A termelői piac lelassulást és közösségi élményt jelent a felgyorsult világban

Az interjú szövegét az egyszerűség és közérthetőség miatt szerkesztve közöljük. 

Honnan jött az agrárium iránti érdeklődésed, mi volt az első pont, amikor ez megjelent nálad? 

A Szentendrei-szigeten, Pócsmegyeren foglalkozunk mezőgazdasággal, szántóföldi növénytermesztéssel, zöldségtermesztéssel, állattenyésztéssel. Mindenféle idényzöldség van nálunk, télen hús és hentesáru kapható, de egész évben van tojás, tehéntej és tejtermék is. 

Ebbe születtem bele, a kezdetektől fogva mentem segíteni a szüleimnek, nagyszüleimnek. Több olyan emlékem van, hogy segítek az állatok körül, de ami talán meghatározó, az a termelői piachoz kapcsolódik. Emlékszem, hogy életemben először két csokor őszirózsát adtam el. Nagyon kedves emlék. Kiskoromban aztán rengeteget jártam a Szentendrei piacra, ami mindig egy nagy kaland volt. A piacozás azóta is az életem részét képezi, mivel több mint 10 éve árulok a Tahitótfalui termelői piacon  

A Corvinusra is már az agrárium iránti érdeklődés miatt jöttél? 

Igen, olyan szakot kerestem, ahol az agrárterület ötvözve van valamilyen matekos dologgal, így jött a közgáz. Amikor 2015-ben elkezdtem az egyetemet, a Budai Campus még a Corvinushoz tartozott. Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök alapszakot és Vállalkozásfejlesztés mesterszakot végeztem, így agrárközgazdászként tudnám definiálni magam. Szóval igen, a családi kötődések miatt is jelentkeztem ide, de nagyon jó választás volt. 

A gazdaságban mennyire tudod hasznosítani az egyetemi tanulmányok során szerzett ismereteket? 

Amit nagyon jól tudok használni, az egyetem alatt kiépített kapcsolatrendszer, mivel sokáig voltam diákszervezeti vezető az Agribusiness Clubnál (korábbi nevén Corvinus Agribusiness), ami ma már országos szinten ismert egyetemközi diákszervezet. Ennek és a szaktársaimnak köszönhetően komoly kapcsolati tőkére tettem szert mind a vállalati életben, mind pedig a termelőket tekintve. Sok hozzám hasonló fiatalt ismerhettem meg, és ezt sokszor tudom kamatoztatni az életben. 

Említetted, hogy már egészen kiskorodban is volt piachoz köthető élményed. Ha egy olyan személyt kellene meggyőzni arról, hogy menjen ki termelői piacra, aki még soha nem járt ilyenen, akkor milyen érveket hoznál fel? Miért éri meg kimenni egy ilyen piacra? 

A minőségi élelmiszerek megvásárlásán túl a termelői piac jó a lelkének, hiszen az emberi kapcsolatok ápolása jót tesz. Közvetlen kapcsolat tud kialakulni az eladó és a fogyasztó között. A közvetlen értékesítésben a fogyasztók találkozhatnak a termelőkkel, megismerhetik őket. Emellett a természethez is közelebb juthatnak, hiszen megismerkedhetnek a szezonalitással. A termelői piacon minden csak akkor kapható, amikor annak szezonja van. Végül pedig a helyi gazdasági multiplikátor hatást emelném ki, a helyi gazdálkodók támogatása az egész közösségnek jót tesz. A piacokat általában remek hangulat jellemzi, az emberek vidámak, jókedvűek. Egy nagyon jó kisközösség tud kialakulni. 

Mit tapasztaltál a korábbi corvinusos termelői piacokon, milyen kérdésekkel fordultak hozzád a hallgatók? 

Szerencsém van, mivel a Corvinuson csinálom a doktori képzésem, így sok hallgatót tanítok is. Érdekelte őket, hogy mit árul a tanár úr, szívesen megnézik, mivel foglalkozok. Amit tapasztaltam, hogy tényleg nyitottak a hallgatók, szeretnek sok mindent megkóstolni. A téli piacon például nagy sikere volt a hús és hentesárunak, igaz, ezzel most nem tudok majd szolgálni, mert nincs már szezonja. Jó érzés volt tanítani valamit a fiataloknak a termelői piacon keresztül is. Megismerkedhettek a szezonalitással, láthatták, hogy milyen jó hangulat van. Beszélgethettünk, melyik termék honnan jön, hogy készül, mit kell tudni róla. Szóval egy-egy ilyen termék sok hozzáadott értéket tartalmaz. Nemcsak levesszük a polcról, hanem kapunk mellé egyfajta körítést, történetet is.  

Hosszabb távon milyennek látod a termelői piacok jövőjét? 

Két erőt kell egymással szembe helyezni. A covid után sokkal népszerűbbé váltak ezek a helyek, hiszen szabadtéren, jó levegőn lehetett vásárolni, nem egy zárt rendszerben. Emellett nagyon fontos, hogy itt biztosan vásárolható megbízható forrásból származó élelmiszer. Hosszabb távon pedig a személyes kapcsolatok is felértékelődnek, mert abból egyre kevesebb van. Egyre többen szeretnék megfogni, megnézni a terméket, vagy akár beszélgetni a termelővel. Egyre többen vannak, akik szeretnének emberekkel találkozni, beszélgetni, vagy akár csak palántát nevelni, mert hogy az milyen jó. Most épp palánta időszak van, azt is fogok vinni a piacra. Szóval valami kézzelfoghatóval is szeretnének foglalkozni az emberek, ez az egyik erő. 

A másik pedig a gyorsaság, hogy a rendelés minél egyszerűbben otthon legyen, ez pedig ellenhat. Az emberek szeretik egyszerre elintézni a bevásárlást, ilyenkor a piac plusz terhet jelenthet. Viszont ebben a felgyorsult világban épp egy kis lelassulást jelent kimenni a termelői piacra. Ez nagy értéket tud képviselni, és a vásárlói visszajelzések alapján ezt hosszabb távon is biztosítottnak látom. Egy biztos, nem fog eltűnni. 

Milyen termékeket vásárolhatnak meg nálad azok, akik kilátogatnak a Corvinus Termelői piacra? 

Tehéntejet, tojást, natúr joghurtot, idényzöldségeket, például salátát, újhagymát, retket, valamint ezen túlmenően paradicsom és paprika palántát viszek majd. 

A következő Corvinus Termelői Piac 2024. május 7-én 9:30-kor kezdődik a Corvinus Egyetem Főépületének Aulájában. További részletek itt érhetők el. 

Szerző: Kovács Máté