A Corvinusról Oxfordon át a Mastercardig: egy alumni, akit elbűvöl az innováció

Márkus Gergelynek motivációt jelent, hogy munkája eredményét, az egyre kényelmesebb és gyorsabb fizetési szolgáltatásokat bármelyik üzletben naponta tapasztalhatja, például azt, hogy érintésmentesen, akár már okosórával is lehet fizetni. 2024 tavaszán nevezték ki a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managerének. Látja azonban a digitalizáció veszélyeit is, a kiberbűnözés elleni küzdelemből a cég is kiveszi a részét, mert szerinte pénzügyi edukációval és érdemi összefogással lehet a csalások ellen küzdeni. 

Idén áprilisban nevezték ki új pozíciójába, gratulálok. De hogyan kezdődött?  

Alkalmazott közgazdaságtant tanultam a Corvinuson, majd rögtön ezután a McKinsey-nél kezdtem dolgozni. MBA-diplomát Oxfordban szereztem, ezt követően visszatértem a céghez. Külföldi tapasztalatot is gyűjtöttem, laktam az USA-ban, de dolgoztam a McKinsey kenyai irodájában is. 2019-ben megkerestek a Mastercardtól, hogy a cég európai tanácsadó központot épít Budapesten. A munka hasonlított ahhoz, amit a McKinsey-nél végeztem, itt is a fizetési technológiák és a pénzügyi intézmények digitalizációjával foglalkozunk. És persze hatással volt rám az is, milyen jó nevű cég a Mastercard. Idén tavasszal pedig megpályáztam a country manager pozíciót és elnyertem. Ez azt jelenti, hogy én vezetem a céget itthon, és a Szlovéniában dolgozó kis csapattal is én foglalkozom. Ez nagyon izgalmas feladat. 

Mi ebben a munkában a vonzó? 

Mindig is elbűvölt a fizetési technológiák rendkívül gyors fejlődése, az innováció, hogy egyre kényelmesebb és gyorsabb technológia segítségével tudnak fizetni az emberek. Jóleső érzés, amikor egy boltban minden nap saját szememmel tapasztalhatom ennek az eredményét. Vegyük csak a SZÉP-kártyát: már van, ahol elérhető a digitális változata, azaz a felhasználónak a kártyát sem kell magával vinnie, elég a telefonját. De az is nagyon jó, hogy a 100E jelzésű reptéri expressz buszon vagy az M1-en, a kisföldalattin már működik a kártyás jegyvásárlás, azaz nincs szükség papírjegyre, kizárólag bankkártyával lehet megfizetni a viteldíjat – én is voltam gyakran turista, tudom, hogy ez nagy könnyebbség.  

Minden évben elkészül a Mastercard Digitális Fizetési Index, és az idei számok azt mutatják, hogy Magyarországon kimondottan fejlett a digitális fizetési ökoszisztéma, európai összehasonlításban is. Igaz, a skandináv országok és az Egyesült Királyság még előttünk áll ebben, de olyan országok például mögöttünk vannak, mint Ausztria vagy Németország. Szóval úgy érzem, ezért is érdemes dolgoznunk. 

Mit gondol arról, reális-e a Magyar Nemzeti Bank (MNB) e témában kitűzött célja, hogy 2030-ra a tranzakciók 60 százaléka elektronikusan menjen végbe? Jelenleg ez a mutató 38 százalék. 

Igen, teljes mértékben reálisnak tartom az MNB célkitűzését. Évről évre növekszik a digitális fizetések aránya, a tendencia teljesen egyértelmű. Egyébként is, a készpénz használata nagyon drága: elő kell állítani, szállítani és őrizni is kell. Arról már nem is beszélve, hogy a digitális fizetés átlátható, kényelmes, és segít kifehéríteni a gazdaságot, ez is nagy előny. Az online vásárlások is nagy mértékben növekszenek, ennek érthető módon a járványhelyzet, a Covid adott nagy lökést.  

Óriási a fejlődés abban, hogy most már nemcsak a kártyát, de a telefont is használhatja a vásárló fizetési eszközként, a jövő pedig az autó, a szemüveg, esetleg a digitális asszisztens. Ahol még jó lenne haladni, az az elfogadói hálózat további bővítése: a mostani számok szerint a magyar kereskedők 50 százaléka – elsősorban a mikroszegmens és az egyéni vállalkozók – még nem fogad el digitális fizetést, ezen változtatni kell. De az is nagy eredmény, hogy most már POS-terminál helyett a kereskedő a saját eszközére – mondjuk a telefonjára – tölthet le egy applikációt, amivel fogadhatja a vevő kártyás fizetését. Fontos az is, hogy már létezik az azonnali átutalási rendszer, az eladó így is fogadhatja a vevő fizetését. 

