A Corvinus Könyvtár is csatlakozott a Green Libraries Manifesto kezdeményezéshez

„Az emberek egyre inkább átérzik azt, hogy változásra van szükség” – mondja Nagy Zsuzsanna, az Egyetemi Könyvtár főigazgatója, akit a Green Libraries Manifesto kezdeményezéshez való csatlakozásról kérdeztünk. „A kollégáink is elkezdtek érdeklődni a téma iránt. Először csak magánemberként foglalkoztunk ezzel, aztán fogalmazódott meg, hogy a munkaszervezésünkbe is be kellene építeni.” 

Ezzel párhuzamosan találkoztak a Green Libraries Manifesto kezdeményezéssel, amit az Egyesült Királyságban hozott létre több intézmény, de már világszerte több egyetemi, országos, vagy akár kistelepülési könyvtár csatlakozott hozzá. „A kiáltványban az a jó, hogy nincs benne erőszakosság, könnyen magáévá teheti az ember, a szemléletváltás pedig nemcsak magánemberként, hanem a munkában is megjelenhet így” – mondja Nagy Zsuzsanna. 

A kiáltványhoz csatlakozó intézmények vállalják, hogy a környezeti fenntarthatóságot a döntéshozatal középpontjába helyezik, támogatják az innovációt a helyi közösségekkel együttműködésben, részt vesznek a témával kapcsolatos tudásmegosztásban a partnerekkel közösen és a fiatalokat is támogatják abban, hogy változásokat érjenek el lakóhelyükön, egyetemükön és munkahelyükön egyaránt. 

Az együttműködések támogatása mellett abban is kiemelt szerepük van a könyvtáraknak, hogy ellenőrizzék és kiszűrjék az álhíreket és olyan információforrásokat biztosítsanak a fenntarthatósággal kapcsolatban az olvasóknak, melyek megbízhatóak és tudományosan is megalapozottak. 

Nagy Zsuzsanna szerint a könyvtár a fenntarthatóság fontos intézménye, hiszen maga is egy megosztáson alapuló modellre épül. „A könyvtár forrásokat szerez be, majd megosztja ezt másokkal, vagyis már az alapfeladat is összhangban van a fenntarthatósággal” – mondja. 

A Könyvtárban már korábban is voltak fenntarthatósági kezdeményezések, csatlakoztak például az Európai Hulladékmentes Hét programsorozathoz is, ahol a fenntartható divattal kapcsolatban szerveztek kiállítást és beszélgetést. Az akció során az állományból kivont könyveket szabadon elvihetővé tették, valamint forrás- és könyvajánlókkal segítették a hallgatók eligazodását a fenntarthatósággal foglalkozó szakirodalomban. 

Fontos törekvés emellett, hogy digitális irányba bővítsék az állományt. „A hallgatók partnerek ebben az online elérésben. Nagyon szeretik azt, hogy minden elérhető, nem kell mindent sokezer forintért megvenni” – mondja Székely Krisztina, a Könyvtár kiadói referense. „Annak nincs értelme, hogy a megvásárolt könyv ott roskadozzon a polcon, ha később semmi szükség nem lesz rá. A cél az, hogy a hallgató tényleg azt kapja, amire szüksége van, és akkor, amikor szüksége van rá”. 

Az egyetemi kiadványokat már elsősorban digitálisan, nyílt hozzáféréssel teszik közzé, nyomtatott verzió csak minimális példányszámban készül. Ez nemcsak a fenntarthatósághoz, hanem az egyenlő hozzáférés biztosításához is hozzájárul a Könyvtár munkatársai szerint. A fenntarthatósággal kapcsolatos tevékenységeket a munkakörökbe is szeretnék beépíteni, illetve kiemelt szempont lesz, hogy a helyi, egyetemen belüli és egyetemen kívüli partnerekkel is szorosabbra fűzzék az együttműködést a közös cselekvés érdekében.