400 ezres kezdő bér, jó elhelyezkedési lehetőségek

Még három hónap van a 2022. szeptemberében induló felsőoktatási képzésekre való jelentkezési határidőig. Nem sok idő ez, tekintettel arra, hogy Magyarországon több mint 60 államilag elismert felsőoktatási intézmény több száz karának több száz szakja közül lehet választani, a bőség zavarában pedig nehéz megtalálni, melyik lenne a legideálisabb a gyerek számára. Rengeteg mindent kell mérlegelni a szülőknek és a diákoknak is. A KPMG nemzetközi tanácsadó cég HR igazgatójával jártunk utána, mennyit számít az, hogy milyen egyetemen és milyen képzési területen szerez diplomát valaki.

Az, hogy a foglalkoztattak iskolai végzettsége döntően befolyásolja a munkavállalási, elhelyezkedési lehetőségeket, nem újdonság. A KSH Magyarország, 2020-as kiadványa szerint tavaly a 15–64 éves foglalkoztatottak 11%-a legfeljebb alapfokú, 60%-a középfokú, 29%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezett. A koronavírus-járvány következtében romlottak ugyan a foglakoztatási mutatók, de a pandémia kedvezőtlen hatásai leginkább a legfeljebb alapfokú végzettségűek foglalkoztatását érintették, és 

UGYAN A KÖZÉPFOKÚAK FOGLALKOZTATÁSI RÁTÁJA (76,3%) IS CSÖKKENT, VISZONT A FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEKÉ (89,6%) KISMÉRTÉKBEN MÉG NŐTT IS AZ EGY ÉVVEL KORÁBBIHOZ KÉPEST.

Továbbtanulni tehát mindenképpen megéri. Mivel azonban Magyarországon több mint 60 államilag elismert felsőoktatási intézmény működik, ezekben pedig több kar és több száz szak közül lehet választani, gimnáziumi végzős hallgatók és szüleik számára nem könnyű megtalálni a legmegfelelőbb egyetemet vagy főiskolát. Sok mindent kell mérlegelni: az ambíciókat, a reális célokat, az elhelyezkedési időt vagy akár a várható kezdő fizetést. A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) adatai ebben sokat segíthetnek: a 2017/2018-as tanévben, valamely gazdaságtudományi szakon alapképzésben végzettek átlagos bruttó kezdőbére például 356 766 forint, és átlagosan 1,39 hónappal a diploma megszerzése után tudnak elhelyezkedni. Társadalomtudományi területen a havi bruttó átlagbér jelentősen kevesebb, 287 439 forint, az elhelyezkedési idő pedig 1,89 hónap.

A különböző intézmények esetén azonban jelentős különbségek vannak: maradva a társadalomtudományi területen, a Budapesti Corvinus Egyetemen végzettek az átlagnál magasabb összeget kapnak: átlagosan bruttó 313 275 forintot keresnek.

A GAZDASÁGTUDOMÁNYI TERÜLETEN VÉGZŐK ESETÉN MÉG NAGYOBB A KÜLÖNBSÉG AZ ÁTLAGOS BRUTTÓ JÖVEDELEMHEZ KÉPEST: 462440 FORINTOS JÖVEDELEMMEL SZÁMOLHATNAK.

A különbség pedig csak nő, ha a 2015/2016-ban végzettek adatait vesszük szemügyre: ez esetben a gazdaságtudományi területen diplomát szerzők átlagos bruttó bére 422 451 forint, az elhelyezkedési idő pedig 1,7 hónap. A Corvinuson végzettek ezzel szemben átlagosan bruttó 501 392 forintos fizetéssel rendelkeznek, és átlagosan 1,24 hónap alatt tudnak elhelyezkedni.

Piross Antal, a Budapesti Corvinus Egyetem szenior elemző munkatársa, aki Huber Tamara szenior piackutatóval elemezte a DPR AAE 2020 adatait, júniusban azt mondta a Portfolio-nak, a 2017-2018-ban végzettek adataiból kiindulva megnézték a rendelkezésre álló adatokat 2011-2012-ig visszamenőleg. Azt vizsgálták, hogy kétévente mennyivel nőtt az országos átlagkereset, a Corvinusos hallgatók keresete és ez alapján végeztek egy becslést.

