Magyar Felsőoktatás 2009

“Magyar felsőoktatás 2009” konferencia


Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem
Időpont: 2010. január 27.


Az első szekcióban a bolognai rendszer első szakaszának eredményeiről, a felsőoktatás K + F tevékenységéről, a magyar diákhitel rendszer sikereiről és a magyar felsőoktatásban is egyre fontosabbá váló intézményi teljesítménykövetelményekről hallottak a résztvevők. A második szekció a tudomány felsőoktatásban betöltött szerepére, helyzetére fókuszált. A 2009-es év fontos eseménye volt, hogy a tudomány és a felsőoktatás vezető személyiségeinek kezdeményezésére megkezdődtek a konkrét munkálatok a kutatóegyetem – kiváló egyetem rendszerének kidolgozására. A szekció előadásai a téma különböző aspektusait járták körül, kiemelt figyelmet fordítva a tudományterületi sajátosságokra és a hasonló európai kezdeményezésekre, már létező gyakorlatokra. A harmadik – angol nyelvű – szekció az egyetemi kiválóság, a felsőoktatási stratégiák kérdését járja körül. Ez utóbbi kérdés szoros kapcsolatban van a nemzetközi versenyképességgel, különösen, ha figyelembe vesszük az egyre nagyobb érdeklődést keltő egyetemi rangsorok és az egyetemi kiválóság mérése körül kialakult szakmai vitákat. Külön rangot biztosított ebben az évben a konferenciának, hogy Andrei Marga, a Babes-Bolyai Egyetem rektora, Románia volt oktatási minisztere (Corvinus díszdoktorrá avatása kapcsán) tartotta vitaindító előadást.



A részletes program megtekinthető itt:

Előadások
 
I. szekció: Felsőoktatási teljesítmények, 2009

A prezentáció letölthető ide kattintva:

Csopaki Gyula (Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal, elnök): A magyar felsőoktatás és a Kutatási és Technológia Innovációs Alap


Az előadás első része röviden ismerteti a hazai kutatás-fejlesztés és innováció területének főbb problémáit, áttekintést ad Magyarországnak a nemzetközi K+F pozíciójáról a European Innovation Scoreboard (EIS) 2008. adatai alapján (összesített innovációs index, illetve ennek néhány mutatószáma kibontva) és összefoglalja a hazai kormányzati tudomány-, technológiaés innováció-politikai (TTI) irányítási rendszerben 2009-ben bekövetkezett változásokat. (A K+F+I szakterületért felelős a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter, a tudományos szakterületért felelős az oktatási és kulturális miniszter, létrejött egy Kutatási és Tudománypolitikai Tanács a miniszterelnök vezetésével, az NKTH esetében miniszteri felügyelet kabinetfőnöki operatív koordinációval). Az előadás következő része foglalkozik a K+F+I terület számára rendelkezésre álló forrásokkal, a Kutatási és Technológiai Innovációs Alappal: (a felsőoktatás részére megítélt és kifizetett támogatásokkal, az Alap programportfóliójával). Külön elemzi a Tudásközpontok helyét, szerepét a nemzeti innovációs rendszerben, és jelzi a továbbfejlesztésük főbb irányaival kapcsolatos elképzeléseket is. Az előadás a felsőoktatás részéről érdeklődésre számot tartó programokra részletesebben kitér (NKTH-OTKA közös pályázatok, TECH program). Az összeállítás a K+F+I terén kiemelt nemzetközi feladataink (EU elnökség, EITI, ELI, stb.) ismertetésével zárul.



A prezentáció letölthető ide kattintva:

Csillag Tamás (Diákhitel Zrt., vezérigazgató): Kinek az érdeke? (Eredmények, kihívások és kihasználatlan lehetőségek a magyar hallgatói hitelezésben)


A magyar diákhitel-rendszert 2001-ben indította el a Kormány, meglehetősen ambiciózus célokkal és összetett elvárásokkal. A szakértők által kidolgozott modell és a megoldásként javasolt Diákhitel komplexitásában a mai napig egyedülálló a hallgatói hitelek nemzetközi gyakorlatában. A hitelkonstrukció unikális, a hitelezés lebonyolításába bevont közreműködők köre és együttműködésük pedig jó példa a magán- és a közszféra hatékony együttműködésére.

