Magyar Felsőoktatás 2011

“Magyar felsőoktatás 2011” konferencia


Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem
Időpont: 2012. január 25.

A BCE NFKK által negyedik alkalommal megrendezett konferencia ez évben a felsőoktatás stratégiai témakörei közül hármat emelt ki: a szekciók a felsőoktatás finanszírozásáról, a felsőoktatási intézmények misszióiról és a nemzetköziesedéről szóltak. Az NFKK társigazgatói által tartott vitaindítókat felkért előadók prezentációi követték, majd minden szekcióban sokszínű diskurzus folyt az elhangzottakról.


A részletes program és vitaindító megtekinthető ide kattintva:

Előadások

I. szekció

Az előadás első része röviden felvázolja azt a nemzetközi és hazai környezetet, amelyben a magyar felsőoktatás működik, különös tekintettel a finanszírozás elvi és gyakorlati kérdéseire. Ezután a 2005-ös és a 2012-es felsőoktatási törvény finanszírozási koncepciójának hasonlóságairól és különbségeiről lesz szó, majd a magyar felsőoktatás finanszírozására vonatkozó modellszerű javaslat zárja az előadást. A javaslat a kapacitáskorlátok, a felvételi keretszámok és a képzés finanszírozásának egységes rendszerében gondolkodva fogalmaz meg lehetőségeket a költségmegosztás érvényesítésére egy olyan szemléletben, ahol minden érdekelt (az állam, az egyén és a család, a vállalati szféra) hatékonysági és méltányossági alapon történő bevonására sor kerül.

Jávor András (Felsőoktatási és Tudományos Tanács):  A finanszírozás finomhangolásának szükségessége



A felsőoktatás és az állam közötti egyik legvitatottabb pont a felsőoktatás finanszírozásának megoldása. A világon számos megoldás ismert a működési források megosztására, az állam, a gazdasági szféra és az egyetemi hallgatók közötti arány kialakítására, amely garantálja a hatékony működést, a nemzetközi versenyképességet, biztosítja az esélyegyenlőséget. Azok a megoldások, amelyek a képzési területek szerint differenciálnak, rendkívül torzak. A célok, az elvek, és a prioritások mentén meghatározott rendszer kiépítése esetén lehetőség nyílna az intézmények, a képzési területek, a szakok közötti differenciálásra, ami segítené a magyar felsőoktatást is a hatékony és versenyképes működés kialakításában. A társadalom jelenlegi állapotában, a gazdaság jelenlegi helyzetében nem szabad elnagyolt döntéseket hozni, mert azok bevezetése visszafordíthatatlan károkat okozhat az amúgy is nehéz helyzetben lévő magyar felsőoktatás számára.



A prezentáció letölthető ide kattintva:

Varga Júlia (Budapesti Corvinus Egyetem – MTA KTI): A munkaerőpiac és a felsőoktatás kapcsolata



Az előadás a felsőoktatás és munkaerőpiac kapcsolatát egyrészt abból a szempontból vizsgálja, hogy mit is jelent a „munkaerő-piaci igény” a felsőfokú végzettségűekkel kapcsolatban. Áttekinti, hogy milyen információkra alapozva ítélhetjük meg a munkaerőpiac igényeit, majd bemutatja, hogyan változott a felsőfokú végzettségűek aránya nemzetközi összehasonlításban, valamint hogy miként alakult a felsőfokú végzettségű pályakezdők munkaerő-piaci sikeressége a 2000-es években Magyarországon. Kitér arra is, hogy milyen különbségek figyelhetőek meg a pályakezdő diplomások sikerességében a végzettség szintje, a képzés szakiránya, és a diplomát adó intézmény szerint.



A prezentáció letölthető ide kattintva:

Gárdos Csaba (Magyar Államkincstár):  Költségvetési felügyelői rendszer – felsőoktatás



A Költségvetési Felügyelet intézménye az államháztartási kontroll és irányítási rendszer új elemeként jött létre 2010-ben. Működésének fontos szerepe van a nagy közpénzzel gazdálkodó költségvetési szervek és a kormányzat közötti információk áramlásában. Szerepét annál hatékonyabban tudja ellátni, minél szélesebb körét fedi le ezen intézményeknek. A döntést minden esetben a Kormány hozza meg, a szakmai felügyeletet a Nemzetgazdasági Miniszter gyakorolja. Jelenleg 26 intézménynél működik költségvetési felügyelő (13 felsőoktatási, 6 egészségügyi, 4 kulturális, 3 egyéb nagy szervezet). A felsőoktatás súlya és fontossága láthatóan és nem véletlenül domináns. A legfontosabb intézményi eseményekről a felügyelők a fenntartó tárca vezetőit és egyéb fontos döntéshozókat havonta jelentésben tájékoztatják. Az évtizedes francia tapasztalatok alapján létrejött magyar rendszerről az eddigi visszajelzések pozitívak, a tervek között további kiterjesztés szerepel.



