Stratégiai helyzetértékelés 2016
Magyar Felsőoktatás 2016
Stratégiai helyzetértékelés
Készítették: Berács József, Derényi András, Kádár-Csoboth Péter, Kováts Gergely, Polónyi István, Temesi József
2017. január
63 oldal
ISSN 2064-7654
- A felsőoktatás stratégiai súlypontjai: 2015-2016
- A hazai felsőoktatás gazdasági kondíciói
- Az intézményszerkezet és intézményirányítás változásai
- Felsőoktatási felvételi tendenciák
- A diplomás foglalkoztatás néhány jellemzője
- A képesítések és képzések változtatása, a tanítás és tanulás fejlesztése
- A duális képzés modelljei, hazai helyzete
- Kutatási eredményesség a felsőoktatásban
- Hallgatói mobilitás, külföldi hallgatók a magyar felsőoktatásban
A teljes publikáció letölthető ide kattintva:
Kapcsolódó dokumentumok
Stratégiai helyzetértékelő tanulmányaink következő darabja a
2015-2016-os évek történései kapcsán értékeli a magyar felsőoktatás
kiemelt területeit. Az előző tanulmányok gyakorlatát követve az egyes
fejezetek szerzői az aktualitások mentén a múltbeli tendenciákat és a
jövőbeni lehetséges következményeket is körvonalazzák. Míg legutóbbi
elemzésünkben több részletes nemzetközi összehasonlító adatot közölve
egyes területeket nemzetközi kontextusban is elhelyeztünk, most
elsősorban a hazai helyzetképre összpontosítunk. Tanulmányunk a 2009 óta
minden év január végén megrendezett „Magyar Felsőoktatás” konferencia
2017. január 26-án sorra kerülő rendezvényének a résztvevők számára
előzetesen megküldött anyaga, ezt egészítik majd ki a meghívott előadók
prezentációi, melyeket vita követ.
A tanulmány elején – az
eddigi gyakorlatnak megfelelően – megelőlegezzük a tanulmány
fejezeteinek legfontosabb megállapításait. Teljessé a kép azonban
természetesen a fejezetekben található adatok és elemzések révén válik.
Jelenlegi tanulmányunkban a bevezető oktatáspolitikai fejezetet követően
három nagyobb területet érintünk. Először az intézményszerkezet és
intézményvezetés legújabb fejleményeivel és a magyar felsőoktatás
gazdasági kondícióival foglalkozunk. Ahol csak lehet, adatokkal vagy
felmérésekkel mutatjuk be a megvalósult gyakorlatot, ütköztetve azt a
kormányzati elvárásokkal. A következő nagyobb blokkban a felvételi
adatok tükrében nézzük meg az országos és intézményi helyzetet, a
diplomás foglalkoztatás néhány adatát elemezzük, majd részletesen
foglalkozunk a képesítések, a tanulás-tanítás kérdéskörével, benne a
duális képzéssel. Végül a kutatói eredményesség hazai és nemzetközi
adatai, illetve a hallgatói mobilitás elemzése nemzetközi
összehasonlításokra is lehetőséget adnak.
Szándékunk szerint a
tanulmányban foglaltak mind az oktatáspolitika alakítói, mind az
intézmények vezetői számára tartalmaznak megfontolandó megállapításokat,
ugyanakkor igyekeztünk az egyes fejezetekben úgy fogalmazni, hogy a
felsőoktatásban kevésbé jártas, de érdeklődő olvasó is megértse
mondanivalónkat.
A 2017-es év – egy választás előtti év –
mindig tartogat meglepetéseket. Tanulmányunk egyik olvasata szerint
érdeklődéssel várjuk, hogy a 2015-2016-ban elindított szerteágazó (az
intézmények működésébe talán túlságosan is mélyen beavatkozó)
intézkedések meg tudnak-e fordítani az elmúlt évek során kialakult
trendeket, befolyásolni tudnak-e meggyökeresedni látszó gyakorlatokat,
közelebb tudják-e vinni a magyar felsőoktatást a nemzetközi élvonalhoz?
Bár szerzőink többsége szkeptikus vagy legalábbis óvatos ebben a
tekintetben, mégis azt reméljük, hogy a kormányzat két ciklusát
áttekintő 2018. januári konferencián és akkor megjelenő tanulmányunkban
az oktatáspolitikai beavatkozások eredményeinek koherens példáiról
tudunk majd beszámolni.