Kutatási projektek

A projekt fókuszában a divatipari kiskereskedelem és a mögötte álló ellátási lánc tipizálása, az eltérő működési modellek (pl. fast fashion, hagyományos láncok, kisebb rétegmárkák) összehasonlítása áll. A kutatás egyik célja annak vizsgálata, hogy a hazai tervezők és gyártók hogyan fejlesszék kiskereskedelmi aktivitásukat és kapcsolataikat, hogy hazai és nemzetközi szinten is sikeres márkákká tudjanak válni, illetve minél jobban elérjék a releváns fogyasztói csoportokat.

A kutatási projekt abból a gazdasági-társadalmi kontextusból indul ki, mely alapján a globális gazdaságban az internet és a mobiltelefonos megoldások folyamatosan új lehetőségek számára nyitják meg az utat. Az elmúlt időszakban ezek a technológiák kövezték ki az utat a közösségi média és az elektronikus kereskedelem számára is. Napjainkban Kína élen jár a különböző innovatív megoldások létrehozásában, ami például lehetővé teszi, hogy ott ma már egyetlen mobiltelefonos applikációban egyesüljenek a közösségi média, az elektronikus kereskedelem és a digitális fizetési megoldások, így tehát itt már nem egyszerűen a szűkebben vett mobilkereskedelem új megoldásairól beszélhetünk, hanem egy új, sok tekintetben integrált online média ökoszisztémáról. A kutatási projektben többek között arra keressük a választ, hogy mennyire lehetnek potenciálisan nyitottak a magyar felhasználók az ilyen sok funkciót felölelő applikációkra, vagyis az úgynevezett mobil közösségi kereskedelemre. Feltételezzük, hogy a magyar felhasználók esetében a közösségi m-kereskedelmi applikációk bevezetése előtt nagyon fontos a fogyasztók oktatása és képzése, hogy már ismeretek birtokában legyenek képesek az újfajta megoldások befogadására. A jelenség fogyasztó-oldali vizsgálata jó kiindulópontot adhat a további, kapcsolódó kérdések elemzéséhez.

A kiskereskedelmi technológiai változások legfőbb hajtóereje a digitalizáció. Napjainkra a folyamat felgyorsult, a digitalizáció átjárja a teljes kiskereskedelmi szektort és már a fizikai üzletek kosárértékének 56%-át is a digitális interakciók befolyásolják (Deloitte, 2018). A kutatás arra a kérdésre keresi választ, hogy az élelmiszer-kiskereskedők digitális innovációira milyen mintázatok jellemzők, hogyan alakítják át a digitális megoldások az üzletben zajló értékesítési tevékenységet, hogyan kapcsolódnak össze az online és offline kiskereskedelmi csatornák, valamint a megvalósított digitális innovációk összefüggésbe hozhatók-e a vállalatok teljesítményével és a válság alatti fejlődésével.A kutatás egyik fontos alappillérét adja az a kiskereskedelmi innovációkat és vállalati adatokat tartalmazó, 2007-2017 időszakot felölelő adatbázis, amelyet 3 év alatt építettünk ki nemzetközi kiskereskedelmi cégek körében.

A kutatás középpontjában az áll, hogy a hazai élelmiszer vonatkozású társadalmi innovációs hálózatokban mi jellemzi az értékláncokat, az egyes szerepeket elsősorban a termelők és disztribútorok szempontjából, valamint milyen tudásmegosztási megoldásokat (milyen tudást, milyen csatornán, kik, milyen motivációból) használnak. Kapcsolódó kutatási kérdéseink: Hogyan hozhatók helyzetbe a társadalmilag innovatív megoldások az élelmiszer ellátási láncokban? Milyen társadalmi jellemzőkkel és hatásokkal rendelkeznek a globális gazdaságban is sikeres társadalmilag innovatív ellátási láncok? Milyen tudásmegosztási megoldások szolgálják ezeknek az ellátási láncoknak a fenntarthatóságát? Várható eredmény: a helyi, regionális gazdaságot erősítő társadalmi innovációs hálózatok fejlesztése az ellátási lánc megoldások kritikai föltárása révén.

A kutatási projekt nemzetközi kiskereskedelmi vállalatok innovációs tevékenységét elemzi. A projekt célja, hogy a szektor innovációs tevékenységének jellegzetes formáit feltárja, illetve megvizsgálja, hogy az innováció és a diverzifikáció hogyan befolyásolja a nemzetközi üzlethálózattal rendelkező, európai kiskereskedelmi vállalatok teljesítményét. A kutatás egyrészt a kiskereskedelmi innovációs tevékenység mélyebb megértéséhez járul hozzá, másrészt az innováció és a diverzifikáció kapcsolatát elemzi. A kutatás eredményei a vállalatok számára legjobb gyakorlatokat azonosítanak, illetve útmutatást adnak az innovációs és diverzifikációs tevékenység sikeresebb összehangolására.

A vállalatok által alkalmazott üzleti modellek fontos szerepet játszanak az élelmiszer-kiskereskedelem változásaiban. Ennek ellenére az üzleti modell fogalmát a menedzsment és a kiskereskedelmi szakirodalom is általában nagyvonalúan kezeli, kevésbé törekszik más vállalatgazdasági fogalmakhoz, mint pl. a stratégia, vagy innováció, való viszonyának tisztázására. Az üzleti modellek vizsgálatát bonyolítja, hogy számos kiskereskedelmi vállalat egyidejűleg több üzleti modellt képviselő formátummal fedi le a keresletet. A kereskedelmi kutatások az üzleti modelleket gyakran kereskedelmi formátum fogalommal írják le, amely eltérő bolttípusokat (pl. hipermarket, kisbolt stb.), illetve boltnélküli kereskedelmet (házhozszállítás, e-kereskedelem stb.) jelent. A kutatás a magyar piacvezető élelmiszer-kereskedelmi vállalatok adatainak elemzésén keresztül az üzleti modelleket, azok alkotóelemeit mutatjuk be, melynek eredménye a fogalom pontosabb meghatározása és egy kibővített tipológia létrehozása.

A vevőkapcsolat-menedzsment (CRM – Customer Relationship Management) mintegy két évtizede jelent meg a vállalati gyakorlatban és ma már számos iparágban elterjedt üzleti megoldásként működik. Nem csupán új szektorok fedezték fel a CRM-tevékenységben rejlő lehetőségeket, hanem a CRM-megoldások köre is jelentősen bővült. A CRM Panoráma a Budapesti Corvinus Egyetem Kereskedelem Kutatóközpontjának és a L&P Solutions tanácsadó cég közös kutatása. A felmérés célja, hogy több iparágat átfogó körképet adjon a hazai vállalatok CRM-tevékenységéről. Megközelítésünk alapján a CRM tevékenység középpontjában az új ügyfelek megnyerése, a meglévő ügyfélkapcsolatok erősítése, továbbá az ügyfelek forgalomhoz és nyereséghez való hozzájárulásának növelése áll. A kutatás során feltáró szakértői interjúkat készítettünk, amelyek lehetővé tették iparágakon átívelő, illetve szektor-specifikus CRM-gyakorlatok tanulmányozását. Az interjúalanyok a vállalatok CRM terület vezetői voltak. Az interjúk az alábbi öt iparág vállalatai közül kerültek ki: banki szolgáltatások; biztosítás távközlés; kiskereskedelem; szállodaipar.