Az előadás felvázolja a magyar hallgatói hitelrendszer kialakításában szerepet játszó elvi megfontolásokat és a Diákhitel lényegi elemeit, bemutatja a lebonyolításban közreműködőket és lehetséges motivációikat, kitér a felsőoktatási intézmények kiemelt szerepére, az elért eredményekre és a hallgatói hitelezés előtt álló kihívásokra.




A prezentáció letölthető ide kattintva:

Temesi József (Budapesti Corvinus Egyetem, NFKK társigazgató): Intézményi teljesítménymutatók, teljesítménykövetelmények




A magyar felsőoktatásban is fontossá váltak az intézményi teljesítménymutatók. Az elmúlt másfél évtizedben elsősorban a MAB akkreditációs gyakorlatában, illetve az újonnan kifejlesztett intézményi minőségbiztosítási rendszerekben jelentek meg, szerepük, fontosságuk egyre nő. A 2005-ös felsőoktatási törvény az intézményfejlesztési tervek, illetve a fenntartóval kötött szerződések rendszerében jeleníti meg a teljesítménymutatókat. A legújabb fejlemények a hazai és a nemzetközi rangsorokban tulajdonítanak egyes oktatásikutatási mutatóknak kiemelt szerepet, jelenleg pedig a kutatóegyetemi pályázatokban van meghatározó jelentőségük. Az előadás mindezeket a területeket felvázolva részletesebben az intézményi szerződések ellentmondásos mutatókezeléséről, a megvalósítás nehézségeiről szól, majd kitér arra, hogyan lehet a teljesítménymutatókat az intézményi és ágazati stratégia részévé tenni.



A prezentáció letölthető ide kattintva:

II. szekció: Kutató egyetem – kiváló egyetem


Dezső Tamás (ELTE-BTK, dékán):  A “kutatóegyetem” koncepció Európában és Magyarországon



Az előadás a magyar felsőoktatás európai sikeresség szempontjából talán legfontosabb kérdését, a kutatóegyetemek létrehozásának szükségességét tárgyalja. A magyar felsőoktatás helyét Európában és a világban lemérhetjük a nemzetközi ranglistákon elfoglalt helyünkkel, a rendelkezésünkre álló költségvetési forrásokkal illetve a kiemelt kutatás támogatási projektekkel. Fontos felmérnünk, hogy Magyarország vezető egyetemei milyen súlyt képviselnek a magyar felsőoktatásban (hallgatólétszám, oktató és kutatólétszám, PhD hallgatók és diploma kibocsátás aránya, stb.). A legfontosabb kérdés talán az lehet, hogy egy sikeres kutatóegyetemi pályázat (a cím elnyerésén túl elsősorban a TÁMOP-4.2.1.B-09/1- pályázat) elindít-e olyan folyamatokat, amelyek a kutatóegyetemi támogatás terén is biztosíthatják a fenntartható fejlődést.



A prezentáció letölthető ide kattintva:

Patkós András (ELTE-TTK, tanszékvezető):  Esély a természettudományokban az európai kiválóság elérésére



Az 1980-as évek közepétől figyelemreméltó kezdeményezések történtek a magyar akadémiaikutatói közösségben az egyéni és intézeti kutatói kiválóság támogatására. Előadásom a számos kérdés közül hárommal való keményebb szembenézésre szeretne ösztönözni:

1. Miért nem épült ki az elmúlt negyedszázad során egyént és intézményt tartósan orientálni képes kiválósági rendszer a felsőoktatásban folyó kutatások területén?
2. Károsan vagy hasznosan hatnak-e a kutatókra és az egyetemekre az egyéni/intézeti/egyetemi természettudományi kutatások kiválóságának kvantitatív jellemzésére világszerte fokozódó erőfeszítések?
3. Mekkora esélye lehet az európai láthatóság elérésére a „marslakó komplexus”-tól megszabadult magyar egyetemek természettudományi intézeteinek?



