A társadalmi-gazdasági keveredés komplexitása és városi helyszínei

A városi környezetek bonyolult dinamikáját tanulmányoztuk, arra összpontosítva, hogy a különböző népességcsoportok keveredése hogyan függ össze a városrészek különböző szolgáltatásaival. Hogyan segítik elő az egyes városi jellemzők a befogadókészséget, különösen azokon a tereken, ahol a különböző társadalmi-gazdasági háttérrel rendelkező egyének találkoznak. A gazdasági komplexitás fogalmára támaszkodva azt tűztük ki célul, hogy számszerűsítjük a különböző budapesti városrészek kényelemkészleteinek kifinomultságát. Azt állítjuk, hogy az így létrehozott kényelmi komplexitás mértékegysége olyan tulajdonságokat ír le egy környékről, amelyek heterogén látogatói összetételt vonzanak, szemben a kényelmi szolgáltatások mindenütt jelenlétének vagy sokféleségének egyszerűbb mértékével. 

Tesszük mindezt a mobilitási minták elemzésével és az egyének társadalmi-gazdasági státuszának a lakóhelyük ingatlanárai alapján történő megállapításával. Megvizsgáljuk a társadalmi-gazdasági keveredés mértékét a felkeresett harmadik helyeken. E minták feltárásához ingatlan adásvételi szerződésekre vonatkozó információkat és egyéni mobiltelefon-alapú GPS-adatokat használunk. A felhasználók pingjeinek nyers adataiból ösvényeket hozunk létre, amelyekben leírjuk a munkahelyük és az otthonuk helyét, és kivonjuk a „harmadik hely” tevékenységeit, ahol a felhasználók jelentős időt töltenek olyan területen, amely sem a munkahelyük, sem az otthonuk, sem a forgalmi dugó. Ezek a harmadik helyen tett látogatások szolgálnak elemzésünk alapjául, hogy azonosítsuk azokat a környékeket, ahol a különböző lakóhelyű emberek megosztják a harmadik helyen való tartózkodásukat. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a kényelmi komplexitás mérőszáma jól azonosítja ezeket a környékeket.