A reflexió fontosságát vihetik magukkal kutatás és innováció menedzser hallgatóink

Szakirányú képzéseinkre augusztus 31-ig lehet jelentkezni. Képzéseinkről további információk itt találhatók.

Mivel foglalkozik a Corvinus Science Shop, amelynek Ön a vezetője? 

A Corvinus Science Shop a tudomány és társadalom párbeszédét erősíti. Egy találkozási pont, ahol a helyi közösségek és az egyetem kutatói egymáshoz tudnak kapcsolódni. Civil szervezetek, társadalmi vállalkozások, nonprofit szervezetek, informális közösségek és aktív állampolgárok kérdéseit csatornázzuk be egyetemi tantárgyakba és kutatásokba, ahol az oktatók, a kutatók és a diákok a kérdezőkkel közösen keresik a válaszokat társadalmilag releváns kérdésekre.  

A Science Shop filozófiájában az egyik fő irány a felelősségteljes kutatás és innováció (Responsible Research and Innovation, röviden RRI). Ez egy EU szintű, szakpolitikai fogalomrendszer, amelynek kialakítására projekteket indított is az EU. Mi is egy ilyen pályázatban, a Corvinus munkatársai által elnyert első Horizon pályázatban, az EnRRICH-ben fejlesztettünk RRI eszközöket, és részben abból nőtt ki a Science Shop. Mostanra az az EU-s irány, hogy az RRI gondolkodásmód épüljön be az összes kutatási projektbe, és alapvető megfontolás legyen. A Science Shopban is ennek az útjaival kísérletezünk.  

Hogyan kapcsolja össze a Science Shopos munkáját az oktatással? 

A Kutatási és innováció menedzser/szakközgazdász képzésben az utolsó félévben egy “felelősségteljes kutatás és innováció” című kurzust viszek, ami tudomásom szerint az egyetlen ilyen tantárgy itthon. Azt szeretném elérni a kurzus során, hogy a résztvevők felfedezzék, nekik mi az RRI sztorijuk, az ő munkájukban hol kerülhetnek elő a felelősségvállalási szempontok. Mivel a Science Shop az RRI alapelvek gyakorlati megvalósulásért dolgozik, előkerül az órákon intézményi példaként és az egyes gyakorlatait tekintve is. Intézményként azért is, mert az egész országban csak három kifejezetten science shopként működő szervezet van, és közülük ez az egyetlen egyetemi. Ezért a működésébe belelátni különleges lehetőség a hallgatók számára. Azt figyelhetik meg, a kutatást és az innovációt hogyan igyekezzük kinyitni a társadalom és a közösség irányába.  

Milyen RRI aspektusokra hívja fel a hallgatók figyelmét? 

Az RRI a kutatások tartalmára, folyamatára, végkimenetére és irányítására vonatkozó elvek összesége. Áttekintjük valamennyi irányát, amelyek mindegyike önmagában is óriási terület, így azt keresem a kurzusban, hogy mi az évfolyam hallgatói számára a leginkább érdekes, és azok a szempontok hogyan ültethetőek át az ő gyakorlatukba. 

Sok szempont attól függetlenül ismert, hogy tudnánk, hogy az RRI-nek is része. Az egyik ilyen az open access, vagyis a kutatási eredményekhez, publikációkhoz való nyílt hozzáférés. Ez egyébként az egyik olyan téma, ami a szakirányú továbbképzésben nagy vitákat szokott kelteni, amelyekben azt járjuk körül, mi ennek a viszonya az üzleti célú innovációhoz. 

Egy másik fontos, RRI előtt is létezett, abban alapelvként kiemelt téma a nők szerepének erősítése a kutatás és innovációban. Ezt közelíthetjük arról, hogy a kutatás és innováció hogyan lehet a nők számára vonzóbb kutatóként, hogyan lehet inkluzív a kutatás. Az inkluzivitás pedig elvezet oda is, hogy a kutatási eredmények, innovációs produktumok mennyire veszik figyelembe a különböző nemek igényeit. A klasszikus ráébresztő példa a hárompontos biztonsági öv esete, ami bár korszakalkotó vívmány, ám nem veszi figyelembe a női test jellemzőit, nem gondoltak mellekre vagy terhes pocakokra a fejlesztésekor.  

Milyen szemléletet szeretne kialakítani a hallgatókban? 

A legerősebben azt a kérdésfelvetést hozom be az órákra, hogyan lehet a társadalmat bevonni a kutatásokba. Akár abba, milyen problémákat akarunk kutatás és innováció által megoldani, akár az innováció folyamatába. Fontos megérteni, milyen helyi, érintetti, szakmai tudások szükségesek az akadémiai tudáson kívül egy kutatáshoz. Ez a Science Shopunk egyik alapelve is: egy civil, nonprofit szervezet tudása ugyanolyan értékes és fontos, mint a tudományos nézőpont. Arra vagyunk kíváncsiak, hogyan lehet a kettőt összehozni, és mennyi mindent tanulhatunk egymástól, kölcsönösen.  

