2500-nál is több hazai vállalatnak lesz kötelező az ESG beszámolás 2025-től

Az MTA Gazdálkodástudományi Bizottságának újonnan alakult Fenntarthatósági Menedzsment Albizottsága a Logisztikai Osztályközi Állandó Bizottsággal közösen tartotta meg első konferenciáját. 

Csutora Mária, a Fenntarthatósági Menedzsment Albizottság elnöke, köszöntőjében a rendezvény apropójaként elmondta, hogy az Európai Uniós szabályozásnak és a 2023-as ESG törvénynek köszönhetően 2025-től több mint 2500 hazai vállalatnak lesz kötelező az ESG beszámolás, a beszállítói láncok környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontból történő átvilágítása, valamint fenntarthatósági jelentések készítése. 

Az ESG témáját, annak rövid elméleti hátterét és a szabályozás jelenlegi állását Ásványi Katalin előadása vezette be, aki hangsúlyozta, hogy a fenntarthatósággal kapcsolatos átvilágítási kötelezettség a következő években egyre szélesedő vállalati kört fog érinteni. 11 hazai nagyvállalat képviselőivel készítettek interjúkon alapuló kutatást, amely rámutatott, hogy a vállalatok számára jelentős kihívást jelent a fenntarthatósági adatok összegyűjtése és időigényes a szabályozás elvárásainak megfelelő jelentéstétel. Ugyanakkor, az interjúalanyok szerint biztató a fenntarthatósági intézkedések mennyiségére való összpontosítás helyett a minőség előtérbe helyezése, amely összességében jobb eredményeket hozhat. 

Harangozó Gábor az ESG indexek sokféleségéből, és a diffúz használatból adódó kihívásokra hívta fel a figyelmet a vállalatok fenntarthatósági, ESG teljesítményének mérésében. Kiemelte, hogy a gyakorlatban jelenleg alkalmazott ESG-indexek mögötti számítási módszerek és a szempontok súlyozása gyakran nem transzparens, az eredmény erősen módszertan-specifikus, nehéz az indexeket összehasonlítani. Hangsúlyozta, hogy az egyetlen számértékben való összegzés nem helyettesíti a többszempontú értékelést, az ESG teljesítmény megállapítása sokkal inkább önértékelésre, mintsem rangsorolásra lenne javasolt. 

Reizingerné Ducsai Anita a kettős lényegesség elvét, a könyvvizsgálatot érintő változásokat és az ebből adódó vállalati terheket mutatta be. Az ESG pénzügyi hatásainak becslése új elem az ESG szabályozásban: a fenntarthatósági nyilatkozatban közzé kell tenni az összes lényeges információt az ESG-ügyekkel kapcsolatos környezeti és társadalmi hatásokról, pénzügyi kockázatokról és lehetőségekről. Az előadó kiemelte, hogy a lényegesség vizsgálat az érintettekkel folytatott párbeszéd és az átvilágítási folyamat együttes eredménye kell, hogy legyen és a pénzügyi hatásokat rövid-, közép- és hosszútávra vonatkozóan is be kell mutatni. A vállalaton túlmenően annak teljes értékláncát is szükséges vizsgálni abból a szempontból, milyen tényleges vagy potenciális hatásokat gyakorol a környezetre és az emberekre. 

Földesi Péter az ESG monitoring jó és rossz gyakorlatairól beszélt a logisztikában. Hangsúlyozta, hogy a gyakorlati, szabályozási fejlődés ugyan üdvözlendő dolog, de kulcsfontosságú, hogy ne csak látszólag feleljünk meg a fenntarthatóság követelményeinek, hiszen ezen múlik, hogy elérhetünk-e valódi áttörést, változást a társadalom és a gazdaság működési logikájában. 

Az előadásokat kerekasztal-beszélgetés követte, ahol az akadémiai előadókon kívül részt vett Vizy Antal, a Denso Manufacturing Ltd, Molnár Csaba, a Szabályozott Tevékenységek Felügyelei Hatósága (SZTFH), valamint Bera Péter, az Energiaügyi Minisztérium képviseletében. A beszélgetés során az ESG szabályozás és megfelelés számos aspektusa felszínre került.  

Vizy Antal a közép- és hosszútávú stratégia tervezési nehézségeiről beszélt az autóiparban, ami a fenntarthatósági jelentéstételre is kihatással van. Bera Péter elmondta, a szabályozás egyik fontos célja, hogy a vállalatok greenwashing helyett valós adatokat szolgáltassanak az ESG területén. Molnár Csaba hangsúlyozta az egyetemek kiemelt szerepét az ESG tanácsadók és további közreműködők felkészítésében. 

Egyetemünk 2025 tavaszán indít ESG Menedzsment szakirányú továbbképzést, valamint ESG tanácsadó részismereti képzést, amelyek célja az ESG szabályozás megfelelő implementálásához szükséges szakértők szakszerű felkészítése.