A tudományos szabadság helyzete a világban

A háromnapos konferencia április 3-ai, nyitó plenáris ülésén az emberi jogok, illetve a tudományos szabadság tiszteletben tartásával kapcsolatos kihívásokról beszéltek a globális és regionális tudományos hálózatok jelenlegi és korábbi vezetői, köztük Hajnal György professzor is.  

Az elmúlt évek megpróbáltatásai – így különösen a COVID-19 pandémia, valamint az orosz-ukrán háború hatásai – a nemzetközi tudományos együttműködéseket is kihívások elé állították. A világ számos országában korlátozottan érvényesül a véleménynyilvánítás szabadsága és a tudományos szabadság, ami a különböző nemzetközi tudományos együttműködések során is sok kérdést vet fel. Hogyan kezeljen például egy nemzetközi folyóirat bírálóbizottsága egy autoriter berendezkedésű országból beküldött publikációt? Hogyan bizonyosodhat meg róla, hogy a tanulmány eredményei valós adatokon alapulnak? Vagy egy másik példa: szabad-e konferenciát szervezni olyan országba, ahol korlátozottan érvényesülnek az emberi jogok? Ahogy arról korábban beszámoltunk, az ilyen és hasonló kérdések kezelésére az American Society for Public Administration (ASPA) tavaly egy ad hoc jellegű testületet hívott létre, amelyet a nemzetközi tudományos együttműködések során alkalmazható irányelvek kidolgozásával bízott meg.  Az ASPA President’s Committee for International Scholarly Engagement (PCISE) munkájában egyedüli Észak-Amerikán kívüli tagként Hajnal György professzor is részt vett. A bizottság a közelmúltban közzé is tette beszámolóját. A jelentést – mely a terület egyik vezető tudományos lapjában is napvilágot látott –  egyre több nemzetközi akadémiai hálózat veszi át vagy hagyja jóvá: legutóbb az Egyesült Királyság Közös Egyetemi Tanácsának Közigazgatástudományi Bizottsága tett így.  

Az IRSPM idei konferenciájának nyitó plenáris ülésén is fontos vitatéma volt az ASPA PCISE-jelentése és a bizottság által felvetett kérdések. A plenáris ülésen elsőként Ileana Steccolini, az IRSPM elnöke köszöntötte a megjelenteket, majd Hajnal György, a 2023-as konferencia elnöke követte őt. A professzor köszöntő beszédében megjegyezte, hogy a közép-európai régiót az utóbbi időszakban különösen sok krízis sújtja, ezért is örül, hogy hat év után ismét a Corvinust választotta helyszínéül ez a rangos nemzetközi konferencia, és a szakma itt vitatja meg az aktuális kérdéseket. 

Takáts Előd rektor a konferencia résztvevőinek mondott köszöntőjében a bizalom, az akadémiai szabadság és a globális tudásmegosztás fontosságát hangsúlyozta: „Az egymásba vetett bizalom teszi lehetővé, hogy eredményesen tudjunk együtt dolgozni, az akadémiai szabadság a tudományos kiválóság előfeltétele, nemzetközi dimenzió nélkül pedig gyakorlatilag nem létezik a szakma. Egymástól tanulhatunk a legtöbbet, a tudásnak pedig akkor van értelme, ha meg tudjuk osztani egymással.” A rektor hozzátette, hogy 20 év külföldi munka után a személyes karrierjében is fontos szempont volt, hogy olyan magyar egyetemet vezessen, ahol ezek a szempontok vezérlik a napi tudományos munkát.  

A köszöntőket követő panelbeszélgetésen először Mary-Lee Rhodes (Trinity College Dublin) mint a PCISE alelnöke ismertette a PCISE jelentésének főbb megállapításait. Ezután Allan Rosenbaum, az ASPA elnöke hozzászólásában két esetet is felidézett, amikor kutatóként nagyon kellemetlen helyzetben találta magát és jól jött volna számára a szakmai iránymutatás. Egy Kínában, majd egy Moszkvában rendezett szakmai konferencián is ő volt az egyik key note speaker, ő pedig mindkét konferencián kritikus hangvételű beszédet mondott. Az utána következő helyi kutatók azonban mindkétszer igyekeztek finomítani az általa elmondottakat és a valóságnál rózsásabb körülményeket festeni. Olyan országokban dolgozó kutatókról volt szó, amelyekben a hatalom erősen korlátozza az akadémiai szabadságot.  

Eris D. Schoburgh, a University of the West Indies professzora és Társadalomtudományi Karának társdékánja, az IRSPM latin-amerikai és karibi térségért felelős alelnöke a PCISE jelentéséről elmondta, hogy az szerinte világosan megfogalmazza, milyen nehézségekkel szembesül a szakma a nemzetközi tudományos együttműködések során. Ugyanakkor a professzor szerint kezdetben érdemes szűkíteni a jelentésben felvetett problémás nemzetközi együttműködési területek körét. „Mi is pontosan a probléma, amelyre megoldást keresünk? A jelentés az akkreditációs eljárásoktól kezdve a nemzetközi intézményi partneri együttműködéseken keresztül a konferenciahelyszínek kérdéséig sok fontos kérdést felvet, de ezeket nem fogjuk tudni mind egyszerre megoldani. Szűkítenünk kell tehát a fókuszt és világos cselekvési irányokat kijelölnünk” – mondta prof. Schoburgh. Azt is hozzáfűzte, a feladat nehézsége abban is rejlik, hogy kutatóként úgy kell védeniük az emberi jogokat, illetve az akadémiai szabadságot, hogy közben apolitikusak maradjanak.  

Geert Bouckaert, a KU Leuven Public Governance Institute professzora és az EGPA, valamint az IIAS regionális és világszervezetek volt elnöke, a közigazgatás, közpolitika és közmenedzsment terület egyik legbefolyásosabb nemzetközi kutatója szerint az utóbbi évek történései rámutattak, hogy világos különbséget kell tenni a totalitárius, illetve autokrata berendezkedésű és a demokratikus államok között. „Fel kell készülnünk arra, hogy a következő évtizedekben nőni fog a totalitárius berendezkedésű országok száma, ami széttartó akadémiai világhoz fog vezetni” – kezdte beszédét a professzor, aki szerint a tudományos közösségnek felelőssége van abban, hogy az autokrata vagy diktatórikus berendezkedésű országok kutatóival is nyitva tartsa a kommunikáció lehetőségét. Prof. Bouckaert arra kérte a területen kutató kollégáit, hogy ezekben a kritikus időkben mindannyian tegyenek több erőfeszítést egymás szempontjainak a megértéséért, és releváns, lehetőleg a gyakorlatban is hasznosítható kutatásokon dolgozzanak.  

A 2023-as IRSPM-konferenciát megnyitó plenáris ülésen Hajnal György, a Corvinus professzora elmondta, hogy korábban az IRSPM kelet-európai térségért felelős alelnökeként, illetve a terület európai akkreditációs testületének (EAPAA) tagjaként is sokszor találkozott azokkal a problémákkal, amelyekkel a PCISE riportjában foglalkoznak. Ezért is örült nagyon, hogy egyetlen Észak-Amerikán kívüli tagként meghívást kapott a bizottságba. Hozzátette, több felmérés is azt mutatja, hogy a közép-kelet-európai régió helyzete különösen rossz a tudományos szabadság tekintetében, van tehát bőven tennivalójuk ezen a téren. Ennek egyik első lépése volt az elkészült PCISE-jelentés, amelynek továbbfejlesztéséről többek között a mostani IRSPM-konferencián is közösen szeretnének gondolkodni a kollégákkal.  

Fotók: Popovics Ádám