Első díjat ért az agrár- és külkereskedelmi trendek klímatudatos vizsgálata – interjú

Beke Balázs két éve nemzetközi gazdálkodást tanul angol nyelven a Budapesti Corvinus Egyetemen, de „izgalmas kitekintésként” megnyerte az MNB Oktatási Klub által szervezett Kárpát-medencei tanulmányi versenyt, melynek egyik témája a klímaváltozás és az agrárium kapcsolata volt. A győztes pályamunkában a mezőgazdasági trendek és a régiós külkereskedelem állt a középpontban. 

Miért jelentkezett a versenyre, hogyan választotta éppen ezt a témát, hiszen tanulmányai nem is egészen erről szólnak? 

Dolgozatom címe „A klímaváltozás és az agrárium kapcsolata, a mezőgazdasági termékszerkezet változása, a Kárpát-medence régió külkereskedelmi átalakulása”. A téma valóban nem kapcsolódik közvetlenül egyetemi tanulmányaimhoz, de a három választható opció közül ez tűnt a legkülönlegesebbnek. Számomra korábban ismeretlen szakterületként az agrárium remek lehetőséget jelentett, hogy bővítsem látóköröm és új tudományággal ismerkedjek. A verseny a magyarországi versenyzők mellett határon túli, magyarlakta területek hallgatóit is megszólította, sokan adtak be pályamunkát Erdélyből, Kárpátaljáról és a Délvidékről. A döntőbe tíz versenyző jutott, miután a közel ötvenezer karakteres pályamunkát a szakmai zsűri három hét alatt értékelte. A döntő fordulóban a dolgozat konklúziójának ismertetése és megvédése volt a feladat az MNB Oktatási Klub elnöke és a szakmai bizottsága előtt. 

A klímaváltozásról már legalább 20 éve írunk, beszélünk, vannak is erőfeszítések, de mindenfajta kutatás nélkül is tapasztalhatjuk, hogy rendkívüli hőhullámok, aszály, villámárvizek és más, hazánkban eddig szokatlan időjárási jelenségek egyre gyakoribbak. 

Valóban, a napjainkban zajló folyamatok nagyrészt a klímaváltozás nehezen vagy egyáltalán nem visszafordítható következményei közé tartoznak. Én azért bízom abban, hogy a világ befolyásos vezetői felelősségteljesen cselekedve, a jelenség komolyságához mérten növelik a klímaváltozás elleni harcra fordított energiát és pénzt. Az aggasztó trendek ellenére pozitív fejleményeket is láthatunk. Napjainkban például egyre gyakoribb a környezettudatos életmód, a fenntartható fejlődést számos szervezet és intézmény alapelvként kezeli. A klímaváltozás eltérően érinti a világ országait, a legnagyobb veszélyben azok a régiók vannak, ahol a globális felmelegedés kedvezőtlen hatásai és a népességrobbanás egyszerre vannak jelen. Jellemző, hogy ezeken a területeken a társadalom jelentős hányada kapcsolódik közvetlenül vagy közvetetten az agráriumhoz, a lakosság döntő többsége a mezőgazdaságból él. Jó példa erre Afrika számos országa a Száhel-övezetben, így Csád vagy Namíbia. A térség lakosságának élelemellátása bizonytalan, nehézkes Európához viszonyítva – gondoljunk csak az Ukrajnából importált gabona hiányára! – régiónk az európai centrumországokhoz hasonlóan nincs közvetlen veszélyben, a gabonahiányt „csupán” az árak emelkedése jelzi. Fontos tényező a globális szegénység is, hiszen a FAO által szegénynek nyilvánított emberek – akik napi 1,25 USD-ból vagy még ennél is kevesebből élnek – jellemzően alacsony jövedelmű országok vidéki területein élnek. Azok az országok, amelyek nemzeti össztermékének jelentős részét az agrártermelés teszi ki, különösen kitettek a klímaváltozás következtében fellépő éghajlati anomáliáknak. A következő évtizedekben a mezőgazdasági termésszerkezet minden bizonnyal átalakul, egyes növények hozamai csökkennek, mely a világkereskedelemben zavarokat idézhet elő, veszélybe sodorva emberek százmillióinak egzisztenciáját. 