A prezentáció letölthető ide kattintva:

Vinkler Péter (MTA Kémiai Kutatóintézet, tudományos titkár):  A tudományos publikációk tudománymetriai értékelésének lehetőségei



Magyarországon – hasonlóan más országokhoz – a tudományos kutatások döntő hányadát az egyetemek végzik. A tudományos kutatások eredményeinek meghatározó részét tudományos publikációkban hozzák nyilvánosságra. Ezért a tudományos eredmények értékelése nem hagyhatja figyelmen kívül a publikált információ mennyiségének és a tudományos kutatók közösségére gyakorolt hatásának matematikai-statisztikai módszerekkel történő vizsgálatát.

Az előadás röviden bemutatja, milyen módszereket és mutatókat ajánl a tudománymetria a következő célok elérésének elősegítéséhez: országok tudományos kutatásai szakterületi szerkezetének feltárása – súlypontok, prioritások; kutatócsoportok és intézetek publikációs stratégiájának megismerése; kutatócsoportok, intézetek publikációinak értékelése összesített (composite) mutatószámok alapján. Az előadás konkrét példák révén összehasonlítja egyes hazai és néhány külföldi kutatóhely publikációinak mutatószámait.



A prezentáció letölthető ide kattintva:

Fésüs László (Debreceni Egyetem rektor): Kutatóegyetem Magyarországon: ambíciók és realitások


A kutatóegyetemi címre és támogatásra aspiráló magyarországi intézmények jelentős kihívások elé néznek, ami új megközelítéseket, paradigmaváltást igényel. Az alapkérdés – különösen regionális oktatási és szakemberképzési feladatokat is ellátó intézmény esetében – hogy milyen módon tudja növelni a tudományos teljesítményeket, miközben a munkaerőpiac igényeinek megfelelő alap- és mester- és szakképzésekben is teljesítenie kell az elvárásokat.

Az intézmény jövőképének megformálásakor figyelembe kell vegye, hogy jelentős eltérés van a nemzetközi, elsősorban tudományos eredmények alapján történő rangsorolás, és a hazai puha és nem túl megbízható oktatási rangsorolások között. A paradigmaváltásokban megfontolandó a doktori iskolák külön szervezeti egységként való működtetése és összekötése a tehetséggondozás szervezett rendszerével. Sok karú intézményként fókuszterületek kialakításával elősegítheti az interdiszciplináris együttműködések erősítését, hogy még szűkülő források esetén is a legkiemelkedőbb teljesítményeket tudja hatékonyan támogatni. A technológia transzfer szervezetek elmúlt időszakban történő megjelenése lehetőséget teremt az alapkutatásból az alkalmazott innovációs kutatási területek, a cégalapítások, klaszterek felé nyitásra is. Mindezekről, a Debreceni Egyetem adataiból és formálódó elképzeléseiből kiindulva példákkal ad illusztrációt az előadó.


A prezentáció letölthető ide kattintva:

III. szekció: Higher education strategies – Panel discussion


Andrei Marga (Babes Bolyai Egyetem):  Quality and Excellence




A dokumentum letölthető ide kattintva:

Csaba Csáki: How to create a world class university? Csaba Csaki BCU


Major characteristics of an internationally outstanding university include:

Today very few universities meet these criteria in Central and Eastern Europe. Several institutions have the potential. To reach a world class level requires well defined strategy commitment and additional financial resources.



Ákos Detrekői: Knowledge Transfer from Universities to the Companies


Those universities that have strong connections with applied sciences (e.g. universities with technical faculties) usually have four major functions (Hering, 2005):

In my comments the second and third units will be discussed. The examples of the comments are mostly connected with Budapest University of Technology and Economics.


Ferenc Szűcs: Excellence of Christian Universities


Christian Universities worldwide want to preserve the traditional values of the European “university idea” as well as to face the challenges of the postmodern , multicultural societies.
The aim of excellence is threefold: scholarly academic activity in teaching and research and community service; They are esteemed for their focus on ethical values, the development of
the whole person following the generally agreed definition of education (even in the higher education ) i.e. “person centered learning process”. The main areas of their education : humanities, social sciences, law and religion (theology) focus on training leaders and teachers to both society and churches.

 
A konferencia megrendezését a TÁMOP-4.2.3-08/1/KMR-2009-0004 projekt támogatta.