„A közösség a nulladik pillanattól kezdve nagyon befogadó volt” – Freund Anna PhD sztorija

Mióta egyetemre jár, Annát az ellátási láncok témaköre érdekli. Műszaki menedzser alap-, majd ellátásilánc-menedzser mesterképzést végzett, az utóbbit már a Corvinuson. Ekkor ismerkedett meg későbbi doktori témavezetőjével, dr. Nagy Judittal, a Corvinus Operáció és Döntés Intézetének docensével. Az együttműködésük eredményeként Anna egy kutatási projektben is részt vehetett a mesterszakos évei alatt. Akkori oktatói, az Ellátásilánc-menedzsment Tanszék munkatársai ajánlották neki, hogy kezdje el a doktori képzést.  

„Volt bennem egyfajta kíváncsiság az akadémiai terület iránt, és nagyon csábító volt az a gondolat is, hogy sok embert megismerhetek a munka során. A hallgatók is nagyon széles körből érkeznek, és a kutatás során is folyamatosan tágíthatom a kapcsolati hálómat. Számomra a rugalmas munkaidő sem elhanyagolható tényező, nagyon jót tesz nekem” – mondja Anna. Ma már több mint négy évet tudhat maga mögött a Gazdálkodástani Doktori Iskola hallgatójaként, augusztusban abszolvált az Operáció és Döntés Doktori Programban.  

Kutatócsoport és kapcsolatépítés 

„A közösség a nulladik pillanattól kezdve nagyon befogadó volt” – emlékszik vissza Anna a képzés első évére. Ebben az időben alapította témavezetője az Élelmiszeripari Ellátásilánc Kutatócsoport, amibe Anna is bekapcsolódott. „PhD hallgatóként, amikor még alapvetően a folyamat elején voltam, nagy előnyt adott, hogy tagozódtam egy olyan szemléletű műhelybe, ami segítette a kutatásaimat.”  

A kutatócsoporton túl a hallgatótársait is megismerte. „Segítséget jelentett, hogy a felettem lévő hallgatóktól sok tanácsot és jó gyakorlatot kaptam. Arra bátorítok mindenkit, hogy érdemes nemcsak a saját évfolyamon kapcsolatokat létesíteni, hanem megpróbálni a feljebb járó hallgatókkal is beszélgetni.” Az egyik kolléganője például előtte két héttel védte meg a disszertációját, ami jó példát jelentett számára. 

Készségfejlesztés és külföldi tanulmányút 

A doktori képzés első két évében kiscsoportban tanulnak a hallgatók. „A szakmai tárgyaimat azoknál a kollégáknál tudtam teljesíteni, akiknek a munkásságára már nagyon régen felnézek. Azt látom, hogy a doktori iskolában olyan oktatók dolgoznak, akik szakmailag megkérdőjelezhetetlenek, és abszolút tanulhat tőlük az ember” – mondja Anna. A szakmai tárgyak kapcsolódnak egymáshoz, és általában a saját témájukon dolgozhatnak a hallgatók. Annának különösen tetszett, hogy a legtöbb kurzusnak megfogható kimenetele van, például a félév végére egy kézirat jön létre. 

„Nagyon hamar elkezdtem félállásban egyetemi tanársegédként is dolgozni, és olyan feladatokat tettek rám, amik ugyancsak segítették a szakmai fejlődésemet”. Anna előtt az óraadási lehetőségek már a képzés elején nyitva álltak. Oktatott vállalatgazdaságtant, illetve tevékenységmenedzsmentet is. Azt érzi, hogy a kihívások miatt az elmúlt években sokat fejlődtek a kommunikációs készségei. A tudományos témák közérthető átadását és vizuális prezentálását is megtanulta a képzés során. 

„Arra is lehetőségem volt, hogy olyan skillt fejlesszek, ami addig nem volt benne atanszék portfóliójában” – mesélte Anna. Részt vehetett ugyanis egy egyhónapos, külföldi képzésen, ahol elsajátította a bibliometriai szakirodalomelemzés módszerét. Ez nemcsak a disszertációjához bizonyult hasznosnak, hanem bővítette az egyetemi tudásbázist is. A képzés óta a kollégái bátran fordulhatnak Annához, amikor erre a módszerre szükségük van. 

Tehenészet és menedzsment 

A húsvéti Kinder botrány vagy az ukrán gabona exportálásával kapcsolatos viták mutatják, hogy az élelmiszeripari ellátási láncok problémái folyamatosan napirenden vannak. A kritikus infrastruktúrák között uniós szinten tízből az ötödik helyen áll az élelmiszeripar. Anna szerint a digitalizáció ebben az iparágban is segíthet a nyomonkövethetőség és ezáltal a biztonság szintjének növelésében. „Amikor elkezdtem a kutatást, az előzetes feltevésem az volt, hogy az élelmiszer- és agráripar a digitalizáció szempontjából erősen le van maradva mondjuk az autóiparhoz képest. Szerettem volna átlátni a teljes láncot, hogy feltárjam a hazai helyzetet”.  

Anna egy átfogó kutatást végzett, ami menedzsment szempontból közelíti meg a témát. Járt tehenészetben, farmereknél, majd feldolgozóüzemben, sajtkészítőnél. Végül a teljes láncot bejárta egészen a kereskedelemig, hogy lássa a digitalizációs megoldásokat és fejlettségi szinteket. „Talán a szívemhez a legközelebb a tejipar áll – az mindenféleképpen egy élménydús kutatás volt. Azt hiszem, három tehenészetnél is jártam a doktori legelején, az mély nyomot hagyott bennem”. Az esettanulmányok mellett átfogó szakirodalmi kutatást is végzett a témában, így végül három, magas besorolású folyóiratban megjelent cikkből áll majd össze a disszertációja. 

Írta: Taxner Tünde