A magyarok többsége a csendes felmondásba menekül

Csaknem 800 magyar munkavállalót vizsgált meg Frankó Luca (ELTE PPK) és Erdélyi Ajna (Budapesti Corvinus Egyetem, képünkön) online kérdőíves módszerrel. A Magyar Pszichológiai Szemlében megjelent kutatásuk eredményei szerint a vizsgálat résztvevőinek 56,5%-a csendes kilépőnek tekinthető, ez a magas arány pedig egyértelműen jelzi, hogy a csendes kilépéssel itthon is foglalkozni kell. Már csak azért is, mert a csendes felmondás fordított összefüggést mutatott a jólléttel, ami arra utal, hogy a mentális egészségre is káros hatással lehet. Habár a mintavétel nem volt reprezentatív, az adatok egybevágnak a Gallup 2022-es eredményeivel, amely szerint az amerikai munkaerő 50%-a érintett a kérdésben. 

A Z generáció még inkább érintett 

A kutatás további fontos eredménye, hogy a legfiatalabb, Z generációs munkavállalók különösen érintettek a kérdésben: a vizsgálatban résztvevő fiatalok 63%-át azonosították csendes kilépőként. A szerzők ezt egyrészt a Z generációsok határhúzás iránti nagyobb igényével, másrészt kisebb munkaerőpiaci mozgásterükkel és alacsonyabb észlelt támogatottságukkal magyarázzák. Rámutatnak arra is, hogy a mostani fiatal munkavállalók egy egészségügyi, gazdasági, társadalmi és ökológiai összeomlás közepette kezdték meg karrierjüket, emiatt csalódhattak a jelenkori rendszerekben. 

A szerzők kiemelik, hogy a csendes kilépés tartóssága nagyban függ az érintettek állapotára adott reakcióktól: megfelelő intervencióval helyreállítható a jóllét szintje, és a munkavállaló nagy eséllyel a szervezetben maradás mellett dönthet. De az is lehetséges, hogy a csendes kilépés berobbanása a munkaerőpiacra egy paradigmaváltás előszele.  

A kutatás célja volt az is, hogy az angol nyelvű Csendes Kilépés Kérdőívet magyar nyelvre adaptálják, amely így utat nyithat a jelenség hazai vizsgálatának. 

A csendes kilépés fogalma azt takarja, amikor egy munkavállaló nem hagyja el valójában a szervezetet, amelyben dolgozik, „csupán” pszichológiailag lép ki abból. Az érintettek csak a kötelező minimumot végzik el: hivatalos munkaidejüket sosem lépik túl, pluszfeladatokat nem vállalnak el. A jelenségre jellemző a motiválatlanság érzése, a kezdeményezőkészség hiánya és a munkáról való érzelmi leválás, a munkával kapcsolatos aggodalmak megszűnése. A csendes kilépés nem feltétlenül egyenlő a kilépési szándékkal, ez inkább a szervezeten belül maradva egyfajta hátralépésről szól, gyakran éppen mert a munkavállaló szeretne a szervezetnél maradni.  

A csendes felmondás egyik oka lehet a nem megfelelő belső kommunikáció, az erről szóló corvinusos kutatásról nemrégiben adtunk hírt: Egyre többen követik a csendes felmondás stratégiáját, a cégek nem örülnek 

Forrás: Corvinus/elte.hu