Magyar Felsőoktatás 2012

“Magyar felsőoktatás 2012” konferencia


Helyszín: Budapesti Corvinus Egyetem
Időpont: 2013. január 23.

A BCE NFKK ötödik műhelykonferenciája kormányzati, intézményi és kutatói szemszögből tekintett rá a 2012-es évre, kiemelve a legfontosabbnak ítélt momentumokat és előretekintve az elkövetkező időszakra. A “Túlélési stratégiák” alcím azt a nehét helyzetet kívánta hangsúlyozni, amelyhez a felsőoktatásnak 2012-ben és a jövőben is alkalmazkodnia kell. Ebben az évben először került sor egy nemzetközileg elismert oktatáskutató meghívására, aki az európai kihívásokkal szembesítette a konferencia résztvevőit.


A részletes program megtekinthető ide kattintva:

Stratégiai helyzetértékelés 2012 (Temesi József – Hrubos Ildikó – Berács József)


Előadások
I. szekció


Maruzsa Zoltán: A felvételi eljárás új rendje és perspektívái

A kormány elkötelezett a magyar felsőoktatás minőségi megújítása mellett, és kiemelten fontosnak tartja, hogy a magyar társadalom erőfeszítései eredményeképpen a felsőoktatásba bekerülő hallgatók megszerzett diplomájuk által igazolt tudásukat a magyar tudomány, kultúra, oktatás, gazdaság, a nemzet szellemi és anyagi gyarapodásának szolgálatába állítsák. E cél érdekében döntött úgy a kormány, hogy a 2013-ban általános felvételi eljárás során majdan felvett magyar állami ösztöndíjas hallgatók létszáma (felsőoktatási szakképzésben, alapképzésben, egységes, osztatlan képzésben, mesterképzésben, illetve doktori képzésben) nem lehet kevesebb, mint a 2012-ben általános felvételi eljárásban felvett államilag támogatott magyar állami ösztöndíjas hallgatók létszáma, azaz legalább 55 000 fő.

A 2013-as általános felvételi eljárás lezárását követően a létszámnövekedésből fakadó képzési többletköltséget (magyar állami ösztöndíj) annak pontos összege ismeretében a központi költségvetésből biztosítja. Az előadás ennek technikáit és részleteit mutatja be.

A magyar felsőoktatás történetében 2012 a kevésbé fényes esztendők közé tartozik. Hatályba lépett az új nemzeti felsőoktatásról szóló törvény, amely keretjellegű szabályozásával több kérdést hagy nyitva, mint amennyit megválaszol. A végrehajtási rendeletek csak egy része készült el, a legfontosabbak megalkotására nem került sor a tavalyi év során. Ugyanakkor a szabályozás és a fenntartói irányítás eszközeivel élve szűkítették az egyetemi autonómiát. Az állami támogatás ismét jelentősen csökkent és a más jogcímeken (szakképzési hozzájárulás, innovációs járulék) a felsőoktatásba bevonható források is megszűntek.

Ulrich Teichler (Kassel University): Discussions on Future Scenarios of Higher Education



Concerns about funding of higher education are not a new phenomenon of the current banking and currency crisis. Rather, increasing funds have been called for over the years in order to accommodate growing enrolment rates, to serve the growing need of research in a knowledge society and to success in the global competition for excellent universities, and this happens amidst an increasing burden of the public purse for other tasks, notably the aging society. Long-term scenarios of the future of higher education are more urgently needed in order for long-term strategies than short-term crisis management. In fact, notably some supra-national organisations have embarked in future looking activities. Unfortunately, however, most future scenarios are uninspiring and just call for speeding up and slightly modify already existing trends. A look at the recent past certainly helps to name salient issues, notably management and strategy, internationalisation and globalisation, relevance and diversity in higher education. But a search is needed for possible surprises and unconventional solutions in the future.


II. szekció


Hrubos Ildikó: (Budapesti Corvinus Egyetem): A fenntartható egyetemek koncepciója és gyakorlata Európában



A felsőoktatás fenntarthatóságának kérdése 2008 óta kiemelt figyelmet kap az európai felsőoktatási szervezetekben. A fenntartható fejlődés – mára már kiérleltnek tekintett – fogalmából kiindulva a fenntartható felsőoktatást a következőképpen értelmezik: garancia arra, hogy a felsőoktatás megfelelő anyagi eszközökhöz jut ahhoz, hogy akadémiai küldetését betöltse a jelenlegi és a következő generációk érdekében. Intézményi szinten ez elsősorban a finanszírozás tekintetében fogalmazódik meg: az egyetem elegendő bevételt tud produkálni, hogy képes legyen befektetésekre a hosszú távú akadémiai célok érdekében. Az intézményi autonómia kulcskérdés ennek megvalósításához, mivel az intézményi missziók, az anyagi források és a külső szereplőkkel való együttműködések diverzifikálása csak ösztönző szabályozási környezetben valósítható meg.



A prezentáció letölthető ide kattintva:

Péceli Gábor (Budapesti Műszaki  és Gazdaságtudományi Egyetem): Kutatóegyetemi stratégiai lehetőségek



A BME „kutatóegyetemi” programját annak tudatában fogalmazta meg, hogy működési területéből és kompetenciáiból adódóan az ország versenyképességének és fenntartható fejlődésének egyik meghatározó szereplője. Számos területen unikális kompetencia centrum, melynek megőrzése és fejlesztése az ország alapvető érdeke. Folyamatos törekvése, hogy a társadalom egyre szélesebb körben a környezettudatos és emberközpontú technológiai és gazdasági innováció kiemelt szerepet játszó kutatóegyetemeként tartsa számon. Mindezek érdekében előtérbe helyeztük azokat az intézkedéseket és folyamatokat, amelyek a K+F+I képességeink fejlesztésére irányultak, tovább finomítottuk gazdálkodási és szervezeti rendünk egyes részleteit, és erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy képzési programjaink minősége és eredményessége javuljon. Az előadás a sikerekről és a kudarcokról számol be.



A prezentáció letölthető ide kattintva:

Szabó Péter (Kodolányi János Főiskola): Szervezetfejlesztés és költséghatékonyság a magán felsőoktatásban



A magán felsőoktatás az egységes európai térségben jelentős szerepet játszik. Különösen az 1970-es évektől kapott lendületet az intézményrendszer differenciálódása és az ún. független intézmények és tényleges magánintézmények felértékelődésének folyamata. A társadalom egyes csoportjain belül felerősödött azon rétegek igénye, amelyek az autonóm önszerveződés és a vállalkozói ethosz elveit a felsőoktatási intézmény kultúrájában is igénylik. Ennek köszönhetően Európában, ahol kialakult a szektor, ott komoly hatást tudott gyakorolni a nemzeti rendszer egésze fejlődésére, különös tekintettel a költséghatékonyságra és a minőségre. Az előadásban egy hazai magánintézmény, a Kodolányi János Főiskola 2005-től nyomon követhető változását mutatom be ezeken a területeken.



A prezentáció letölthető ide kattintva:

A konferencián készült fényképek