És a mi régiónk? Mi várható itt, Magyarországon? 

A Kárpát-medencét sem kerülik el a klímaváltozás hatásai: egyre gyakoribbak a kiszámíthatatlan időjárási körülmények, a száraz és forró nyarak, a csökkenő és változó intenzitású csapadék. A gabonafélék és az ipari növények hozamai várhatóan csökkennek majd annak ellenére, hogy a növények maguk is próbálnak alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez, élőhelyük megváltoztatásával, fejlődési fázisuk módosulásával (pl.: korábbi virágzás), illetve előfordul a növények fiziológiai átalakulása is. A Magyarországon domináns terménytípusok közül egyébként a kukorica nagyobb, a búza és az árpa kisebb mértékben tud alkalmazkodni, minden növényfajta termesztése terén igaz azonban, hogy a hőmérséklet emelkedése és az aszályos nyarak általánossá válása komoly kihívások elé állítja az agrárszektort. 

Hogyan lehet ez ellen küzdeni? 

A növények természetes alkalmazkodóképessége az evolúció logikáján alapulva bizonyos mértékben segíti a megváltozó környezethez való adaptációt, de a folyamat lassú és részleges. Ezzel szemben a klímaváltozás egy dinamikus és kiszámíthatatlan folyamat, mely számos környezeti tényező együttes módosulásával jár.  A növények alkalmazkodóképességének kutatása a világ számos pontján zajlik, de az áttörő eredményeket több nehézség, például az időigényesség és a forráshiány késlelteti. A vállalkozás ugyanakkor nem reménytelen, a magyar történelemben is van rá sikeres példa – gondoljunk csak az 1871-es filoxérajárványra, amikor az USA-ból hozott ellenálló szőlőtőkék segítségével sikerült pótolni a történelmi borvidékeken tapasztalt terményhiányt homoki, alföldi szőlőtermesztéssel. 

Nyilván mindez nagyon erősen hat majd a külkereskedelemre is. 

Valóban, a régió országai közt – Magyarország mellett Romániára, Szlovákiára és Szerbiára gondolva – továbbra is szorosak maradnak a kereskedelmi kapcsolatok, de annak összetétele módosulni fog. Magyarország agrárkereskedelmi mérlege jelenleg pozitív, de a következő évtizedekben számíthatunk a behozatal növekedésére és az agrárexport visszaesésére. A Kárpát-medence termésszerkezete jelentősen át fog alakulni, részben az alacsony alkalmazkodó-képességű fajták visszaszorulásával, részben pedig az új, ellenállóbb és klímakompatibilisebb terményfajták szélesebb körű elterjedésével. Valószínű, hogy a terméshozam jelenlegi szintjétől elmaradó jövőbeli mennyiségek pótlására a régiótól távolabbi, exportképes területekről érkező gabona és ipari növények behozatala megnő, a térség országainak egymással folytatott kereskedelmében az agrárium szerepe csökken majd. Ezeknek a kérdéseknek a további elemzése véleményem szerint elengedhetetlen. 

Ki segítette a Corvinuson a sikeres pályamunka megírásában? 

Úgy fogalmaznék: az egyetemi közeg, a hallgatótársak és a tanárok jelentenek inspirációt, bárkitől lehet segítséget kérni. A diákok aktivitása motiváló erővel bír, így sokan indulnak versenyeken és érnek el kimagasló eredményeket. Az egyetemen működő, közel 50 diákszervezet segíti, hogy a hasonló érdeklődésű hallgatók szakmai és baráti közösségre leljenek és felfogásukat sikerorientálttá formálják. Összegezve, minden adott ahhoz, hogy a diákoknak kedvük legyen kutatni, tanulni és az elvártnál többet, jobban teljesíteni. 

Török Katalin