A körforgásos gazdaság fontos, de önmagában nem elég a fenntartható csomagoláshoz

189 kilogramm csomagolási hulladék jutott minden egyes uniós lakosra átlagosan 2021-ben az Európai Unió statisztikái szerint. Ez összesen 84,3 millió tonna csomagolási hulladékot jelent összesen 2021-ben, 4,8 millió tonnával többet, mint egy évvel korábban. Ennek a nagy mennyiségű hulladéknak komoly környezeti ára van, a hulladék a természetbe jutva pedig súlyos ökológiai károkat okoz.  

Éppen ezért az idei évben a csomagolás lett az Európai Hulladékcsökkentési Hét kiemelt témája, melyhez a Corvinus Könyvtár is csatlakozott. Figyelemfelhívó dobozinstallációkkal, szatyor- és natúrkozmetikum-készítő workshoppal, filmvetítéssel, fotókiállítással és kerekasztal-beszélgetéssel is készültek a szervezők. 

A workshopon már nem használt pólókból készíthettek szatyrokat az érdeklődők a Profilantróp Egyesület önkénteseinek segítségével. Ezeket a Könyvtárba látogató hallgatók használhatják majd a kölcsönzött könyvekhez, ha azok nem férnének el a táskájukban. A Mosómami Ökomanufaktúra alapítóival pedig többek között illatos fürdősót is lehetett készíteni. 

A PET-kupát bemutató fotókiállítást Domahidi Ákos, a Corvinus Egyetem kancellárja nyitotta meg. Beszédében méltatta az alulról induló kezdeményezés eddigi sikereit, külön kiemelve azt, mennyire nehéz változást elérni a szokásainkban és a gondolkodásmódunkban. Ehhez szerinte “mindig kell egy világos, látható és merhető cél, amivel az év végén szembesíteni lehet a közösséget, és el lehet mondani, hogy igen, ez a ti hatásotok”. Ezeken a számokon keresztül lehet megmutatni, hogy sok kisebb egyéni cselekvésnek mekkora összesített hatása van. 

Teljesen nem lehet száműzni, de fontos, hogy mit, mennyit és hogyan használunk fel 

A csomagolás problémájával Maró Zalánék is találkoztak a Corvinus Termelői piacon, ez már a Könyvtárban szervezett kerekasztal-beszélgetésen derült ki. Legutóbb például száz corvinusos vászontáskát osztottak ki, melyben hazavihették a vásárlók a termékeket, de sokan már eleve saját táskával készültek. 

Az viszont nem reális, hogy a csomagolást nullára redukáljuk, erről már Nagy Judit, a Corvinus Ellátásilánc-menedzsment Tanszékének docense beszélt. “Vannak olyan csomagolások, melyekre szükség van, mert vagy a terméket védi, vagy pedig a környezetet a terméktől” – mondta a beszélgetésen. “Nem mindegy viszont, hogy hogyan csomagolunk, milyen anyagokat használunk fel és mi lesz azzal a csomagolással a használat után” – tette hozzá. 

Erre pedig a fogyasztóknak is lehet hatása. “A fogyasztói döntéseken nagyon sok múlik, hogy egy jobb és zöldebb világban éljünk” – mondta Radnainé Sitkei Krisztina, a MosóMami Ökomanufaktúra alapítója. Ők például egyre több csomagolásmentes boltot látnak el termékeikkel, pedig eleinte ökohippiknek tartották őket. 

Az igény egyre inkább megjelenik fogyasztói oldalról, így ők is igyekeznek megfelelő megoldást találni. Olyan anyagokat használnak fel, melyek biztonságos alapanyagból készültek, valamint előnyben részesítik a biológiailag lebomló csomagolásokat, ebben a Humusz Szövetség is segít nekik. A harmadik lehetőség pedig a vízmentes termékek, például tusfürdő helyett szappanok használata lehet, mivel ezekhez kevesebb csomagolásra van szükség. 

Az ételek szállítása szintén problémát jelent, amikor csomagolásról van szó. Erre keresett megoldást a Rakun Dobozközösség Horvátth Sarolta vezetésével, visszaváltható acéldobozaik egyre több étteremben elérhetőek a vásárlók számára. Ők a Felelős Gasztrohős alapítvánnyal is együttműködnek, hogy tovább csökkentsék az étkezések környezetterhelését. 

Jelenthet-e megoldást a körforgásos gazdaság? 

Ezek a kezdeményezések ugyan nagy mennyiségű hulladéktól óvják meg a bolygót, azzal a csomagolással is kezdeni kell valamit, ami végül mégis elkészül, vagy már ki is került a természetbe. 

A Profilantróp Egyesület Adományboltjában például több tonna hulladékot mentettek meg attól, hogy valóban hulladékká váljon, erről Mester Zsuzsa, az egyesület munkatársa beszélt. “Az adományozás ugyanakkor nem a végső megoldás, mert sokkal több ruha van, mint amire valóban szükség lenne. A természetben két dolog hiányzik: a hulladék és a munkanélküliség” – tette hozzá, utalva arra, hogy a természetben minden folyamat végterméke egyben egy másik folyamat kezdete is. 

Ez a körforgásos gazdasági koncepció egyre elterjedtebb hívószóvá válik, vannak viszont aggályok is. A műanyaghulladék például a vizekbe kerülve aprózódni kezd Tamás Zsolt, a PET-kupa szervezője szerint, a mikroműanyag pedig előbb vagy utóbb az ivóvízbe is bekerül – igaz, a csapvízben egyelőre lényegesen kevesebb szennyeződést mutattak ki a palackozott ásványvízhez képest. A PET-kupánál 400-500 önkéntessel dolgoznak azon, hogy megtisztítsák a Tiszát és mellékfolyóit a hordalékkal érkező jelentős műanyagszennyezéstől. 