A prezentáció letölthető ide kattintva:

II. szekció


Hrubos Ildikó (Budapesti Corvinus Egyetem): Intézményi missziók, intézménytípusok a felsőoktatásban



Az utóbbi évtizedben lezajlott változások hatásait realitásként elfogadva, az európai felsőoktatásról szóló dokumentumok ma már általánosan elfogadott elvként kezelik, hogy a sokféleség az európai egyetemek jelentős értéke, előnyös tulajdonsága. Lehetővé teszi a hallgatók és a munkaerőpiac diverzifikált igényeinek kielégítését, a két oldal találkozását, teret ad az elitképzés és a tömegképzés együttes megvalósításának, valamint az innovációnak. A felsőoktatási intézmények akkor tudnak hatékonyan működni, ha mindegyikük azzal foglalkozik (foglalkozhat), amihez legjobban ért. A diverzifikált rendszer rugalmasabb, stabilabb, fokozottan kliens orientált, mint az egységes rendszer. Ezek az előnyök azonban csak akkor bontakoznak ki, ha a sokféleség átlátható. Indokolt tehát egy horizontális szemléletű osztályozási rendszer kidolgozása, amely támpontot adhat a felsőoktatás szereplőinek, az érdekelteknek és érintetteknek a tájékozódásban, a döntésekben. Az előadás bemutatja a klasszifikációt megcélzó európai U-Map modell hazai adaptálására tett kísérlet eredményeit.


A prezentáció letölthető ide kattintva:

Dux László (Nemzeti Erőforrás Minisztérium): A hazai felsőoktatási intézményrendszer az új felsőoktatási törvény tükrében


A magyar felsőoktatás intézményszerkezete a nagyszombati egyetemalapításra, a dualizmus korának fejlesztéseire, majd a trianoni döntést követő intézmény menekítésekre vezethető vissza. A szocializmus évtizedeinek szakegyetemeket, szakfőiskolákat preferáló döntéseit a 2000. évben lezajlott integráció jelentősen felülírta. Az új felsőoktatási törvény az intézményrendszert nem változtatta meg. Ugyanakkor előírta az intézmények számára, hogy 2012 első felében saját intézményfejlesztési stratégiát dolgozzanak ki, melyet a kormány megtárgyal, szükség szerint módosít és elfogad. Ez a folyamat elvezet egy méreteiben, összetételében, színvonalában versenyképes, finanszírozható felsőoktatási intézményrendszer kialakításához. Ehhez az állami ösztöndíjjal támogatott helyek elosztása, a finanszírozás új rendszere, a kiemelt egyetemeknek szánt többletforrások, a gazdasági, társadalmi szereplők nagyobb szerepvállalása, a fenntartói struktúrák közötti átjárhatóság biztosítanak eszközöket.


Bódis József (Pécsi Tudományegyetem – Magyar Rektori Konferencia): A Magyar Rektori Konferencia és a törvényalkotás



Az új nemzeti felsőoktatási törvény, valamint annak koncepciója megalkotása során számos direkt és indirekt elképzelés és szabályozási javaslat született a felsőoktatási intézmények szerepével, a különböző intézménytípusok küldetésével, feladataival kapcsolatban. Az előadás áttekinti a javaslatok fejlődését, alakulását, valamint bemutatja azt is, hogy a Magyar Rektori Konferencia milyen intézményi elképzeléseket összegzett és fogalmazott meg a törvényalkotási folyamat során. Az előadás kitér arra is, hogy az MRK Elnökségében képviselettel rendelkező különböző felsőoktatási klaszterek, milyen jövőképet vázoltak fel a felsőoktatási intézmények, illetve a maguk számára ennek keretében. Az előadás az elfogadott törvényszöveg és ezen intézményi reakciók ismeretében kísérel meg egy lehetséges forgatókönyvet felvázolni arra, hogyan kaphatna egyértelmű megfogalmazást az egyes intézménytípusok missziója.


Liptai Kálmán (Eszterházy Károly Főiskola): Gondolatok egy főiskola lehetőségeiről határon innen és túl



1762-ben érkezett Egerbe gróf Eszterházy Károly, aki majd négy évtizeden keresztül töltötte be az egri egyházmegye püspöki tisztét. A nagy műveltségű, koncepciózus főpap keze alatt formálódott Eger barokk városképe, szellemi és művelődési arculata. Négyfakultásos egyetemet képzelt Egerbe, és 1774-ben el is készült a Líceumnak nevezett épületkomplexum. Nagyszabású terve volt, a várost az ország keleti felének szellemi központjává tenni. A világ azóta dimenziót és tempót váltott, de nemesebb és egyszerűbben megfogalmazott küldetést azóta sem tudunk meghatározni. A régió gazdasági elmaradottsága, a természettudományoktól való világméretű elfordulás és oktatáspolitikai melléfogások aggasztóan csökkentették a természettudományi irányokban tanulók létszámát. Egy maroknyi csapattal újra gondoltuk lehetőségeinket, és elindultunk egy úton, kicsit másképp, kicsit eltökéltebben, mint eddig, friss gondolatokkal és sok munkával.



