Kutatások és projektek

Minden EU-s államnak ki kell dolgoznia a Nemzeti Hosszú Távú Tiszta Fejlődési Stratégiáját, amely bemutatja, hogy milyen eszközökkel és milyen módon kívánja elérni 2050-re a nettó zéró ÜHG kibocsátást. A REKK modellezéssel segítette a Stratégia kialakítását, és vezető szerepet játszott a különböző dekarbonizációs forgatókönyvek megalkotásában. A munka során a HU-TIMES modell, illetve egy makroökonómiai modell – a GEM – iterációjára is sor került. A REKK három forgatókönyvet – egy Ölbe Tett Forgatókönyvet, illetve két alternatív dekarbonizált forgatókönyvet – vázolt fel, elemzett és számszerűsítette ezek hatását az energiaszektoron belül, bemutatva, hogy mekkora addicionális költsége van a karbonsemlegesség elérésének, hogyan alakul az energia-összetétel, illetve az egyes alszektorok ÜHG kibocsátása a különböző szcenáriók esetén.

A projekt célja a TIMES energiamodell adaptálása Magyarországra, amely használható a Nemzeti Energia- és Klímaterv végső változatának elkészítéséhez.
A modell lefedi a teljes hazai energiaszektort, beleértve az átalakítási ágazatokat, az ipari, a közlekedési szektor energiafelhasználását, valamint az épületekhez köthető energiafelhasználást, ide értve a lakossági és a szolgáltatási szektort is. A TIMES modell 2050-ig használható, így 2030-as és a 2050-es célok vizsgálatára is alkalmas. A modell központi eleme lehet a nemzeti energia- és klímaterveknek, az összeköthető más szektorokat lefedő modellel (LULUC szektor, mezőgazdaság, stb.).

A vizsgálat fókusza a hazai megújuló energiaforrások vizsgálata. Egyrészt megbecsüljük, hogy az egyes területek mekkora rendelkezésre álló potenciállal rendelkeznek, másrészt, hogy milyen költségek mellett aknázhatóak ki. Az elemzés során elsősorban az innovatív technológiákat vizsgáljuk, a tanulmánynak nem tárgya például a háztartási tűzifa részletes elemzése, illetve a hőszivattyún és a napkollektoron kívüli egyéb, nem távhő alapú megújuló hőfelhasználás.
Az elemzés segítséget nyújt abban, hogy Magyarország olyan 2030-ra vonatkozó megújuló célt határozzon meg, amely reális költségek mellett teljesíthető. Ebből kifolyólag felvázoljuk a 2030-ra várható megújuló költséggörbét, bemutatva, hogy az egyes technológiák esetén mekkora az egységnyi megújulóenergia-felhasználás növelésének támogatásigénye.