Figyelembe vettük az átlagos bérnövekedést , és – abból kiindulva, hogy átlagosan 65 éves korukig aktív munkavállalóként dolgoznak az emberek – arra jutottunk, hogy egy teljes karrier során nettó 110 millió forinttal is többet keresnek az alapszakos Corvinusos diplomával rendelkezők, mint a gazdasági szakokon végzettek országos átlaga.

 – mondta akkor a szakember.

Mit keres egy HR igazgató a friss diplomásokban?

Az egyetemen szerzett gyakorlat és soft skillek sokat számítanak, amikor a friss diplomás munkába szeretne állni. Emri Zsuzsanna, a KPMG Hungária Kft. HR igazgatója a Portfolio-nak azt mondta, elsősorban fejlődési szemléletmódú gondolkodást, motivációt, együttműködésre való készséget és önállóságot keresnek a frissen végzett munkaerőben.  

A munkatársaink – beleértve leendő munkatársaink – kompetenciáit három stratégiai súlypont köré csoportosítjuk, annak mentén fogalmazzuk meg. Ezek a Hatásgyakorlás, a Növekedés és a Bizalom építése. Mind a toborzásban, mind pedig a munkatársak fejlesztésében ezekhez kapcsolódva fogalmazzuk meg a keresett vagy fejlesztendő készségeket. A Hatás eléréséhez megalapozott döntések meghozatalára, stratégiai látásmódra és innovatív, kísérletező szemléletre és nagyfokú rugalmasságra van szükség. A Növekedést akkor tudjuk támogatni, ha képesek vagyunk hatékonyan együttműködni, tanulunk, képesek vagyunk az önreflexióra, tudunk visszajelzést adni és kapni, tehát mások és önmagunk fejlesztésére is figyelmet fordítunk. A Bizalom akkor épül, ha szem előtt tartjuk a magas minőséget, mind a szolgáltatásaink mind pedig szervezeti működésünk során, etikus és felelős magatartást tanúsítunk, támogatjuk az egyenlő bánásmódot valamint a sokszínűséget – mindezt nemcsak a KPMG-n belül, hanem az ügyfeleinknél valamint a társadalmi felelősségvállalásunk terén is

– mondta a HR igazgató, hozzátéve, fontos szempont az is, hogy az egyetemhez kapcsolódó egyéb lehetőségeket, például diákszervezeteket, szakkollégiumokat, gyakornoki és külföldi szemeszter lehetőségeket hogyan használta ki a jelölt, ezekből mit tanult.

 Corvinus hallgatók esetében talán ezeknek az extra lehetőségeknek a tárháza gazdagabb, így a hallgatóik több ilyen tapasztalatot tudnak felmutatni

– mondta Emri Zsuzsanna. A KPMG munkatársainak és vezetőinek több mint harmada szerzett diplomát a Corvinuson, vagy vett ott részt valamilyen képzésen. Évente átlagosan 200 hallgató vagy friss diplomás kerül be a tanácsadó céghez gyakornoki vagy munkavállalói pozícióba, nagyjából a harmaduk Corvinusos, vagy ott szerzett diplomát.

A KPMG számára fontos skillek fejlesztésére nagy hangsúlyt helyeznek, vannak workshopok, képzések. Emri Zsuzsanna szerint az utóbbi időben megváltozott, hogy a fiatal diplomások számára mi a fontos a leendő munkahelyen. A fizetés még mindig meghatározó, de az is épp olyan lényeges, hogy a munkavállaló érdekei érvényesüljenek.

Az új mottó a full life experience, hogy a munkáltató legyen rugalmas, vegye figyelembe az egyéni igényeket, biztosítson lehetőséget arra, hogy a munkában a friss diplomás ki tudjon teljesedni, tudjon fejlődni, tanulni

– tette hozzá a KPMG HR igazgatója.