„Az Egyéni Fenntarthatóság Szükséges, De Nem Elégséges Feltétel”

A fenntarthatóság célkitűzése a jelen szükségleteinek kielégítése úgy, hogy javítsuk, de legalábbis ne rontsuk a következő generációk kilátásait és lehetőségeit a bolygón. Ezért a mindennapi élet számos területén lehet tenni, például a túlfogyasztás csökkentésével,  megújuló energiaforrások használatával,  szelektív hulladékgyűjtéssel és környezetbarát, illetve újrahasznosított termékek vásárlásán keresztül. Ugyanakkor ezek az alternatívák pénz- és időigényesek lehetnek, ezáltal felmerül a kérdés, hogy megéri-e a sok befektetett energia, ha a nagyvállalatok és az ipari szektor nem változtat jelentősen a bevett gyakorlatain, kezdett bele Máté a téma kifejtésébe. 

Az egyéni környezet- és természetvédelemről alkotott nézetek két pólus köré rendeződnek, azonban itt is igaz, hogy érdemes az arany középúthoz közelíteni. Az egyik perspektíva szerint kifejezetten fontosak az egyéni vásárlói döntések, mivel ezek a saját pozitív következményeiken kívül később hatással lesznek a nagy kibocsátással rendelkező vállalatokra azáltal, hogy a fogyasztók a fenntarthatóbb cégeket támogatják. „Elég sok vállalati kampány is indult, ami kifejezetten a fogyasztók felelősségét hangsúlyozza” – emelte ki Máté a megjelenő marketingstratégiát. Ezzel szemben áll a kritikusabb szemlélet, amely azt fogalmazza meg, hogy nem szabad az egyénekre hárítani a környezetvédelem felelősségét, mivel elsősorban nem ők tehetnek a károsanyag-kibocsátás nagy részéről. Eszerint a nézet szerint a felelősség áthárítása nem vezet előre, mivel végső soron a vállalatoknak kellene megtenniük a megfelelő lépéseket, és előfordulhat, hogy csak erősítik a klímaszorongást az emberekben.  

Máté bemutatta azt is, hogy fogyasztóként a lehetőségek több szempontból korlátozottak. Egyrészt anyagilag, mivel sokan nem engedhetik meg maguknak vásárlásaik során, hogy a termékek ökolábnyomát tekintsék elsődlegesnek az árakkal szemben. Másrészt, a boltokban, a reklámokban és a médiában rengeteg információ áraszt el minket, ezek közül szelektálni kell, hogy megtaláljuk a megfelelő termékeket. A vásárló nem feltétlen ismeri a különböző besorolások pontos jelentését, mivel sokféle létezik, és nehéz az összeset számontartani. Ezért szükségesek a könnyen értelmezhető egységes besorolási rendszerek, mint például az energiatanúsítvány, vagy a teljes életciklus karbonlábnyomát egyszerűen megmutató módszerek. A harmadik korlátozó faktor pedig az idő, hiszen mindenkinek egyedi az élethelyzete, sokan nem tudnak időt és energiát áldozni a környezetvédelemre, így a lehetőségeik száma is csökken. 

„Az egyéni fenntarthatóság szükséges, de nem elégséges feltétele a változásnak.”

 Az egyéni cselekedetek több szempontból szükségesek. Az apró sikerélmények segítenek a klímaszorongás oldásában, valamint a rendszerszintű változás első lépését jelentik, mivel a folyamat mindig egy egyéntől indul. Máté azt is hangsúlyozta azonban, hogy kizárólag az egyén szintjén nem lehet megoldani a problémát: „Az egyéni cselekvés korlátozott, és elvonja a figyelmet arról, hogy a vállalatoknak és a rendszernek is változnia kellene.”  

