Segítőkutyák az Egyetemen! – beszámoló a kutatási hétről

Az Egyesület tagjai egy prezentációs bevezetőt követően, melyben a szemléletváltásra ösztönöztek, interaktív workshopra invitálták a megjelenteket. Sőt, még segítőkutyáikat is bemutatták a közönségnek, majd bevonták őket a feladatokba, ezzel téve egyedivé és autentikussá az élményt.

Corvinus Science Shop

A Corvinus Science Shop az egyetem egy olyan szervezete, amely a tudomány és a társadalom párbeszédét erősíti, valamint találkozási pontot biztosít, ahol a helyi és az egyetemi közönség kérdezhet, válaszokra lelhet. Legfőbb célkitűzésük, hogy civil szervezetek, társadalmi vállalkozások, nonprofit szervezetek, informális közösségek és aktív állampolgárok kérdéseit egyetemi tantárgyakon, kutatásokon keresztül, oktatók, kutatók és diákok bevonásával válaszolják meg. A műhely támogatja az együttműködést, és teret ad a közös munkának annak reményében, hogy mindkét fél a lehető legtöbbet fejlődjön és tanuljon egymástól a folyamat során. Jelmondatuk is elveiket tükrözi: „akadálymentesség, hozzáférés, inklúzió”.

NEO Magyar Segítőkutya Közhasznú Egyesület

A NEO Magyar Segítőkutya Közhasznú Egyesület egy társadalmi szemléletformálást végző, segítőkutyákat képző és alkalmazó érdekvédelmi szervezet. Az egyesületet egy hallás-, látás- és mozgássérült-segítő kutya gazdákból álló baráti társaság alapította még 2011-ben, mára már 50 aktív önkéntes taggal rendelkeznek. Többségük valamilyen fizikai vagy mentális problémában érintett, és segítőkutya-gazda is egyben. Legfőbb céljuk a fogyatékossággal élő emberek érdekképviselete, és társadalmi beilleszkedésük elősegítése speciálisan képzett segítőkutyákkal. Az egyetemen tartott előadás célja is a szemléletváltás, figyelemfelhívás és az attitűdformálás volt.

Ismerd meg a segítőkutyákat!

Profiljukba többféle segítőkutya-típus tartozik, többek között hallássérült-segítő (hangjelző) kutya, mozgássérült-segítő kutya, személyi-segítő (pl. látássérült-segítő, autistasegítő) kutya vagy rohamjelző kutya (pl. diabéteszben érintett vagy epilepsziás személyek számára), továbbá rendelkeznek a mentális egészséget fejlesztő terápiás kutyával is. Az egyesület folyamatosan képzi ki új kutyusait, mivel csak végzettséggel és központi engedéllyel lehetnek gazdájuk hivatalos segítői. 

Míg nagy részük csak egy pácienssel dolgozhat, a terápiás kutyák társat, biztonságot és alternatív gyógymódot nyújtva több páciens életét is megkönnyíthetik. Fontos azonban megemlíteni, hogy bár ezek az állatok az emberi életet hivatottak segíteni és olykor védelmezni, még manapság is gyakran ütköznek abba a problémába, hogy környezetük és a társadalom nem fogadja be őket. Annak ellenére, hogy jogszabály védi a kutyusok jogait, például azt, hogy bárhova, akár közösségi terekbe is kísérhetik gazdájukat, sokan ellenzik és rossz szemmel nézik a kutya jelenlétét. Ahelyett például, hogy a segítőkutyát igénylőket igyekszünk szabályozni, érdemes lenne belegondolni, hogy nekik mekkora szükségük van kutyáik segítségére, és felismerni azt, hogy támogatásra van szükségük a társadalom működésében való aktív részvételhez.

A szemléletváltásban segíthet, ha megismerjük a segítőkutyák jótékony hatásait és gazdáikat, vagyis fogyatékossággal élő embertársainkat is. Az előadás során rengeteg érvet soroltak fel, amelyek mind a kutyák pozitív hatását támasztják alá. Ilyen volt például, hogy mentális, fizikai és szociális jólétet biztosítanak. Szociális jólét alatt érthetjük például azt is, hogy a mindennapokban több ember igyekszik a fogyatékossággal élő személyt a kutya miatt megszólítani, így segítve a nehézségek leküzdését. Emellett a kutya a legjobb ápoló, hiszen segít oldani a mindennapi stresszt, társasága boldogsághormont termel, és hűsége miatt mindig lehet számítani rá. 

