Kováts Gergely (szerk.): A kancellári rendszer bevezetése a magyar felsőoktatásban.

A kancellári rendszer bevezetése a magyar felsőoktatásban
Tapasztalatok és várakozások


Szerkesztette: Kováts Gergely
A kötet tanulmányainak szerzői: Csurilla Gergely, Golovics József, Keczer Gabriella, Kováts Gergely, Veres Pál

2016


2011 óta jelentősen átalakult a felsőoktatási intézmények kormányzása, és ezzel együtt az intézmények szervezeti és gazdálkodási autonómiája is. A rektorok és gazdasági főigazgatók minisztériumi kinevezése vagy a költségvetési főfelügyelők megjelenése markáns változás volt a korábbi gyakorlathoz képest. Egyik sem kapott azonban akkora figyelmet, mint a 2014-ben bevezetett kancellári rendszer. 2015-ben további módosulás következett be az intézmények kormányzásában: törvénybe foglalták a felügyelő testületként működő konzisztóriumot.

A Budapesti Corvinus Egyetemen működő Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központjában fontosnak tartottuk, hogy reflektáljunk az intézmények irányításában bekövetkezett ilyen jelentős változásra, és ennek hatásait – az eltelt rövid idő ellenére – megpróbáljuk felmérni, nyomon követni. Ennek érdekében a témában 2015. június 16-án műhelykonferenciát szerveztünk, amelyen a kormányzat, az állami intézmények képviselői és a felsőoktatás-kutatók mellett olyan magyar intézmények képviselői is részt vettek, ahol a kancellári rendszernek már régebb óta hagyománya van. E kötet a műhelykonferencián elhangzott előadások egy részét és az azóta született tanulmányokat tartalmazza.

102 oldal
ISBN 978-963-89082-7-8
A könyv megtekinthető itt: 

Tartalom
Előszó
Veres Pál – Golovics József: Új szereplők a magyar felsőoktatásban: Kancellári rendszer és konzisztórium
A tanulmány célja a magyar felsőoktatási rendszerben bevezetett kancellári pozíció, valamint konzisztóriumi testület céljának, létjogosultságának, funkcionalitásának, illetve a változtatások lehetséges következményeinek vizsgálata. A vonatkozó jogi szabályozás elemzésével, elsősorban deduktív módszerrel keresi arra a kérdésre a választ, hogy az így kialakult új struktúra képes lehet-e elősegíteni a felsőoktatási intézmények gazdálkodásának és vezetésének professzionalizálódását? Ennek során kitér az állam tulajdonosi szerepének vizsgálatára, illetve az autonómia hatályos szabályok melletti értelmezésére is.


Kováts Gergely: Hogyan fogadták az egyetemi vezetők a kancellárokat és a kancellári rendszert?
A tanulmány az intézmények akadémiai vezetőinek körében 2015 áprilisában végzett kérdőíves felmérés eredményét mutatja be. A válaszadókat négy nagyobb csoportba sorolja be a kancellári rendszerhez és az adott intézmény kancellárjához tartozó viszony alapján. Az elemzés többek között kitér az irányítási rendszer változása kapcsán várt hatások bemutatására, a kancellárok elvárt és tényleges szerepének megítélésére, a kancellárokkal kapcsolatos kompetenciákra, valamint a kancellári rendszerrel kapcsolatos véleményekre.


Csurilla Gergely: A kettős vezetés tapasztalatai az üzleti életben
A kancellári rendszer bevezetésével új intézményirányítási forma lépett életbe a magyar felsőoktatásban, s ez eddig ismeretlen kihívások elé állította az intézmények vezetőit. A rektor és a kancellár együttműködése kapcsán előtérbe került egy kevésbé elterjedt vezetéselméleti modell, a kettős vezetés. A tanulmány külföldi publikációkra, disszertációkra támaszkodva foglalja össze az üzleti életben már alkalmazott kettős vezetési modell tapasztalatait és az elméleti javaslatokat. Érinti a kettős vezetés kialakulásához vezető okokat, annak dinamikáját, valamint a működésének fenntartásához szükséges feltételeket. A tanulmány arra keresi a választ, hogy a felsőoktatásban bevezetett kancellári rendszer megfelel-e a kettős vezetés elméleti kritériumainak, illetve javaslatokat fogalmaz meg a rektor és a kancellár gördülékeny együttműködésének segítésére.


Keczer Gabriella: Variációk egy témára – az állami kontroll eszközei a felsőoktatásban
A felsőoktatás minden országban jelentős mennyiségű közösségi forrást használ fel, és működésének minősége erőteljesen kihat a társadalmi-gazdasági fejlődésre. Ezért az államok kisebb-nagyobb mértékben mindenütt ragaszkodnak az intézmények, valamint a rendszer egészének kontrolljához. Az állami kontroll térben és időben eltérő és változó természete és módszerei mögött eltérő és változó szemlélet és törekvések húzódnak meg, melyeket különböző politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális tényezők, folyamatok befolyásolnak. A tanulmány az állam és a felsőoktatás viszonyának és e kapcsolat változó természetének áttekintése után az állami kontroll eszközei közül mutat be néhányat: az állami és az intézményi irányító testületeket, a teljesítmény-finanszírozást, valamint a felsőoktatási intézmények és vezetőik elszámoltathatóságát. Ezeket sok helyütt és egyre szélesebb körben alkalmazzák a felsőoktatás irányítására és felügyeletére.. Az elemzéseket nemzetközi példák egészítik ki, utalva a fenti eszközökre vonatkozó magyarországi kezdeményezésekre is.


Kováts Gergely: Zárszó: Észrevételek és javaslatok a kancellári és konzisztóriumi rendszerről
E rövid tanulmány a korábbi fejezetek azon legfontosabb megállapításait emeli ki, amelyek különösen fontosak a kancellári rendszer megítélése és működőképessége szempontjából. Az összefoglaló három kérdés köré épül: 1. Szükség van-e a kancellári rendszerre, vannak-e alternatívái a rendszernek? 2. Milyen kockázatok azonosíthatók a kancellári rendszer jelenlegi kialakításában? 3. Milyen javaslatok fogalmazhatóak meg a kancellári és a konzisztóriumi rendszerrel kapcsolatban?