A többség nem venne fel olyan munkavállalót, aki nem ért a mesterséges intelligenciához

Hogyan fejlődött a MI, mire használható jelenleg és mi a jövője? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a Gellért Campuson június 12-én tartott előadás és panelbeszélgetés a Corvinus vezetői és üzleti partnerei jelenlétében. „A mesterséges intelligencia szövevényes útjai” címmel Baranyi Péter, a Corvinus CIAS (Corvinus Institute for Advanced Studies) kutatóközpontjának kutatóprofesszora, az MTA doktora tartott tudományos igényű előadást. Az informatika, az irányításelmélet nemzetközi hírű kutatója, a kognitív infokommunikáció tudományág megalapítója röviden felvázolta az MI fejlődésének állomásait. 1900-ban David Hilbert, a világ egyik elismerten legnagyobb matematikusa egy párizsi matematikakongresszuson a többi között azt állította, minden függvény lebontható pici függvényekre. 1950-ben Kolmogorov szovjet matematikus azt mondta, igaza volt Hilbertnek, ezután óriási változás kezdődött, elindult a komputergrafika. Kiderült, hogy minden lebontható sok kicsi valamire, végül megjelent a neurális hálózat. Mint Baranyi kijelentette, 1960 és 2000 között óriási viták voltak a tudósok közt, sok mindenre mondták, hogy téves kutatási irány, végül 2000 után már egyetértettek és elfogadtak fontos sarokpontokat, például az algoritmusokat. Ezeket azután sok egyetemen kezdték használni. Baranyi azt is elmondta előadásában, egyetlen ChatGPT-ben 17 milliárd adat van, ez óriási lehetőség. Szerinte a mesterséges intelligencia azért jó, mert valójában ez része az evolúciónak, és ebben a természet jól végzi a dolgát. 

Aki használja, boldogabb 

Ezután „Hogyan alakítja szakmánkat a mesterséges intelligencia, avagy mit kell tudnia egy közgazdásznak, hogy releváns maradjon?” címmel panelbeszélgetés következett. Három hallgató – akik dolgozataikban már foglalkoztak a mesterséges intelligenciával – mondta el tapasztalatait a vitavezető Szabó Péter, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója kérdéseire. Az ötödik szereplő a ChatGPT volt, „aki” időnként elmondta véleményét. Mint Szabó elmondta, ma már a munkavállalók 75 százaléka használja valamilyen módon az MI-t, és a vezetők 66 százaléka állítja, hogy nem venne már fel olyan munkatársat, aki nem ért az MI-hez.  

Ezután Szabó arról kérdezte a hallgatókat, ők maguk, illetve ismeretségi körükben mennyire használják a ChatGPT-t. Bubelényi Alexandra harmadéves gazdaságinformatika alapszakos hallgató azt mondta, az ismeretségi körében kevesen használják, ő maga viszont kódtisztításhoz, hibakereséshez és egyszerű szövegek generálásához használja a ChatGPT-t. Gáspár Tamás harmadéves gazdálkodási és menedzsment alapszakos hallgató például bevásárlólista készítéséhez használja a ChatGPT-t, illetve úgy gondolja, alkalmas arra is, hogy több ezer jelentkező közül ki lehessen választani, kit kell behívni interjúra. Mint mondta, a rokonai közt akad olyan, aki tart attól, hogy az MI miatt az ő munkájára már nem lesz szükség. Tóth Máté harmadéves gazdaságinformatika alapszakos hallgató szerint sok vállalat itthon nem engedi ezt az eszközt használni, véleménye szerint ez rövid ideig lesz így, mert a cégek a verseny miatt be kell, hogy vessék ezt az eszközt, hiszen a segítségével egy feladatsort hamar meg lehet csinálni. Ezután arról esett szó, mit jelent érteni az MI-hez. Bubelényi szerint olyan embert vegyenek föl a munkáltatók, aki el tudja dönteni, jó választ adott-e az MI egy kérdésre. Gáspár Tamás szerint az már jó, ha valaki világosan tud kommunikálni az MI-vel, Tóth Máté elmondta, az egyetemen sokan használják már az MI-t, de szerinte rövid távon nem lenne jó, ha a hallgatók forrásként kezelnék a szakdolgozat megírásához.  

Szabó Péter feltette beszélgetőtársainak a talán legfontosabb kérdést is: hogyan változtatja meg a gazdasági szakmákat az MI? Tóth Máté szerint a munka több mint fele automatizálható, például sok helyen a gyakornokok olyan feladatokat végeznek, amit az MI már meg tud csinálni. A mesterséges intelligencia megváltoztatja a munkaerőpiacot, a jövőben a közgazdászoknak több idejük lesz az elemzésre, mint most. Elhangzott: jó lenne egyszer olyan panelbeszélgetést rendezni, ahol a munkáltatók mondhatnák el, ők mire tudják használni az AI-t. Abban mindhárom hallgató egyetértett, hogy sokan féltik az állásukat, a munkavállalókban dolgozik az ismeretlentől való félelem, jellemző az egzisztenciális szorongás – ezt tapasztalják az ismeretségi körükben. Nőnek a társadalmi egyenlőtlenségek is a hallgatók szerint. Szabó ehhez azt fűzte hozzá, az idősebbek jól használják az MI-t, és egy felmérés alapján, akik alkalmazzák ezt az eszközt, 80 százalékban boldogabbak, mint akik nem. Gáspár Tamás szerint „egy építész barátom úgy látja, a jövőben a magasabb értékű terméket az jellemzi majd, ha valaki MI nélkül állítja elő azt, például egy kézműves alkotást”. 

A megkérdezett ChatGPT azt felelte a neki feltett kérdésre, az MI előnye az, hogy megszűnnek a monoton munkák, hátránya viszont, hogy sok embernek átképzésre lesz emiatt szüksége, s ez növeli a munkavállalók bizonytalanságát. Egy dolog egészen biztos – ahogyan Szabó Péter leszögezte – az MI jön, foglalkozni kell vele. 

Török Katalin