A prezentáció letölthető ide kattintva:

III. szekció


Berács József (Budapesti Corvinus Egyetem): Nemzetköziesedés: egy lehetséges kitörési pont a felsőoktatásban



A globalizáció hatására a nemzetközi kereskedelem a gazdasági növekedést meghaladó ütemben fejlődik. A felsőoktatás akkor tud nemzetközileg is versenyképes maradni, ha kutatási, oktatási és minden más szolgáltatási produktumát exportképessé tudja tenni. Javaslatunk, hogy a nemzetközi trendek alapján szülessen kormányzati elhatározás a külföldi diákok számának megháromszorozására. Ennek megvalósítása mintegy 8000 új munkahelyet teremtene (illetve legalább ennyi hely nem szűnne meg). Az átfogó nemzetköziesedés koncepciójába ágyazva, a külföldi diákokra való fókuszálás objektív minőségellenőrzési kontrollhoz juttatná a tulajdonos kormányzatot, és az egyetemek közötti versengés terepét a külföldi piacokra terelné, stratégiai összefogást gerjesztve.



A prezentáció letölthető ide kattintva:

Hatos Pál (Balassi Intézet): “Univerzitás és univerzalitás”. Nemzetközi mobilitási stratégiák és megközelítések, a magyar Campus Hungary program



A peregrinatio academica az egyetemi autonómia mellett az universitas legfontosabb ismérve. Jelenünk meghatározó mobilitási trendjei a következőek: 1) A kölcsönös megértés eszméje, a nemzeti előítéletek fölé emelkedő európai egység programja, amelyet leginkább az Erasmus program jelképez. 2) A tudományos és innovációs kapacitás bővítése a magasan képzettek migrációjának felsőoktatáson keresztül történő ösztönzése révén. 3) A „tudás-építés” a feltörekvő gazdaságú országok oktatáspolitikai cél- és eszközrendszerét jelöli. Ezen igény kielégítését, a humán tőke fejlesztését külföldi ösztöndíjak biztosítják. 4) A „jövedelemtermelő” megközelítés a felsőoktatás exportágazattá történő fejlesztését az ágazat vállalkozási mentalitásának erősítésével éri el. Magyarországon leginkább a 2) és a 3) megközelítés alapján érdemes a nemzetköziesítést államilag támogatni, míg a 4) stratégia sikerét az egységes országmarketing szolgálja. A Campus Hungary program ezekre a tézisekre épül fel.



A prezentáció letölthető ide kattintva:

Fábián István (Debreceni Egyetem): Határok nélkül: nemzetközi kihívások és lehetőségek a magyar felsőoktatásban



A Debreceni Egyetem fejlesztési stratégiájában egyre hangsúlyosabbá válik a nemzetközi színre lépés. Hazánkban a Debreceni Egyetemen a legmagasabb a külföldi térítéses hallgatóktól származó bevétel; a vidéki egyetemek között itt a legmagasabb a nemzetközi (FP7) kutatási projektek száma; és néhány éve számos kiemelkedő, nemzetközi ipari klaszterrel működünk együtt világszerte. Kiemelt cél a hallgatók kétirányú mobilitásának előmozdítása. Földrajzi terület és az együttműködés célja szempontjából is másképp kezeljük a határon átnyúló kapcsolatokat, az indiai és kínai feltörekvő térséget, valamint a brüsszeli és európai uniós kapcsolatrendszert. A jól működő nemzetközi kapcsolatrendszer a bevételnövelésen és a mobilitás fokozásán felül hat az Egyetem polgárainak gondolkodásmódjára, és az Egyetem nemzetközi láthatóságán keresztül növeli a külföldi térítéses hallgatók, a távoktatás és neves külföldi oktatók, kutatók idevonzásának lehetőségeit.



A prezentáció letölthető ide kattintva:

Rozsnyai Krisztina (Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság): Felsőoktatási minőségbiztosítás Európában



Az előadás ismerteti a minőségbiztosítás nemzetközi jellegét, valamint a minőségbiztosítást mint a felsőoktatás nemzetköziesedésének előmozdítóját. A minőségbiztosítás Bologna Nyilatkozatban való megnevezése, majd az európai szervezetek és főleg a sztenderdek megjelenése erősítette nemzetközi jellegét. Több európai akkreditációs szervezet épített be a vizsgálati sztenderdjei közé olyan szempontokat, mint az intézmény nemzetköziesedés iránti elkötelezettsége a vezetés szintjén (pl. küldetés, stratégia), a nemzetközi tevékenység (pl. mobilitás, rendezvények szervezése és részvételi adatok), idegen nyelvű képzések, kutatási együttműködés stb. A teljes minőségi kép nem épül kizárólag adatokra, sokkal inkább az intézmény (vagy szak) minőségi kultúrájára, a vezetők és oktatók elkötelezettségére és ilyen irányú képességeire. Kérdés, hogy megvan-e ehhez a minőségbiztosítási szervezet jogi felhatalmazása, a szervezet attitűdjéről nem is beszélve.



A prezentáció letölthető ide kattintva:

A konferencia megrendezését a TÁMOP-4.2.1-09/1/KMR-2009-0005 projekt támogatta.

A konferencián készült fényképek