A korszerű fizetésre való hajlandóságot sok tényező, talán főleg az életkor határozza meg. Egy felmérésben láttam, hogy a 30 év alatti korosztály ugyanolyan biztonságosnak ítéli meg az átutalást, mint a készpénzzel való fizetést, az 50 év felettieknél egészen más a helyzet. 

Bankokkal dolgozunk, így világosan látjuk, hogy az életkori sajátosság mellett ebben a kérdésben a társadalmi státusz és az iskolai végzettség egyaránt fontos szerepet játszik. Szerintem kulcskérdés az oktatás. A Mastercard igyekszik ebből kivenni a részét: tartunk önkéntes napokat, vagyis a cég évente 5 szabadnapot ad annak a dolgozójának, aki ezt társadalmi céloknak fontos munkával tölti el. Szedünk szemetet is, de igyekszünk kivenni a részünket a pénzügyi edukációból.  

Eljárunk például középiskolákba, hogy előadásokat tartsunk a diákoknak, illetve együttműködünk a 2008 óta működő Pénziránytű Alapítvánnyal. Persze tisztában vagyok avval, hogy ez társadalmi probléma, sokféle oka van, és nem lehet önkéntes munkával megoldani. Meggyőződésem, hogy a pénzügyi edukációnak bele kellene kerülnie a hivatalos tantervbe, jó lenne, ha az oktatás részévé válna. 

A bűnözés a netre költözött 

Én azért megértem azokat az embereket, akik a sok online csalás miatt félnek az online vásárlástól, tartanak attól, hogy egy linkre rákattintsanak, hiszen annyi a kibercsalás. 

Ez sajnos igaz. Idén a kibercsalók által okozott globális kár elérte a 9,5 billió USD-t. Egyre újabb és újabb csalások terjednek, a „fejlődés” ebben is gyors, a felhasználók nehezen tudják követni. Igaz az is, hogy a bűnözés jelentős része a netre költözött, a Covidnak ebben is nagy hatása volt.  

A módszerek megújulnak a csalási technikákban is, talán a legjelentősebb kihívás az ún. social engineering, amikor a bűnözők óriási pszichikai nyomást helyeznek a telefonon felhívott leendő áldozatra: döntsön gyorsan, mert veszélyben a pénze. A bűnözők keresik az embereket hamis linkekkel, a saját bankjuk nevében, csomagszállítók nevében, kártyaadatokat lopnak és adatokat csalnak ki az áldozatoktól. Gyakori, hogy a gyanútlan emberekkel rosszindulatú programokat telepíttetnek a saját gépükre „a pénzük megóvása” érdekében. A Mastercard jelentős lépéseket tesz ez ügyben.  

Együttműködünk az iparági szereplőkkel, saját kampányt is folytatunk a témában, és idén mi is beléptünk a 2022 óta létező KiberPajzs projektbe. Az iparági szereplőkkel egyeztetjük a kommunikációt, számos kutatásunk készült a témában. Egyébként érdemes mindenkinek a KiberPajzs weboldalára ellátogatnia, itt rendszeresen lehet olvasni a legújabb trükkökről és arról, mi a teendő, ha mégis egy csaló áldozatává váltunk. Sok szervezet – a többi között a rendőrség, a médiahatóság, a Nemzeti Védelmi Szolgálat, az MNB – tagja már a KiberPajzsnak.  

Egyébként most, hogy Magyarország az EU soros elnöke, komoly tárgyalások folynak a szabályozással kapcsolatban, hiszen a gyors technológiai fejlődés nemcsak az ügyfeleknek ad előnyöket, de sajnos a csalókat is segíti. Az ún. PSR (Payment Services Regulation) módosított rendszere például szigorítja majd az EU-ban az ügyfél-hitelesítési szabályzatot, így jobban védi majd a csalásnak áldozatul esett felhasználókat és növeli az esélyüket, hogy visszakapják a pénzüket. 

Végül: mi a legfontosabb, amit sikeres karrierjéhez a Corvinus adott? 

Szakmailag meghatározó volt a számomra, hogy egy félévet Amszterdamban tölthettem az Erasmus keretében. Még ennél is fontosabb volt azonban, milyen pezsgő élet folyt az egyetemen, rengeteg szakkollégium és diákszervezet működött. Én a Fiatal Autonóm Közgazdászok Társaságának (FAKT) voltam a tagja, itt rengeteg beszélgetés, vita, szakmai munka és jó közösségi élet zajlott. Sok vendéget is hívtunk, akik ebben a kisebb körben nyíltan, őszintén beszéltek velünk. Szóval, ebbe nekünk magunknak is sok munkát kellett befektetni, de sokat is adott – talán ez volt rám a legnagyobb hatással. 

Török Katalin