A távolabbi társas kapcsolataink is csökkenthetik az antidepresszánsok használatát

A pszichológusok és társadalomtudósok körében régóta ismert, hogy a hozzánk közel állók hozzájárulhatnak a mentális egészségünk megőrzéséhez, hiszen ezektől a szoros kapcsolatoktól várhatunk segítséget, ha baj van. Azonban a kérdés, hogy a mentális egészségünk függ-e a tágabb kapcsolatrendszerünktől is, mindeddig megválaszolatlan volt.  

Egy új kutatás 270 ezer egyén közösségi médiából származó kapcsolathálózata és antidepresszáns fogyasztási adata segítségével bemutatta, hogy kevesebb gyógyszert használnak azok a betegek, akiknek diverzek a kapcsolatai. A Science Advances folyóiratban decemberben közölt eredmények akár új terápiás alkalmazások felé is utat nyithatnak. 

A kutatás a világon elsőként tette lehetővé komplex társadalmi hálózatok és a mentális egészség közötti összefüggések tanulmányozását, a HUN-REN KRTK, a Budapesti Corvinus Egyetem, az Umea Egyetem és Yale Egyetem együttműködésében. A tudósok a Magyarországon 2011 és 2015 között fogyasztott antidepresszánsok számait kötötték össze anonim módon 277 344 kisvárosi egyénnél az iWiW közösségi platform kapcsolathálózatának adataival.  

Megleptek minket az első eredmények, mert azt találtuk, hogy a kohézív hálózatokkal bíró egyének, azaz a sok erős kapcsolattal, de kevés gyenge kapcsolattal bírók nagyobb arányban szednek antidepresszánsokat, ami ellentmondott korábbi kutatásoknak

 – fogalmazott Lengyel Balázs, a kutatásból készült tanulmány levelező szerzője, a HUN-KRTK csoportvezetője és a Corvinus Egyetem kutatóprofesszora.

Aztán rájöttünk, hogy nem elég pusztán a hálózatok szerkezetét vizsgálnunk, hanem azok földrajzi jellemzője segíthet jobban elkülöníteni az erős és gyenge kapcsolatokat.

Az eredmények alapján kisebb valószínűséggel szednek antidepresszánst, akik vagy kohézív hálózatokkal rendelkeznek a lakóhelyük településén, vagy sokféle távoli közösséghez tudnak kapcsolódni. Az antidepresszánsok adagja a következő években jobban csökkent azoknál a betegeknél, akik diverz közösségekkel tudnak kapcsolódni. Ez utóbbi összefüggés az antidepresszánsok helyi elérhetőségének figyelembevétele után is fennáll, és a fiatal egyének esetében erősebb, mint az időseknél. 

Az adatokból mindazonáltal nem következik ok-okozati összefüggés. A stressz, a depressziós tünetek és a szorongás közismerten akadályozzák a társas kapcsolatok kialakítását. A kutatók ugyanakkor azt gondolják, hogy az elemzett adatok nagy kiterjedése korábban nem dokumentált összefüggést jelez a társadalmi kapcsolatok térbeli sokfélesége és a mentális egészség között, hiszen nem csak a közeli, hanem a távoli kapcsolatok is segíthetnek a lelki épségünk megőrzésében és a mentális betegségeink leküzdésében. 

A kapcsolathálózatok térbeli szerkezete összefügg az antidepresszáns szedésének valószínűségével