Élet és munka a fogyatékossággal élő személyekkel

A prezentáció alatt többször említésre került a „szemléletváltás” varázsszó, de mit is jelent ez valójában? Az Egyesület tagjai arra ösztönöznek minket, hogy érzékenyítés helyett attitűd- vagy szemléletformálásként utaljunk erre a jelenségre. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógia Kara teljes szógyűjteményt készített, amely segíthet, hogy helyesen fejezzük ki magunkat egy ilyen kényes témával kapcsolatban. Példának okáért érdemes elkerülni a tolószék kifejezést, mivel ez azt éreztetheti a kerekesszékes személlyel, hogy mozgása teljesen korlátozott, és mások segítségére szorul, miközben a kerekesszéket képes egyedül is működtetni. Az ezzel kapcsolatos tapasztalatait az Egyesület elnöke, Mányik Richárd is megosztotta, számára szintén nagyobb szabadságot ad a kerekesszék kifejezés, mint a tolószék. Végső soron minden nézőpont kérdése.

Beszélgetés az Egyesület tagjaival

Az interaktív workshop alatt Mányik Richárd mellett más fogyatékossággal élő személyeket is megismerhettünk közelebbről. Dr. Loványi Eszter és Gál Enikő csoportfeladatok segítségével mutatták be, hogy milyen nehézségekkel kell megküzdeniük, és hogy hogyan lehet ezt a helyzetet élhetővé tenni számukra. A felszólalók igyekeztek olyan kérdéseket is megválaszolni, mint hogy például egy kerekesszékes milyen sportokat űzhet, egy hallássérült személynek mennyire fontos a szájról olvasás képessége, vagy hogy egy látássérült ember lát-e álmában? Az elkövetkezőkben ezekre és hasonló érdekes kérdésekre igyekeztek választ adni a beszélgetés résztvevői.

A sport, a mozgás és a testedzés nagyon fontos eleme az egészséges életmódnak, így élethelyzettől függetlenül elengedhetetlen része a mindennapoknak. A legtöbb sportág szerencsére egyre inkluzívabb és alternatív lehetőségeket is rejt magában, ami lehetővé teszi, hogy kerekesszékes személyek számára is biztonságos legyen. Így akár az ejtőernyőzést, táncot, síelést, jégkorongozást, de még a motorozást is van lehetőségük kipróbálni.

Amikor hallássérült ismerősünkkel beszélgetünk, sokszor érezhetünk kommunikációs akadályokat. Ezeken a problémákon úgy segíthetünk, hogy egy személyes beszélgetés során közelebb megyünk hozzájuk, lassan és tisztán, artikulálva beszélünk, vagy esetleg leírjuk mondanivalónkat, ha többszöri ismétlés után sem értenek meg minket. Hallássérült személyként el kell sajátítani a szájról olvasás művészetét is, azonban még ez a technika is cserben hagyhat bennünket bizonyos helyzetekben. Előfordulhat például, hogy egy számodra ismeretlen témáról beszél valaki, aki alig artikulál, vagy esetleg arcszőrzettel rendelkezik, ami miatt nem olvasható le szájának mozgása.

A legtöbb kellemetlenséget talán a látássérült személyek segítésével kapcsolatban tapasztalhatjuk. Sokan igyekeznek segíteni, ha látássérült személlyel találkoznak a buszon, a bevásárlóközpontban vagy a liftben. Bármilyen nemes is ez a cselekedet és kezdeményezés, sokszor nem azt a segítséget nyújtjuk, amire az adott személynek szüksége lenne. Többük segítőkutyával jár, akik pontosan tudják az úticélt, az irányokat, gond nélkül keresik meg a buszmegállókat, valamint ülőhelykeresésre is specializálódtak. Éppen ezért érdemes kérdéseket feltéve tájékozódni, hogy a látássérült személynek van-e szüksége segítségre, és ha igen, milyen formában.

Egy érdekességgel zárta beszámolóját Gál Enikő. Mivel ő születésétől fogva látássérült, valójában sosem látott, és bár álmodik, álmában sem képes színeket, formákat vagy képeket “látni”, míg aki élete során vesztette el látását, valószínűleg képes képek felidézésére álmaiban is. 

Fontos tehát, hogy foglalkozzunk ilyen, és ehhez hasonló témákkal akár egy Kutatási Hét keretein belül is. A szemléletformálás fogyatékossággal élő személyek és segítőkutyák esetében a mai napig egy megoldásra váró feladat. Éppen ezért szükséges, hogy tájékozottak, tudatosak és felkészültek legyünk, hogy minden esetleges kellemetlenséget elkerülhessünk. A cél a sikeres kommunikáció, egymás megértése és elfogadása, amiért együtt kell dolgoznunk.

Írta: Bekiarisz Efi

Borítókép: Tóth Valter