A szelektív hulladékgyűjtés sokáig a fenntarthatóság egyik hívószava volt, hiszen nem kell hozzá jelentős életmódbeli változtatás, azonban ez egy sokkal összetettebb téma, mint elsőre tűnik. Máté kiemelte, hogy a kommunális hulladék általában égetőkbe és szemétlerakókba kerül, de az ilyen létesítmények közül még a legmodernebbeknek is magas az üvegházhatásúgáz-kibocsátása. Ennél a lehetőségnél a körforgásos gazdaság, a szelektív hulladékgyűjtés és az újrahasznosítás jobb alternatívát kínál. Ugyanakkor az anyagokat specifikusan, minőségüktől és típusuktól függő mértékben lehet újrahasznosítani, ráadásul az ezt végző üzemek szennyezése is óriási, mivel rengeteg mikroműanyag kerül a környező vizekbe. A legjobb opció a hulladékképződés elkerülése, amihez előzetes átgondolás, valamint tudatos vásárlás szükséges. Erre nem mindig van lehetőségünk, viszont amit élethelyzetünk megenged, azt meg kell tennünk a fenntarthatóság érdekében. 

A csomagolás is fontos kérdés, mivel általában vagy a  terméket védi a külvilágtól, vagy a külvilágot a terméktől. Mivel nem tudjuk teljesen elkerülni a csomagolóanyagokból származó hulladékot, más módszerekkel kell csökkenteni a hulladékképződést. Bea Johnson amerikai környezetvédelmi aktivista és író Zero Waste Home című könyvében mutatta be az úgynevezett „5R” modellt. Eszerint a hulladékkeletkezést öt lépéssel tudjuk csökkenteni: A legfontosabb azoknak a termékeknek az elutasítása, amelyek rögtön szemétté válnak (refuse). Ezután azt javasolja, hogy csak a szükséges tárgyakat vegyük meg, ezáltal is csökkentve a keletkező hulladék mennyiségét (reduce). A megvásárolt termékeket pedig próbáljuk minél többször, akár különböző céllal felhasználni valamint próbáljuk megjavítani őket, ha tönkremennek (reuse). Amikor pedig már végképp nincs más alternatíva, a hulladékot gyűjtsük szelektíven (recycle), komposztáljuk (rot), vagy vigyük specifikus gyűjtőhelyre. 

Forrás: sustainability100plus.com

A jelenlegi táplálkozási szokások fenntarthatatlanok, és nemcsak a bolygó, de az emberek számára is egészségtelenek, így az életmódváltással magunkon és a világon is segíthetünk. Az emberiség jelenlegi húsfogyasztását csökkenteni kell, mivel rengeteg nyersanyagot és energiát veszítünk a takarmányozás, szállítás és a feldolgozás során. Érdemes továbbá törekedni a szezonális zöldségek és gyümölcsök fogyasztására, hogy a termékeket minél kevesebb szállításnak kelljen kitenni. „Ezt nem lehet rákényszeríteni senkire, az eltérő élethelyzetek miatt nem mindenki tud ugyanannyi energiát beletenni” – emelte ki Máté. Ezért fontos, hogy a szélsőséges döntések helyett saját életünkhöz mérten változtassunk.  

„A fogyasztói döntések és a kínálat meghatározzák egymást.”

A kínálat korlátozza a lehetőségeinket, hiszen ha nem tudunk fenntartható termékeket vásárolni, akkor az elérhető, környezetszennyezőbbek közül kell választanunk. Máté meglátása szerint az alternatívát ezért a vállalatoknak kell megteremteniük, amit szabályozáson keresztül lehet elérni. A vásárlási tendenciák később azonban hatással lesznek a vállalatokra, és befolyásolják a kínálatot. Új kutatások szerint egyre többen tartják a fenntarthatóságot fontosnak vásárláskor, és sokan választják a környezetbarátabb termékeket, még annak ellenére is, ha drágábbak. Ez a hozzáállás már mostanra változást ért el, tekintve, hogy az új termékek bevezetésének kérdése már nem feltételes módban jelenik meg a tanulmányokban, hanem ezek a legmegfelelőbb megvalósítási módot keresik. 

