja: Mindezek alapján a projekt átfogó célja a járműipar munkaerőpiaci kihívásainak kezelése, rövid-, közép- és hosszútávú megoldási alternatívák megfogalmazásával a munkáltatók, valamint az ágazati döntéshozók számára. Az átfogó cél elérése érdekében a tervezett projekt keretében a közvetlen cél a járműiparban működő nagyvállalatok, valamint beszállítóik munkaerőpiaci alkalmazkodóképességének fejlesztése, illetve a Magyar Innovációs Szövetség társadalmi és munkaerőpiaci szerepvállalásának erősítése, képviseleti erejének növelése, kapacitásai fejlesztése. Ezen belül a projekt specifikus részcélja a járműipar nagyvállalataival együttműködésben az ágazat robotizációval kapcsolatos attitűdjének és felkészültségének vizsgálata, a folyamatok munkaerő-igényekre gyakorolt hatásainak átfogó elemzése, valamint gyakorlatban alkalmazható validáló módszertan kidolgozása és tesztelése konkrét pilot beavatkozások keretében. A projekt további részcélja a szakpolitika irányába történő javaslattétel, a kutatási és pilot projekt eredményeinek becsatornázásával.

Célcsoport: A projekt közvetlen célcsoportjába a kevésbé fejlett régiók valamelyikében működő járműipari nagyvállalatok tartoznak, indirekt módon azonban a központi régióban működő vállalatokra, valamint a beszállítói körökre is hatást gyakorol a projekt. Az Opten céginformációs adatbázis alapján összesen 774, főtevékenység szerint a 29. közúti jármű gyártása vagy 30. egyéb jármű gyártása ágazatban működő cég van ma Magyarországon, amelyek közül 447 cég székhelye van Közép-Magyarországon kívül. Ezen felül a pilot projekt keretében legalább egy nagyvállalat bevonására is sor kerül. A projekt közvetlen célcsoportjába tartoznak továbbá az ágazati döntéshozók, akik számára a projekt gyakorlatban hasznosítható ismereteket eredményez.

Tevékenységek: A projekt során a Felhívás előírásainak figyelembevételével sor kerül a szakmai, módszertani fejlesztésekre, melynek keretében primer és szekunder adatgyűjtés és adatelemzés útján járműipari munkaerőpiaci elemző tanulmány, valamint a kutatás eredményei alapján a munkaerőpiaci kihívás kezelését célzó megoldási javaslat, módszertan kidolgozása készül el nagyvállalatok bevonásával. A szakmai, módszertani fejlesztések publikálása, terjesztése érdekében online és offline kommunikációra kerül sor, rendezvényszervezés keretében ágazati szakmai konferencia és szakmai workshopok is megvalósulnak. A projekt eredményeivel kapcsolatban a bevont szakértők közreműködésével referált folyóiratban publikált szakmai cikk is készül. A kísérleti pilot projekt a nagyvállalatok és beszállítói körük automatizációs folyamataival kapcsolatos validáló módszertan fejlesztésére, kapcsolódó tanácsadásra és információszolgáltatásra, valamint a kísérleti projekt tapasztalatainak strukturált feldolgozására, értékelésére és közzétételére irányulnak.

A projekt keretében sor kerül továbbá a szociális partner kapacitásainak fejlesztésére, szakmai gyakornok foglalkoztatásával, munkatársak és külső szakértők bevonásával, nemzetközi kapcsolatok ápolásával és a kommunikáció fejlesztésével. A projekt tevékenységei tartalmazzák továbbá a pályázat sikeres megvalósításához szükséges feladatokat, ezek az alábbiak: előkészítés, projetkmenedzsment, nyilvánosság biztosítása.

Várt hatások: A projekt megvalósítása esetén legalább egy járműipari nagyvállalat bevonásával olyan, ágazati automatizációs folyamatokat validáló módszertan készülhet el, amely érdemben segítheti a járműipar szereplőit az ipar 4.0 folyamatok adaptálásában, a munkaerőpiaci kihívások digitális, automatizáció útján történő kezelésében. A projekt hatására a bevont cégek körében elvégzett átfogó kutatás eredményeként gyakorlatban is hasznosítható módszertan jön létre, amely nem csak a járműiparban, de a ráépülő egyéb ágazatokban is kifejtheti tovagyűrűző hatásait. A projekt további hatása a Magyar Innovációs Szövetség, mint szociális partner kapacitásainak fejlesztése, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem, mint felsőoktatási konzorciumi tag szektorközi együttműködési körének bővülése, valamint tudományos tevékenységének fokozása a járműipar területén.

A Beszállító- és Iparfejlesztési Kutatóközpont (BIK) a 21. századi Magyarország K+F+I-intenzív iparágak gazdasági szereplőinek szakmai és piaci kihívásaira keres aktuális, releváns és előremutató válaszokat. A BIK célja, hogy a jövőben, az iparágban szerepet vállaló hallgatók (közgazdászok, mérnökök, dizájnerek stb.) fel legyenek vértezve az iparban működő cégek aktuális elvárásainak megfelelő tudással és olyan gondolkodással, látásmóddal, ami amellett, hogy az iparági beilleszkedést jelentősen felgyorsítja, alkalmassá teszi őket a komplex ipari kihívások mentén a további folyamatos fejlődésre. A BIK fő feladatai közé tartozik a hazai ipari termelés jelentős hányadát adó ágazatok, mint például a járműipar, a logisztika és a gyógyszeripar területén működő KKV-k hatékony és előremutató fejlesztését támogató kutatások végzése, és az eredmények oktatásba való folyamatos becsatornázása mellett az ipari kapcsolatok építése és kiaknázása, valamint az egyetemi és tudományos élet szereplőinek folyamatos tájékoztatása a kutatott területeken.

A Vállalati és Intézményi Kapcsolatok (VIK) szervezeti egység az egyetem vállalati és intézményi kapcsolatainak építését, koordinációját és kezelését végzi. Célja, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem központi szerepet töltsön be Magyarország gazdasági és társadalmi fejlődésében, ami szoros együttműködést igényel az egyetem, a hazánkban működő vállalatok, kis- és középvállalkozások, valamint intézmények között. A hallgatók gyakorlati képzésének biztosítására a Vállalati és Intézményi Kapcsolatok számos kutatásban, innovációban, termelésben, értékesítésben részt vevő céggel, gazdasági társasággal köt együttműködéseket. Megteremti a magas színvonalon képzett hallgatók és az üzleti, intézményi szféra közötti kapcsolatot. A Budapest Corvinus Egyetem küldetésének tekinti, hogy a birtokában levő tudást és ismeretanyagot szolgáltatásként (kutatás, fejlesztés, laborok biztosítása és stb.) a külső partnerek számára elérhetővé tegye a korszerű ismereteken alapuló kutatásorientált gazdaságfejlesztés érdekében.