A könyvelőgéptől a mesterséges intelligenciáig: Generációk harca a számvitelért

A Budapesti Corvinus Egyetem Számvitel Tanszéke idén tavasszal szervezte meg először a Számviteli Klubot, ami már négy alkalommal került megrendezésre. A klub rendezvényein tanszéki kollégáink, jelenlegi és volt diákjaink, valamint más egyetemek számviteli oktatói és hallgatói, illetve gyakorló szakemberek szoktak részt venni, változó körben és létszámban. 

A legutóbbi találkozó október 14-én került megrendezésre, „Generációk harca a számvitelért” címmel, ahol három különböző generációhoz tartozó tanszéki kolléga – Adorján Csaba, Mente Kristóf és Zanócz Anett – beszélgetett a számviteli szakmáról, a hozzá való viszonyukról, és a számvitel szerepének változásáról. Az összejövetelt egy izgalmas filmes betéttel indították a Könyvelő című filmből, amely a számvitel kreatív, ám kevésbé törvénybe illő oldalát vázolta fel. Gulyás Éva, a Számvitel Tanszék mesteroktatója rögtön leszögezte, hogy a rendezvényen nem ilyen típusú könyvelőről lesz szó. 

Számok és logikus gondolkodás 

A beszélgetés során kiderült, hogy a számvitel logikus mivolta, az idősebb szakemberek és oktatók példája jelentősen befolyásolta a beszélgetők szakmaválasztását. Mindannyian kiemelték, hogy a számvitelhez kötődő szakmák legnehezebb, ám legizgalmasabb vonása a folyamatos változás és alkalmazkodás, amely a szakmát 20-50 éve folytató szakemberek számára érthető, de a néhány éve a pályán lévő PhD-hallgatóknak még meglepő. 

Adorján Csaba, aki már 50 éve foglalkozik a számvitellel, megosztotta, hogy egy fiatal oktató fordította véglegesen érdeklődését a szakma felé: „A számvitel logikus és zárt rendszer, amely folyamatosan új kihívások elé állít. Mindig tudtam, hogy a gazdasági folyamatokat jól akarom átlátni, ezért értenem kell a számvitelt”. Mente Kristóf, a középgeneráció képviselője, elmondta, hogy közgazdasági szakközépiskolába járt, de csak az egyetemen jött rá, hogy mennyire lenyűgöző a számvitel világa: „Ráébredtem, hogy ha alaposan tudom a számvitelt, valójában megértem a gazdaság vérkeringését”. Zanócz Anett említette, hogy gyerekkorában még fogorvos szeretett volna lenni, de a számok világa elragadta. Hangsúlyozta, hogy a számviteli munkák során komplex feladatokkal szeret foglalkozni, mint a konszolidációs feladatok, IFRS konverziók, emellett pedig a fenntarthatósági jelentések terén is igyekszik tapasztalatot szerezni, amelyek folyamatos kihívást jelentenek a mindig változó szabályozási környezet miatt. 

A számvitel szerepe a vállalatokban 

A számviteli szakemberek kulcsszerepet játszanak a vállalatok működésében, mivel a számviteli döntések alapvetően befolyásolják a cég teljesítményét és pénzügyi helyzetét. Zanócz Anett szerint a számvitel a cégeknél a mindennapi döntések része kell, hogy legyen, Mente Kristóf azt mondta, hogy „A számviteli szakembernek meg kell értenie a vállalatnál folyó egész tevékenységet, és akár már a szerződéskötésbe is beleszólhat.” Kiemelte továbbá, hogy manapság az elemzési készségek fontossá váltak. „A Corvinuson végzett számviteli szakemberek keresettek, mert tudják róluk, hogy jól képzettek, és lehet rájuk számítani” – tette hozzá. Emellett kiemelték, hogy a nemzetközi számviteli tudás mára elengedhetetlen a számviteli szakemberek számára. Érdekesség, hogy idén először indult az egyetemen egyéves angol nyelvű számviteli mesterképzés, Nemzetközi számvitel és audit címmel. 

Örök kérdés a megbecsültség 

A beszélgetés során egyértelművé vált, hogy a résztvevők, generációtól függetlenül, érzékelik a szakma megbecsültségének szórását. Adorján Csaba mesélt arról, hogy sokan kérnek tőle jó könyvelői ajánlást, és az első kérdése mindig az, hogy mennyit fizetnek a jelenlegi könyvelőnek. „Ha ennyit kér az eddigi könyvelő, akkor keressenek másikat, mert ennyiért nem lehet felelősséggel jó munkát végezni” – figyelmeztetett. A számvitelhez nem értők gyakran az adatrögzítéssel és a könyvelési tételek generálásával azonosítják a szakmát, míg a gazdasági szakemberek elismerik, hogy a számviteli területen dolgozók tudása és tapasztalata – megfelelő szerződéses struktúrák és megoldások kialakításával – hozzájárulhat a vállalat értékének növeléséhez. 

Kiderült a beszélgetések során, hogy az induló fizetések az audit és IFRS területeken már magasabbak, mint régebben. „A pálya elején a szakemberek elismertsége kicsit alacsonyabb, de a karrierpálya emelkedik, tehát hosszú távon anyagilag is megéri” – hangsúlyozta Mente Kristóf. 

A szakmán belüli nemek arányáról is szó esett: sok cégnél az e területen dolgozók kb. 75%-a nő, a vezetői pozíciókban viszont a nők aránya jóval alacsonyabb. A résztvevők egyetértettek abban, hogy fontos a női vezetők arányának növelése a számviteli szektorban. 

Precíz, rugalmas, kreatív 

A rendezvény vége fele felmerült a kérdés: mi az a három legfontosabb tulajdonság, amivel a jó számvitelesnek rendelkeznie kell? Az összes résztvevő a telefonján keresztül válaszolt, és az eredmény hamar kiderült: első helyen áll a precizitás, ezt követi a rugalmasság és a kreativitás. 

Múlt és jelen találkozása 

A rendezvény hangulatát különlegessé tette a résztvevők közötti interakció. A régi számviteli eszközök rendkívül érdekessé tették a rendezvényt a fiatalabbak számára is, hiszen megismerkedhettek olyan kézi könyvelési eszközökkel, mint az Evolut tábla, könyvelési napló, indigó, illetve a korabeli gépi könyvelést támogató szerkezetekkel (könyvelőgépek, az azok programozására szolgáló „lovasok”) amelyekkel még sosem találkoztak.  

Ezt követően a résztvevők a számviteli szakma jövőjéről is beszélgettek. A mesterséges intelligencia megjelenése új dimenziókat nyit meg a szakmában. Mente Kristóf szerint az AI a jól standardizálható folyamatokat fogja megkönnyíteni, míg Adorján Csaba a rutinműveletek automatizálásának előnyeit emelte ki. „A számviteli szakembereknek folyamatosan alkalmazkodniuk kell a változó technológiákhoz” – tette hozzá. Zanócz Anett szerint az AI eszköz, ami a munka mennyiségét csökkentheti, de mindig kell majd mögötte a jó számviteli szakember. 

A következő Számviteli Klub rendezvény témája a mesterséges intelligencia lesz, amelyet a Számvitel Tanszék oktatóin kívül a PWC szakemberei és más egyetemek kutatói vitatnak meg. Az esemény időpontja: 2024. november 11., 18.00, Faculty Club, Corvinus főépület.