Éppen ezért sokat foglalkozunk a szakirányú továbbképzésben azzal, hogy kik egy kutatás érintettjei. Nagyon jól tudjuk együtt gazdagítani a beszélgetéseink során a kutatási köröket. Egészen odáig – hiszen az RRI rendszerében az is fontos –, hogy felismerjük, a kutatás és innováció irányításában ki vesz részt. Nem feltétlen csak a kutató, hanem a rendszer szintjén gondolkodhatunk felelősségteljesen és részvétel alapúan.  

Nem beszéltünk még arról, hogy az RRI bizonyos elvei kutatói kompetenciákként is felfoghatók, ilyen az előrelátás vagy a reflexivitás. A kurzuson ezért a reflexiónak fontos szerep jut, annak, hogy a résztvevők a valóságbeli szerepükre reflektáljanak. Legyen egy kis megállás és rátekintés arra, hogy milyen előfeltételezésekre építenek, és merre visz a munkájuk. Érdemes végiggondolnunk, hogyha az innováció kiteljesedik, mik lesznek a következményei, a társadalmi és az ökológiai hatásai. Szeretném átadni a hallgatóknak a reflexió fontosságát. 

Mennyire lepi meg a hallgatókat ez a nézőpont? 

Vannak számukra új szempontok, de inkább az okoz meglepetést, hogy ezekre nekik is gondolni kellene. A hallgatók ebben a képzésben nagyon vegyes irányokból érkeznek, ezért is érdekes számomra oktatóként részt venni benne, és ez ad jó alapot a résztvevőknek is az egymástól való tanuláshoz. Az eltérő kutatási-innovációs háttér miatt a résztvevők egy részénél azonnal megvan a kapcsolat az RRI-hez, és tudja az illető, mit érdemes ezzel kezdenie. Máshol hosszabb időbe, több reflexióba telik megtalálni a kapcsolódásokat. Egy pályázatírással foglalkozó résztvevő például könnyedén felismeri, hogyha az RRI egy EU-s elvárás, akkor tisztában kell lennie vele, de az innovációhoz másként kapcsolódó szakember nem feltétlenül talál rögtön gyakorlatias fogást az RRI-ben a maga számára. Az első években azt tapasztaltam, hogy amikor fogódzókat keresnek a résztvevők, akkor a vállalati társadalmi felelősségvállaláshoz (corporate social responsibility, CSR) igyekeznek kötni az RRI-t. Ezért most már azzal kezdjük a kurzust, hogy tisztázzuk, van-e köze a kettőnek egymáshoz, és ha igen, hogyan.   

Hogyan építi fel az óráit?  

Interaktív és sajátélményes a tárgy. Igyekszem feltárni a résztvevők saját tapasztalatait, a kutatáshoz és az innovációhoz való kapcsolódásukat és ehhez szabni az órát. Ennek fő terepe a szakdolgozatuk, hiszen az egy kutatás, amit a képzés során végeznek a résztvevők. Adja magát, hogy arra alkalmazzuk az RRI elveket. Ezzel egyúttal támogatjuk a képzésbeli folyamatukat, erősítve módszertani oldalról a szakdolgozatot, amelybe így konkrétan is belefogalmazzák a szerzők az RRI megfontolásaikat. A kurzuson azonosítjuk, hogy az egyének kutatásai során milyen pontokon merülhetnek ezek fel, kezdve azzal, hogy a kutatási kérdéseiknek milyen RRI vonatkozású tartalma van. Itt is érdekes, hogy kiknek írják a szakdolgozatot, milyen érintetteket vonnak be, és kinek milyen szerep jut a kutatásukban. Ehhez inputok, reflexiós kérdések, a saját kutatási területükön RRI példák állnak a rendelkezésükre.  

Lássunk erre egy példát! Van jelenleg olyan kutatásuk, amit az RRI szempontok mentén végeznek? 

A Corvinus Science Shopban egy éve dolgozik a kutatócsapatunk, amiben társadalmi vállalkozásokkal foglalkozunk. Egy közösségi partner, az Ashoka Magyarország kezdeményezésére kezdtük a kutatást, és ez az RRI bevonásra, a társadalom igényeire épülő kutatási megközelítéshez nagyon passzol. Ezt mélyítettük tovább azzal, hogy a hazai társadalmi vállalkozások és a velük foglalkozó szakértők megkérdezése nyomán olyan kérdéseket vizsgálunk, amelyek őket érdeklik, számukra itt és most fontosak, például leadership kérdéseket és a társadalmi vállalkozások hibriditásának következményeit. Hibriditás alatt azt értjük, hogy ezek a vállalkozások egyszerre szeretnének társadalmi és üzleti célokat megvalósítani. Arra vagyunk kíváncsiak, hogy ez a kettősség milyen feszültségeket hordoz, és mit lehet azokkal kezdeni.  

Írta: Taxner Tünde