A termékek második élete: a körforgásos gazdaság szerepe az ESG stratégiákban

Szerző: Farkas Mária 

A körforgásos gazdaság eszköztára rendkívül gazdag, ide tartozik többek között a fenntartható terméktervezés, a termékek élettartamának meghosszabbítása, bérleti és szolgáltatási modellek, a megosztás alapú gazdaság, az ipari szimbiózis, az újra felhasználás és legutolsó megoldásként az újrahasznosítás. 

A 62. Közgazdász-vándorgyűlés „A termékek második élete: a körforgásos gazdaság szerepe az ESG stratégiákban” című szekciója, amelyet 2024 szeptemberében rögzítettek, ezt a témát járta körül (a beszélgetés elérhető itt). A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Bálint Attila, az IKEA Magyarország fenntarthatósági felelőse; Bera Péter doktorjelölt, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatója és Csutora Mária, a Corvinus Fenntarthatósági Indikátorok Kutatóközpontjának egyetemi tanára, az MKT Környezetgazdasági Szakosztályának elnöke. A beszélgetést Farkas Mária fenntarthatósági szakember, a Budapesti Corvinus Egyetem és a HUN-REN SZTAKI kutatója vezette. 

Bálint Attila bemutatta az IKEA fenntarthatósági stratégiáját, külön hangsúlyozva annak körforgásossági elemeit, amelyeket négy területre bontott: tervezés, alapanyag-választás, körforgásos szolgáltatások fejlesztése és partnerségek kialakítása. Az IKEA célja, hogy 2030-ig megvalósítsa körforgásos stratégiájának legfontosabb elemeit. 

A termékek gyártási szempontjai meghatározzák azok teljes életciklusát, így az IKEÁ-nál arra törekszenek, hogy növeljék a használati időt, és lehetőséget biztosítsanak az újrahasználatra, ehhez eszközöket is biztosítanak vevőiknek. A „Bútorok második élete” szolgáltatás keretében visszavásárolják a már feleslegessé vált, de még használható termékeket, és tovább értékesítik azokat. Emellett lehetőséget biztosítanak online alkatrész rendelésre is, ezzel támogatva a hosszabb élettartamot. A beszállítói láncot az IWAY 6.0, a szállítói magatartási kódex szabályozza, amely lefedi az értéklánc munkakörülményeit, a munkavállalási feltételeket és az alapanyag-beszerzést. 

Csutora Mária provokatív előadásának címe: „A körforgásos gazdaság, mint félreértett koncepció.” Véleménye szerint az utóbbi időszakban csupán az újrahasznosítás került a középpontba a körforgásos megoldások közül. A vásárlókat a legegyszerűbb irányba, a szelektív hulladékgyűjtés felé terelték, így nem kellett változtatni a fenntarthatatlan üzleti modelleken. A megelőzés és a tartós termékek előállítása háttérbe szorult, miközben a körforgásos gazdaság irányát inkább a megelőzés és a tartós termékek felé kellene eltolni.  

A termékek élettartama egyre inkább lerövidül, javíthatóságuk csökken, és a javítás költségei megnőttek. A gyártók nem tájékoztatják a fogyasztókat a termékek várható élettartamáról, így azt nem tudják figyelembe venni vásárlásaik során. Az egyik fast fashion ruházati márka a tervezés során arra számít, hogy egy vásárló átlagosan legfeljebb kilenc alkalommal használja az adott ruhadarabot. Ezzel szemben az ultra fast fashion, az AI segítségével, még inkább felgyorsítja ezt a folyamatot. Szükséges lenne újragondolni ezeket az üzleti modelleket, mert bár látszólag serkentik a gazdaságot, valójában megterhelik a környezetet és veszteségeket okoznak a fogyasztóknak. 

A változást az Európai Unió jogszabályi eszközökkel próbálja támogatni, jogi eszközei a környezettudatos tervezéstől, a javításhoz való jogon és problémás ágazatok tűzkeresztbe helyezésén keresztül, egészen a zöldrefestés tiltásáig terjednek. Az Európai Unió új, vállalati fenntarthatósági jelentéstételi szabályozása, a CSRD is külön szabványt szentel a témának, ESRS E5 Erőforrás-felhasználás és körforgásos gazdaság címen. 

Bera Péter a Corvinus Egyetemen végzett kutatásáról beszélt, amely a lakosság mindennapi környezettudatosságát vizsgálta. Ezer fős, személyes lekérdezéssel készült reprezentatív kutatást végeztek, amelyben 36 fő- és 174 alkérdés szerepelt. Az eredmények szerint azok a háztartások, ahol a nettó jövedelem 1,3 millió és 2 millió forint között van, gyakrabban vásárolnak használt termékeket, különösen ruhákat és elektromos eszközöket. A válaszadók 56%-a azt is jelezte, hogy több csomagolásmentes terméket vásárolna, ha ezek elérhetőek lennének. Azonban az is kiderült, hogy a válaszadók 60%-a rendkívül árérzékeny: ha egy fenntarthatóbb termék ára 20%-kal magasabb, akkor valószínűleg nem vásárolják meg. 

A kutatás a javíthatóság fontosságát is vizsgálta, amelyet szinte minden csoport kiemelt tényezőként értékelt. A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy különösen fontos a szemléletformálás azok számára, akiknek a háztartási nettó jövedelme kevesebb, mint 1,3 millió forint. Számukra a tartós termékek ára, ár-érték aránya, energiafogyasztása és javíthatósága jelentős szempont. Összességében a magyar lakosság nyitott a hosszabb élettartamú termékek vásárlását és használatát ösztönző intézkedések iránt. 

Az előadásokat Farkas Mária által moderált beszélgetés követte. Többek közt szó esett arról, hogy teljes körforgásosságra való átállást a vállalkozások csak partnerségben, összefogásban tudják megvalósítani. Ez akár jogszabályi nyomásra is létrejöhet. Felmerült az is, hogy a körforgásosságra való átállás nemzetgazdasági érdek is, hiszen a nyersanyagok körforgásban tartásával csökkenthető az importfüggőség a primer nyersanyagok iránt. 

A fogyasztók oldaláról kiemelten fontos a minőség, a modularitás és a javíthatóság, ugyanakkor gyakran irreális elvárásként jelenik meg az, hogy a legolcsóbban jussanak hozzá a legjobb minőséghez. A termékek tartóssága jelenleg nem látható a fogyasztók számára, mivel nem kapnak információt a várható élettartamról, amely nem azonos a jótállással. Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy a gyártók számára sem mindig egyszerű előre megbecsülni, mennyire lesz tartós egy újonnan fejlesztett termék, különösen akkor, ha az alkatrészek több beszállítótól érkeznek. 

Az új üzleti modellek és a körforgásos stratégiák új szemléletmódot igényelnek az üzleti vezetőktől, amelyet érdemes lenne az egyetemi képzésekbe is beépíteni. Bár a körforgásos megoldások sokszínűek, gyakorlati alkalmazásuk további kutatásokat igényel, ami új kutatási területeket nyit meg a kutatók előtt. 

__________________ 

2024 novemberében is folytatódik a Hónap Fenntarthatósági Témája projekt, ezúttal a hulladékcsökkentéssel foglalkozunk, melynek a körforgásos gazdasági modell is fontos eleme. Arról, hogy milyen lehet egy hulladékmentes jövő, valamint mit tehetünk mi magunk és milyen eseményeken vehetünk részt a hónapban, ebben a cikkben írtunk részletesen. A témához kapcsolódó ötleteket, aktivitásokat pedig a mate.kovacs2@uni-corvinus.hu címen továbbra is szeretettel várjuk.