A fenntartható városi közlekedés lemondás helyett a jobb élet lehetőségéről is szólhat

Rápillantok az órára: 7:30. Szorongó érzés kerít hatalmába, rég nem tapasztaltam ilyet. Szeretek korán kelni, hallgatni a kertből beszűrődő madárhangot és tea mellett olvasni a könyvklubos sztorit. A szorongás nem innen, hanem a múltból jön, amikor 7:30-kor az órára pillantva indult a reggeli rohanás, a stressz és a negyedórás késés a nyolcas gyakorlatról. 

Minden megálló és átszállás kattogó perc volt a fejemben. Most megállok, veszek egy nagy levegőt is igyekszem megfigyelni a gondolatokat. Nem sietek, kényelmesen indulok el. A munkaidő rugalmas, a közösségi iroda 11 percre van bringával, most is azzal megyek. Nem rögtön oda, beugrok a helyi pékségbe reggeliért, a gyerekekkel is megállunk a sulinál. Bár nem esik útba, néhány perc kitérő csupán. 

Az iroda előtt kiülök a parkba, nézem a fák lombkoronáját, megtervezem a napom. Minden nap itt kezdek, az iroda 5 perc, de az egész város egy nagy park lett. Szeptember van, 36 fok, a fák árnya alatt elviselhetőbb. A reggeli bringa része az edzéstervnek, így néha kitérőt is teszek, jót tesz a mozgás. Autóm sosem volt, ha messzebb megyek, vonattal bárhová eljutok. Na jó, bárhová azért nem, de próbálunk fejlődni. Ez is munkám része, ha véget ér az új projektünk, újabb csodás falvak régi vonalai állhatnak helyre. 

Jövőre talán haza is vonattal megyek hétvégén. Bringával azért húzós nyáron a 120 kilométer. Na meg a vonaton olvasni is lehet. A héten könyvklub, és van még 100 oldalam. Ez is egyfajta belső út. Ma már nem csak odaérnem kell valahová, hanem utazni, megérkezni is tudok. 25 év után.

Milyen lesz a jövőnk 2050-ben? Sokszor tesszük fel ezt a kérdést, pedig az ökológiai és társadalmi rendszerek változását kisebb időtávon is kihívás pontosan előre jelezni. Ráadásul a jövő nincs kőbe vésve, mi magunk is alakítjuk azt. Ezért az őszi félévtől minden hónapban egy rövid vízióval indítjuk a hónap fenntarthatósági témáját, melyben elképzeljük, milyen jövőt szeretnénk létrehozni az egyetemen és azon túl. Ezek a pozitív jövőképek abban is segíthetnek, hogy a klíma- és ökológiai válság nyomasztó híreit olyan utópiákkal ellensúlyozzuk, melyek segíthetnek átlendülni a bénultságon, és a cselekvés felé fordíthatnak egy reményteli jövő érdekében. 

Az első jövőképet egy 15 perces városban képzeltük el, a koncepció pedig arról szól, hogy a munkahely, az iskola és más igénybe vett szolgáltatások is legyenek elérhetők a városban 15 percen belül, fenntartható közlekedési alternatívákkal is.  

A jelenlegi városi struktúrák esetén – a felvázolt 15 perces város víziójával ellentétben – jelentős a lakosok közlekedési igénye, melynek kielégítése a legtöbb esetben jelentős üvegházgáz-kibocsátással jár, ezáltal hozzájárulva a globális felmelegedéshez is. A globális szén-dioxid-kibocsátás körülbelül ötöde köthető a közlekedéshez, ennek pedig közel a fele származik a személyi közúti közlekedésből, tehát az autókkal és buszokkal megtett utakból. Ez a teljes CO2-kibocsátás kb. 9,5%-át teszi ki. A városi autós közlekedés ezen túlmenően ráadásul még szennyezi a levegőt is, ami különböző légúti megbetegedésekhez vezet, zajos, hozzájárul a torlódások, dugók kialakulásához, illetve jelentős a területigénye a parkolóhelyek szükségessége miatt. 

A minden év szeptember 22-én tartott európai autómentes nap is ezekre a problémákra hívja fel a figyelmet. A program célja, hogy bemutassa a megnövekedett autóforgalom okozta környezeti, baleseti és városképi problémákat, és ösztönzőleg hasson a közlekedési mód felelősségteljes megválasztására, a fenntartható, környezet- és emberbarát városi közlekedés előnyeire, valamint a közösségi, a kerékpáros és a gyalogos közlekedés fejlesztésének szükségességére. 

Mi magunk is tehetünk azért a hétköznapjainkban, hogy ezek a számok változzanak. Ezért a cikk zárásaként hoztunk néhány kihívást is a témában, melyeket a Sustainable Ethical Marketing angol nyelvű kurzus hallgatóinak segítségével gyűjtöttünk össze. A hallgatók egy egésznapos intenzív heti kurzuson tanultak a fenntartható marketingről és a fenntarthatósági kampányok szervezéséről, majd a nap második felében a Hónap témája projekt megvalósulását és a hallgatók mélyebb bevonását segítették ötleteikkel. Erről hamarosan részletesen is beszámolunk majd. 

A szeptemberi kihívások: 

1. Utazz bringával az egyetemre legalább egyszer a hónapban! 
2. Ha nagyobb kihívásra vágysz, érkezz bringával legalább heti egyszer! 
3. Ha autóval közlekedtél Budapesten, próbáld ki egy-két napig, milyen közösségi közlekedéssel utazni! 
4. Sétálj hétköznaponként is, ha csak 1-2 megállót kellene utaznod! 
5. Használd a lépcsőket a liftek helyett az egyetemi épületekben! 
6. Minden hétvégén sétálj legalább egy órát zöldövezeti környezetben, Budapesten például a Budai-hegyekben. 
7. Nézz körül, milyen szolgáltatások (például élelmiszerbolt, fodrász, mozi, kávézó) érhetők el a lakókörnyezetben! Ha teheted, válaszd inkább ezeket gyalogosan közlekedve hosszabb utazás helyett. 
8. Próbáld ki egy hétig, hogy fosszilis üzemanyaggal működő közlekedési eszköz helyett elektromos eszközt választasz, amikor teheted! (Busz helyett például villamost vagy villamosított pályán közlekedő vonatot, saját autó helyett elektromos autót üzemeltető autómegosztó szolgáltatást.) 
9. Ha teheted, egy hétig egyáltalán ne ülj autóba! 
10. Nézd meg a telefonodon, hány lépést teszel meg egy átlagos napon. Egy hétig próbálj meg minden nap többet elérni, mint az előző héten ilyenkor! 

Neked hány kihívást sikerül teljesítened szeptemberben? 

2024 májusában újra elindítottuk a Hónap Fenntarthatósági Témája projektet, mellyel az a célunk, hogy minden hónapban egy-egy érdekes és releváns témát mutassunk be a Corvinuson. Szeptemberben a fenntartható városi közlekedést választottuk témaként, melyhez szeretettel várjuk a kapcsolódó eseményeket, aktivitásokat, eredményeket s a mate.kovacs2@uni-corvinus.hu címen.