A termékek minőségének javítása szintén fontos szerepet játszik a fenntarthatóságban, mivel elkerülhető lenne, hogy folyamatosan újra kelljen vásárolni azokat, ami a környezetvédelmi szempontokon kívül a társadalom anyagi helyzetét is javíthatja. Azonban Máté álláspontja szerint a javíthatóságot csak széles körű vásárlói összefogással vagy jogi szabályozással lehet rákényszeríteni a vállalatokra, emellett pedig a megfelelő kivitelezéshez elérhető alkatrészekre és képzett szakemberekre lenne szükség.

El kell hinnünk, hogy el tudjuk érni a változást. Egy ember döntése nem fogja megváltoztatni a rendszert, viszont több ember tettei már hozhatnak eredményt, ezért szükséges a társadalmi szintű összefogás. Az emberek gondolkodásának sokféleségére nehézségként és lehetőségként is lehet tekinteni, hiszen az ilyen összetett problémákra sok különböző megoldást tudnak találni. „Ha eltekintünk a meggyőződésen alapuló világnézetbeli kérdésektől, rájövünk, hogy igazából nagyon hasonló dolgokat akarunk elérni” – mondta Máté, miközben kiemelte a hagyományos népi szokások környezetvédő mivoltát, és a lehetőséget, miszerint a fenntarthatóság kapcsán párbeszéd indítható a különböző társadalmi csoportok között. 

Az egyéni életünkben elért változás erőt és hitelességet ad. A következő lépés helyi közösségek kialakítása, amelyben egy helyi projekt – például esővízgyűjtő készítése, közösségi kert létrehozása vagy szemétszedő akció – kivitelezhető. Ezáltal már kézzelfogható eredménye lesz tetteinknek, tekintve, hogy az egyéni és a rendszerszint közötti távolságot a kis közösségeken keresztül tudjuk áthidalni.

„Kezdjük el építeni a társadalmi kapcsolatokat”

Fokozatosan érdemes apró módosításokat eszközölni a szokásainkon, ahogy Máté is kiemelte: „Nem szabad azt gondolni, hogy most rögtön ugrani kell, mert ez bénít meg minket egy idő után.” Első lépésként érdemes tájékozódni a témában és minél többet olvasni, majd átgondolni, hogy hogyan élünk és mit tudunk megtenni. Érdemes keresni egy közösséget, akikkel együtt bele lehet vágni a változásba, majd apró lépésekben alakítani az életmódunkon. A motiváció fenntartásához ajánlott először a nagy sikert jelentő könnyebb lépésekre koncentrálni, utána pedig a kisebb eredménnyel bírókra. 

„Olvassuk el, mert a rossz hírekről is tudni kell, de kezeljük fenntartásokkal a mind meghalunk típusú cikkeket” – javasolja Máté. Ezeknek a tartalmaknak általában van valós alapja, ugyanakkor nem visznek minket előre. Inkább a pozitív eredményekre és történetekre fókuszáljunk, mivel azok klímaszorongás helyett inspirációt adnak. 

A fenntarthatóbb szokások kialakításában segíthet az is, ha új kapcsolatokat építünk ki hasonló értékrendű emberekkel. Számos lehetőség van új emberek ötleteinek és világlátásának megismerésére, például különböző rendezvényeken, workshopokon. Ilyenkor fontos, hogy nyitottak legyünk mások véleményére, és ne csak hasonló gondolkodású emberekkel vegyük körbe magunkat. A hatékony együttműködéshez a társadalmi polarizáció csökkentésére van szükség, amelyhez elengedhetetlen a különböző nézőpontok ütköztetése.

Még akkor is, ha nem hoz közvetlen rendszerszintű változást, a környezetvédelembe belevágni megéri, mivel erőt és motivációt ad az élethez, valamint a természet emberre gyakorolt pozitív hatása hatalmas. Életünk számos területére lesz pozitív hatással, valamint kapcsolódási ponttá válik a többi emberrel. Így a fenntarthatóság nem egy lemondás, hanem egy jobb és teljesebb élet elérésére való törekvés lesz.

Forrás: KGO