A nők „szakosodnak” az otthoni munkára

„Miért érdekesek a nők mint nők a közgazdaságtan számára?” – tette fel a kérdést Isztin Péter, a Közgazdaságtani Intézet adjunktusa a Corvinuson rendezett konferencián „Claudia Goldin és a nők közgazdaságtana” címet viselő nyitó előadásában április 12-én. Az MTA Közgazdaságtudományi Bizottsága (KTB) által szervezett eseményen kijelentette: a rugalmas munkakínálat komoly változásokat hozott a nők munkapiaci szerepvállalásában. A nők a világon mindenütt nagyobb részt vállalnak a házimunkában, s ezek a munkák nincsenek benne a GDP-ben. A nők szülnek, és jelentős részben ők gondozzák a gyerekeket, ez még a fejlett országokban is így van.  

Claudia Golden, aki gazdaságtörténettel és a nők munkapiaci szerepvállalásával foglalkozik, a Cornell Egyetemen tanult, s mint Isztin mondta, ott Alfred E. Kahn közgazdász „kezei között” pallérozódott (valószínűleg ő volt a leghíresebb tanítványa). Ezután a Chicagói Egyetemen folytatta tanulmányait, ott Robert Fogel gazdaságtörténész (ő is Nobel-díjas) és Gary Becker, a közgazdaságtan és a szociológia (szintén Nobel-díjas) professzora voltak a mentorai. Goldin a disszertációját még a rabszolgaságról írta, de azután a munkagazdaságtan felé fordult, a chicagói közgazdasági hagyományt követte. 1990 óta a Harvard közgazdasági tanszékének a professzora, számos, nőket érintő témát kutatott. Vizsgálta, hogyan hat a fogamzásgátló a nők karrier- és házassági döntésére, pályájára, mi az oka a nemek közötti szakadéknak. Isztin úgy vélte, az amerikai közgazdász professzor asszony már régóta esélyes volt a Nobel-díjra. 

A gazdasági fejlettség és a nők munkapiaci részvétele közt szoros az összefüggés. A XX. század első felében a fejlődés, az iparosodás nyomán elkezdett nőni a nők iránti munkapiaci kereslet. A fogamzásgátló megjelenése miatt kevesebb gyerek született, de „érdemes volt többet befektetni”, vagyis nívós oktatáshoz juttatni őket. Ezekre a fontos témákra mind nagy hatással voltak Goldin kutatása, írásai. A közgazdász professzor foglalkozott a nők elleni diszkriminációval és az ún. marriage bar (házassági korlát) intézményével: ez azt jelentette (nemcsak az USA-ban), hogy a házas nőket nem akarták alkalmazni a munkaerőpiacon, illetve aki férjhez ment, azt gyakran elbocsátották. Ezt a munkáltatók azzal indokolták, hogy a nőknek otthon van a helyük, a férfi tartsa el a családot. Goldin kimutatta, valójában a cégeknél többnyire belülről történt előléptetés, és hogy erre jusson pénz, elbocsátották a férjes nőket. 

Goldin vizsgálta azt a témát is, hogy 2000-ben kezdődött el a zenekaroknál az ún. vak meghallgatás: a zenekarba jelentkezőket kezdték úgy felvenni, hogy a próbajáték során a jelentkező nők és férfiak egy függöny mögött játszottak, így a döntéshozót nem befolyásolhatta a muzsikus neme, kizárólag az alapján kellett döntenie, amit hallott. 

Ma is van bérkülönbség a nemek közt, de csökken 

Goldin kutatásai, publikációi – mint Isztin hangsúlyozta – növelte a nők munkapiaci aktivitását, és a 60-as, 70-es években rohamosan megnőtt a nők jelentkezése az orvosi, jogi karokra.  Mint Isztin elmondta, a nemek közötti bérkülönbség ma is létezik, de a tendencia csökkenő, és az is látszik, hogy a magasabb keresetek közt nagyobb a különbség is. Ennek oka, hogy vannak olyan pozíciók a vállalatoknál, amelyeket a nők nagyon nehezen kapnak meg, és már közvetlenül a mesterfokozat megszerzése után is jobban nő a nemek közötti szakadék. Ugyanakkor az is jellemző, hogy maguk a nők, éppen azért, hogy a gyerekeikkel foglalkozhassanak, inkább rugalmasabb munkát vállalnak, nem akarva, hogy állandóan a cég rendelkezésére kelljen állniuk. Végezetül Isztin azt mondta: egy kicsit szeretne beszélni a férfiakról is. Vannak olyan helyzetek, ahol a férfiak vannak hátrányban: ma már több nő folytat felsőfokú tanulmányokat, mint férfi, és a nők jobban is teljesítenek a tanulásban. 

Ezután Pető Rita, a HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpont tudományos munkatársa beszélt (szerzőtársa Reizer Balázs, Corvinus) a „Nemek közötti különbségek a kognitív képességek munkahelyi használatában” című kutatásról. Pető Rita hangsúlyozta: a nemek közötti bérkülönbség a világon mindenütt csökken, a nők relatív helyzete javult, már kevésbé szegregálódnak, és kevésbé jellemző, hogy alacsony munkakörben foglalkoztatják őket. Kutatásuk a Program for the International Assessment of Adult Competencies (PIAAC) adataira alapul – több európai ország, az USA és Japán adatai is szerepelnek a nemzetközi adatbázisban. Ez a felmérés azt vizsgálja, milyen készségeket használnak a munkavállalók a munkahelyen. Vizsgálták a matematikai, az írás/olvasás és az infokommunikációs készséget is.  