A kifogott hulladéknak 70 százalékát lehet újrahasznosítani, a maradék viszont olyan műanyagfajtából készült, aminél ez nem lehetséges. Zsolt szerint ráadásul a végtelenszer újrahasznosítható műanyagok sem tökéletesek. Az újrahasznosítás során a tisztításhoz használt vízbe is kerülnek mikroműanyagok, ezeket nagyon nehéz kiszűrni. A legjobb megoldás szerinte az lenne, ha el sem készülne a műanyag. “Azt vedd meg, amire szükséged van, azt ne vedd meg, amire nincs. Amit megveszel, azzal hatással vagy a gyártóra” – tette hozzá. 

Egyéni cselekvés és körforgás: tényleg minden rajtunk múlik? 

“Amit mi elvárunk a cégektől, azt fogják teljesíteni, így számít a fogyasztói gyakorlat is” – mondta Nagy Judit, de azt is hozzátette, hogy a vállalatok felelősségét is hangsúlyozni kell. Ezt erősített meg Tamás Zsolt is, amikor arról beszélt, hogy sok olyan termék van, ahol nincs reális alternatíva, amit elérhetnének a fogyasztók. 

Ezt az alternatívát a vállalatok tudják megteremteni, ami később versenyelőnyt is jelenthet. Mester Zsuzsa például olyan csomagolásról beszélt, melyet teljes egészében gombafonalak alkotnak, ezek a természetet utánzó innovációk pedig kulcsfontosságúak lehetnek szerinte. “Ehhez a nagy cégek részéről is kell a szándék. Néha túl sok terhet teszünk az egyszerű fogyasztókra és az emberekre. Nagyon tudatosnak kell lenni, de a gyártók oldalán van a legnagyobb felelősség.” 

A felelősség mellett felmerül az üzleti szempont is. Domahidi Ákos, a Corvinus kancellárja a fenntartható kezdeményezések ökonómiai aspektusait emelte ki az ökológiai szempontok mellett. “A gazdasági racionalitás létező dolog, befolyásolja a döntéseinket. Olyan megoldásokat kell keresni, ami gazdaságilag is megéri a fogyasztóknak és a vállalatoknak egyaránt”. 

Erre példa szerinte az a kezdeményezés is, hogy a Corvinus 2023-ra teljesen kivezette a palackozott víz vásárlását. Ehelyett vízszűrő automatákat helyeztek ki, melyek fenntartása és karbantartása 20 százalékkal alacsonyabb költséget jelent, mint a korábbi rendelés. Így nemcsak a környezetterhelést csökkentette az egyetem, hanem pénzügyi megtakarítást is el tudott érni. 

A jövő azon is múlik, mit visznek el magukkal a hallgatók az oktatási rendszerből 

A beszélgetés végén az oktatás szerepe is szóba került, itt azt emelték ki a résztvevők, hogy az egyetemi hallgatók nemcsak fogyasztók, hanem a jövő munkavállalói és vezetői lesznek. 

A Rakun például részt vett egy Science Shoppal közös projektben, ennek kapcsán kereste meg őket később egy hallgató, aki egy focimeccseket szervező vállalkozásnál kezdett dolgozni. Tartottak egy környezetvédelmi tematikus napot, ahová a Rakun-t is elhívták, ezen keresztül pedig sok új emberhez sikerült ejutniuk Horvátth Sarolta szerint. 

A termelői piacnak sem az volt a célja, hogy feltétlenül megváltoztassa a gondolkodást, hanem hogy alternatívát mutasson. “A piacot megelőzően készítettünk egy kutatást, amiben az jött ki, hogy sokan nem is tudnak ezekről a rövid ellátási láncról, vagy messze van tőlük” – mondta Maró Zalán. A céljuk tehát az volt, hogy közelebb hozzák ezeket a termelőket a hallgatókhoz. 

 Ami a jövőt illeti, a résztvevők egyetértettek abban, hogy van remény, ebben pedig a jövő generációjának nagy szerepe lesz. “Nagyon sok fiatalnak fontos ez a témakör. Értik, hogy ez az ő jövőjük. A természet tök jól el lesz nélkülünk, a kérdés az, hogy velünk mi lesz” – mondta Mester Zsuzsa, majd nevetve hozzátette: “Az lesz a nagy eredmény, ha nektek már nem lesz olyan zacskótok, amiben zacskók vannak.” 

Krisztina, a MosóMami képviselője is egyetértett ezzel, de szerinte az átfogó szemléletmódon is változtatni kell. “Egy véges világban nincs végtelen növekedés, néha csak elég lenne megelégedni azzal, amink van” – tette hozzá. A remény pedig szerinte a globális gondolkodásban és a lokális cselekvésben rejlik.  

Ilyen lokális cselekvés a PET-kupa is: alulról szerveződik évek óta, közben egyre több sikert érnek el. “Most már ott tartunk, hogy az emberek fizetnek azért, hogy elmehessenek hulladékot szedni az ártérbe. Hogy végre egy kicsit sarasak legyenek, hogy kimozdulnanak a komfortzónából” – mondta Tamás Zsolt. 

A többiek példája is lokális, alulról jövő kezdeményezés, legyen szó fenntartható tisztító és tisztálkodószerekről, adományboltról, acél elvitelesdobozokról vagy éppen termelői piacról az egyetemen. A jövőnket pedig e kezdeményezések hálózata jelenti majd a Föld nevű bolygón, melyben mindannyiunknak része lesz. 

Szerző: Kovács Máté