Amerikai egyetemen is oktatnak a Corvinus folyóiratából

Amikor Lengyel György professzor 2010-ben megalapította a Corvinus angol nyelvű szociológiai és szociálpolitikai témákkal foglalkozó folyóiratát, elsődleges célja a magyar kutatók és doktorandusz hallgatók nemzetközi tudományos vérkeringésbe való bekapcsolása volt. Azóta már több angol nyelvű tudományos folyóirat is működik itthon, tizennégy évvel ezelőtt azonban még újdonságnak számított a magyar tudományos életben, hogy kizárólag angol nyelven jelenik meg egy magyarországi egyetemen alapított lap. Később viszont, ahogy teltek az évek, egyre jobban beigazolódott ennek a kezdeti döntésnek a létjogosultsága: 

„Az első szám megjelenésétől eltelt tizennégy év alatt egyre nemzetközibbé vált a Corvinus Journal of Sociology and Social Policy szerzői köre. A hamarosan megjelenő számban például a nyugat-európai szerzők tanulmányai mellett ázsiai és afrikai országok kutatóinak publikációi is olvashatóak” – meséli Medgyesi Márton főszerkesztő. 

A nemzetközi profil a folyóirat szerkesztőbizottságában is kirajzolódik, a magyar szakemberek mellett több külföldi kutató is részt vesz a folyóirat szerkesztésében. Évente két száma jelenik meg a Corvinus Journal of Sociology and Social Policynek, benne tizenöt-húsz tanulmánnyal.  

A folyóirat profilját a főszerkesztő így jellemzi: „Sokféle témában érkeznek tanulmányok a szerkesztőbizottsághoz, de ahogy az egyetem szociológiaoktatásának is van egy erős gazdaságszociológiai súlypontja és empirikus vonulata, úgy a nálunk megjelenő cikkek között is nagyobb számban találhatóak gazdaságszociológiai tanulmányok”. 

A beküldött tanulmányokat double-blind bírálati rendszerben értékelik, azaz a külsős bírálók anonimizálva kapják meg a tanulmányokat, a cikk szerzője pedig nem tudja, hogy ki értékelte a munkáját. Medgyesi Márton elmondása szerint az utóbbi években a bírálási folyamatba is igyekeznek minél több nemzetközi szakembert bevonni.  

A Corvinus Journal of Sociology and Social Policyben térítésmentesen lehet publikálni, a folyóirat cikkei pedig bárki számára elérhetőek online. A szerkesztők a kezdetektől fogva ezzel a nyílt eléréssel szeretnék biztosítani, hogy a lapban megjelenő tudományos eredmények mindenki számára hozzáférhetőek legyenek: „nemrég egy amerikai egyetemtől kerestek meg azzal, felhasználhatják-e az egyik nálunk megjelent tanulmányt oktatási célra. Azáltal, hogy a folyóirat cikkei szabadon hozzáférhetőek, szerencsére a világ egyre több pontján kezd megismerni minket a társadalomtudományi szakma”. 

Kezdetektől fontos missziója a folyóiratnak, hogy a fiatal magyar társadalomtudósok számára egyfajta ugródeszkaként szolgáljon a nemzetközi tudományos életbe való bekapcsolódáshoz. Éppen ezért, ha a Corvinus vagy más magyar egyetem doktorandusz hallgatója küld be a folyóiratnak tanulmányt, azt mentorálási céllal különös figyelemmel és iránymutatással igyekeznek elbírálni.  

A jelenleg Q3 besorolású folyóirat cikkei megtalálhatóak a Scopus és a Scimago nagy nemzetközifolyóirat-adatbázisokban is. Medgyesi Márton a nemzetközi tudományos véráramba való még intenzívebb bekapcsolódást tartja az elkövetkező évek legfontosabb célkitűzésének, szeretné, ha tovább nőnének a folyóiratban megjelent cikkek idézettségi mutatói: „a nagy nemzetközi versenytársakkal összehasonlítva a Corvinus Journal of Sociology and Social Policy jelenleg serdülőkorúnak mondható, van még hová fejlődnünk, ugyanakkor az utóbbi években már elkezdtünk  látszódni a nemzetközi szakmai közegben, és szépen haladunk előre ezen az úton” –  teszi hozzá a főszerkesztő.  

A Corvinus Journal of Sociology and Social Policy új száma hamarosan itt lesz elérhető.