A közösségi cselekvő remény a hónap fenntarthatósági témája márciusban
Márciusi víziónk*
Tisztelt Ünneplő Közösség!
Március 15-e a szabadság, a bátorság és a közös cselekvés ünnepe. Ezen a napon nemcsak a múlt hőseire emlékezünk, hanem saját felelősségünkre is a jövőt alakításában. A történelem arra tanít minket, hogy a remény önmagában nem elég – azt tettekre kell váltani.
Ahogyan 1848-ban egy nemzet mert álmodni és cselekedni, úgy ma is szükség van arra, hogy összefogjunk a közös ügyekért. Ma azonban nem fegyverekkel kell harcolnunk, hanem tudással, együttműködéssel és azzal a meggyőződéssel, hogy a világot alakítani tudjuk.
Egy olyan Magyarországot és világot képzelünk el, ahol a civil közösségek önszerveződő hálózatai nemcsak reagálnak a kihívásokra, hanem aktívan formálják a jövőt. A cselekvő remény nem várakozás – hanem lépések sora, amelyet közösen teszünk a fenntarthatóságért, a társadalmi igazságosságért és egy élhetőbb világért.
Ahogy egykor Petőfi és társai hittek abban, hogy a szabadságot ki kell vívni, úgy nekünk is hinnünk kell abban, hogy a jövő nem csak megtörténik velünk – mi magunk is alakítjuk azt. Ma, ezen az ünnepen ne csak emlékezzünk, hanem kérdezzük meg magunktól: mit tehetünk közösen azért, hogy az utódaink is büszkék lehessenek ránk? Legyünk mi is a változás, amelyre a világ vár!
*(A szöveg egyes elemei a ChatGPT mesterségesintelligencia-platform segítségével készültek)
A cselekvő remény
A fenntarthatósági kérdések gyakran túl nagynak és megoldhatatlannak tűnnek, a rémisztő, vészjósló hírek szinte mindennapos jelenségek a témában, ezek viszont könnyen vezethetnek apátiához vagy tehetetlenségérzéshez is. Az összeomlástól való félelem bénítóan hat, ami aztán gátolja a céljaink elérését is. A megalapozatlan reménykedés ugyanakkor szintén félrevihet, mert azt az illúziót kelti, hogy hátra is dőlhetünk, hiszen úgyis minden megoldódik majd magától, például a technológiai fejlődés hatására.
A cselekvő remény (angolul active hope) ezzel szemben azt hangsúlyozza, hogy kis lépésekben, de következetesen cselekedve kell változást elérni – előbb egyénileg, majd közösségi vagy intézményi szinten. Egy olyan megközelítés, amely a reményt nem passzív várakozásként, hanem aktív, tudatos cselekvésként értelmezi.
A fogalmat gyakran társítják Joanna Macy és Chris Johnstone munkásságához, akik az ökológiai és társadalmi változásokra adott válaszként dolgozták ki ezt a szemléletet. A témában magyar nyelven Takács-Sánta András Világeleje – a Jó élet keresése az ökológiai válság korában című könyvét ajánljuk, melyről a Corvinus Egyetem docense, Köves Alexandra is beszélgetett a szerzővel ebben a Zöld Egyenlőség podcast-epizódban.
A cselekvő remény főbb elemei:
- A valóság elfogadása – Nem a problémák tagadására épül, hanem azok pontos megértésére és elismerésére. Ezekről a problémákról a korábbi hónap témáival kapcsolatban is írtunk, például a közlekedésről, az élelmiszereinkről, a hulladékról, a biodiverzitásról vagy a tudatos ünnepekről.
- Új jövőkép kialakítása – Elképzeljük, milyen világot szeretnénk látni, és ez a cél vezérli a tetteinket. Erről szólt a februári témánk is, és ehhez kapcsolódik a bevezető cikkek “vízió” része is.
- Első lépések megtétele a változás érdekében – Nem várunk külső megoldásra, hanem aktívan dolgozunk a kívánt jövő elérésén.
- Cselekvés közösségben – Az egyéni lépések kezdésként fontosak, de egy ponton túl fontos ezeket közösségi szintre emelni, majd ezeket a cselekvő közösségeket is hálózatba kapcsolni egymással.
Kihívások márciusban
- Beszélgess a barátaiddal az egyik találkozótok során arról, milyen jövőt képzelnétek el 2050-re, melyben mindannyian szívesen élnétek. Mi lenne az első lépés ennek eléréséhez, amit közösen megtehettek?
- Látogass el a Corvinus Science Shop civil szervezetekkel és társadalmi vállalkozásokkal közös programjára március 24-én, hétfőn 15 órakor az E épület Aulájába, ahol társadalmi és ökológiai ügyekkel és megoldásokkal kapcsolódhatsz, akár szakdolgozat- és TDK-téma, akár önkénteskedés kapcsán. 19.00 órától pedig az Itt és Most társulat Föld 2.0.2.5. impróján vehetsz részt a Faculty Club színháztermében (esemény további részletekkel hamarosan).
- Nézz körül a lakóhelyeden és látogass el egy helyi civil szervezet vagy önkéntes kezdeményezés programjára március folyamán!
- Nézz körül, hogy van-e a közeledben közösségi kert vagy közösségi komposztáló, amihez akár csatlakozni is tudsz. A Beeco térképén ilyen helyeket találhatsz.
- Március 22-e a víz világnapja, melynek kapcsán sok szervezet készül programokkal a témában. Látogass el egy víz világnapjával kapcsolatos programra, vagy szervezz a barátaiddal kirándulást egy közeli vizes élőhelyhez!
- Ha találtál olyan szervezetet, melynek megtetszett a missziója és a munkája, próbálj ki náluk egy délutánt önkéntesként! Ha tanácsra, partnerre van szükséged, keresd bátran a Corvinus Science Shop munkatársait (science.shop@uni-corvinus.hu).
- Használd a RePont automatáknál a palackok visszavétele során az adományozás opciót! Számos civil szervezet készített ehhez saját QR-kódot, amit beolvasva bármelyik szervezetnek eljuttathatod az összegyűlt összeget.
- Nézz utána időben, hogy idén mely civil szervezetnek szeretnéd felajánlani az adód 1%-át (a határidő május 20.). Ha még nem adózol, akkor beszélgess a témáról a szüleiddel vagy más, már adózó ismerősöddel, akár ajánlhatsz is nekik szervezetet.
- Küldj be ötletet a Corvinus Egyetem Fenntarthatóságért felelős dékáni irodájának azzal kapcsolatban, hogyan lehetne fenntarthatóbb a működésünk a hallgatók és a munkatársak közös cselekvésén keresztül! Cím: mate.kovacs2@uni-corvinus.hu
- Reflektálj! Volt-e olyan kihívás számodra a hónapban, amit egyedül nem, de közösségben sikerült elérned?
A kihívásokba a harmadéves Gazdálkodási és menedzsment szakos, Fenntarthatósági menedzsment specializáción tanuló hallgatók ötletei is beépültek.
Szerző: Kovács Máté