A férfi még akkor is kevesebb házimunkát végez nőtársaihoz képest, ha egyedülálló 

Az adatok elemzése alapján jelentősen eltér a férfiak és nők képességhasználata, de ennek oka nem a különböző képességek. A nők kevésbé készségigényes feladatokat látnak el a munkahelyeken, és jelentős különbség van a készséghasználatban is köztük, körülbelül 4-5 évnyi iskolázási különbségnek megfelelő. A kutatás szerint ennek egyik nagyon fontos oka, hogy az otthoni munkamegosztásban, vagyis a gyerekekre, a házimunkára fordított órák száma lényegesen nagyobb a nőknél, mint a férfiaknál.  

Vizsgálták a különbséget egyedülállók és kapcsolatban élőknél külön-külön, s arra az eredményre jutottak, a párkapcsolatban élő férfiak több készséget használnak a munkahelyükön az egyedül élő társaikhoz képest. Érdekesség az is, hogy az egyedülálló nő is többet tölt házimunkával, mint a pár nélküli férfi. Pető Rita arról is beszélt, mi az oka a házimunka egyenlőtlen megosztásának: a nőknek nem túl jó az alkupozíciójuk, mert a partnerük általában többet keres, így aztán ők „szakosodnak” az otthoni teendőkre. Pető megemlítette, hogy a nőkre a társadalmi elvárások is rákényszerítik, hogy több házimunkát végezzenek – ez mindenhol, a posztszovjet és az északi országokban is tapasztalható. 

Gyerekvállalási döntések megszűnő munkahelyen: fontos a támogatás  

Szabó-Morvai Ágnes, a HUN-REN KRTK tudományos főmunkatársa, a Debreceni Egyetem oktatója „Előretekintés a gyermekvállalási és abortusz döntésekben foglalkoztatási sokkok idején” című előadásában arról beszélt, hogyan reagálnak a nők gyárbezárás vagy tömeges létszámleépítés esetén: megszülik-e gyermeküket vagy abortuszra mennek? Elmondta: Magyarországon 327 abortusz jut ezer élveszülésre. Mint mondta, az abortusz gyakori a világon mindenütt, az USA-ban 2020-ban 930 ezer nő végeztetett művi terhességmegszakítást. 74 százalékban iskolai, munkahelyi, anyagi ok a jellemző indok, a nő valamiért nem engedheti meg magának, hogy szüljön. Hangsúlyozta: az abortusznak súlyos következményei lehetnek: gyakori, hogy utána a nőt bűntudat gyötri, 37 százalékkal nő nála a depresszió esélye, és hajlamosabb lesz a szorongásra, a drogfogyasztásra, akár öngyilkosságra is. Ezért szerinte fontos olyan politikát kidolgozni, amely támogatja a nőket, ha ilyen kérdésben kell döntést hozniuk.  

Mint megállapította, a gyárbezárás és a tömeges létszámleépítés híre már a megvalósulás előtt tudomására jut a nőknek, így már akkor döntési helyzetbe kerülnek. A tömeges létszámleépítés esetében a várandós számíthat arra, hogy a törvények szerint nem lehet őt elbocsátani. „Majd visszajövök dolgozni, ha a gyerek két és fél éves lesz, gondolja magában és megtartja a gyereket” – mondta. E döntésnek az is az oka a kutató szerint, hogy terhesen nincs esély elhelyezkedni, és ha az anyának nincs munkahelye, elveszíti a baba születése után járó kedvezményeket is. 

A rugalmas bérek mélyre ássák a nemek közi szakadékot 

Reizer Balázs, a Corvinus docense előadásában „A rugalmas bérelemek szerepe a nemek közti bérkülönbségekben” című előadásában arról beszélt, a nők kisebb eséllyel helyezkednek el jól fizető cégeknél, ahol bónuszra, túlórapénzre is számíthatnak a munkavállalók. Ahol csak alapbér van, ott nincsenek nemek közti bérkülönbségek, viszont a rugalmas bérek béregyenlőtlenséghez vezetnek, s ez aránytalanul sújtja a nőket. Mint mondta, átlagosan 25 százalék a nők bérhátránya ott, ahol rugalmas elemek is vannak a bérben. Ugyanakkor az is igaz, hogy a nők sokkal kisebb valószínűséggel mennek olyan vállalatokhoz dolgozni, ahol sokat kell túlórázni. Ennek az az oka, hogy a nőknek kisebb az alkuerejük, mint a férfiaknak, és nem is szeretnének rugalmas bérű cégeknél elhelyezkedni. Hangsúlyozta: a rugalmas bérek szigorítása kétélű fegyver, hiszen csökkentené a nők és férfiak közti bérkülönbséget, de a termelékenységet is. Azt is elmondta Reizer, hogy sok adat van arról, hogy gyakran a cégek ki sem fizetik a teljesített túlórákat. 

A konferencia zárszavában a KTB elnöke, Győrffy Dóra, a Corvinus egyetemi tanára hangsúlyozta: a konferencia is bizonyítja, hogy egy Nobel-díjas tudós, mint Claudia Goldin, milyen inspiráló hatással van a fiatal kutatókra. 

Török Katalin