Az ESG-jelentés sikeréhez több szakértőre lesz szükség

Ezernél is több vállalatnak kell ESG-jelentést leadnia 2025-től, melyhez jelentős számú szakértőre és tanácsadóra lesz szükség. Eddig azonban csak néhány olyan magán- és jogi személy van, akik akkreditáltan végzik ezt a tevékenységet – ez volt a fő üzenete annak a magyar vállalatok fenntarthatóságáról szóló konferenciának, amit “Az ESG sztori és ami mögötte van” címmel rendeztek meg a Corvinus Egyetemen. 

A szakadék áthidalásában az egyetemeknek fontos szerepe van, ezért is indul el több ESG-vel foglalkozó szakirányú továbbképzés a Corvinuson. Emellett egy kiadvány is megjelent ESG-körkép 2024 címmel, ami a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, az Opten Kft. és az Ifjúsági Vállalkozásélénkítő Egyesület közreműködésével jött létre a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének gondozásában. 

A kiadvány célja, hogy látható és kézzelfogható formában mutassa be a terület legfrissebb trendjeit. “A változás gyorsvonatként érkezik, ami vagy elmegy, vagy felszállunk rá” – mondta az Intézet vezetője, Dr. Jámbor Attila egyetemi tanár a kiadványt bemutató konferencián. 

“A 21. században nem léphet ki valaki úgy az egyetem kapuján, hogy nem látogatott fenntarthatósággal kapcsolatos órákat. A fiatalabb generáció egyre inkább elkötelezett a fenntarthatóság iránt, az üzleti életben pedig már most is megkerülhetetlen a fogalom.” 

A Corvinuson induló ESG szakirányú továbbképzésekről és az ESG tanácsadó részismereti képzésről ezen az oldalon, a Fenntarthatósági menedzsment és vállalkozás mesterképzésről pedig itt érhető el bővebb információ. 

Egy-egy területre fókuszálva már megjelent, de komplex módon még nem jellemző az ESG-gondolkodás 

Egyre több szakértő egyetért abban, hogy az Antropocén korba léptünk, amikor az ember visszafordíthatatlanul átalakítja a Bolygót. Egy ilyen világban a klímaváltozás és az ökológiai fenntarthatóság a jövőnk legfontosabb kérdései közé tartozik. A bolygó erőforrásai végesek, ezért elengedhetetlen új gazdasági modellek kialakítása. 

A globális gazdaság kihívásaihoz szabályozott, európai szintű iparpolitikai válaszok szükségesek, hogy a fenntarthatóság és versenyképesség egyensúlyban maradjon, hangzott el a konferencián.  A tudás és az innováció központi szerepet kapnak az ipari fejlődésben és a fenntarthatóság biztosításában, ennek létrehozásában, terjesztésében és megosztásában viszont elengedhetetlen a széleskörű részvétel a szakértők szerint. Az elemzés eredményeit Dr. Trautmann László, az Ifjúsági Vállalkozásélénkítő Egyesület alelnöke, valamint Mihele Mihály András, az Egyesület kutatója ismertették. 

Az állam, a piac és a közösségek szorosabb együttműködése is szükséges. A szabályozás eredményességéhez a célok közös meghatározása és a demokratikus döntéshozatal vezethet. Első lépésként a problémát kell kommunikálni és felvetni a morális dilemmákat, majd demokratikusan kell megoldást keresni ezekre. A szabályozás csak ennek eredménye lehet, nem fordítható meg a folyamat. Az ESG (Environmental, Social, Governance) elveket nemcsak vállalati szinten, hanem közösségi szinten is alkalmazni kell. 

Fenntarthatóság szempontjából az Opten ESG-indexe érdekes tanulságokat nyújt, amit szintén a konferencián mutattak be. A leggyengébb eredményeket a környezetvédelmi mutatók terén láthatjuk, azonban az iparági különbségek és az iparágon belüli szórás is jelentős. A vállalatok gyakran nem értelmezik komplex módon az ESG-kérdéseket, hanem inkább egy-egy területre összpontosítanak, ezzel a megközelítéssel pedig hátrányba is kerülhetnek a jövőben a piacon. 

Az adatgyűjtés, a polarizált gondolkodás és a szabályok értelmezése a legnagyobb kihívások 

Az adatgyűjtés jelenleg az egyik legnagyobb nehézség a vállalatok számára, mivel hiányzik az egységes rendszer, ami ráadásul sok kvalitatív elemeket is tartalmaz. Ez derült ki a kiadványban megjelenő esettanulmányok összegzéséből, amit Zanócz Anett, a Corvinus PhD hallgatója mutatott be a konferencián. A kutatás fókusza a fenntarthatósági jelentések és azok tanúsítása volt, melyet félig strukturált interjúk során mértek fel ESG-szakértőkkel és vállalati vezetőkkel.  

A polarizált gondolkodásmód szintén közös probléma a vállalatoknál a fenntarthatósággal kapcsolatban az értékláncban, vagyis jellemző, hogy a különböző szinteken eltérően gondolkodnak a munkavállalók a témáról. A harmadik közös nehézséget pedig a szabályozások értelmezése jelentette, ami komoly kihívás elé állítja a vállalatokat. 

Ahhoz, hogy az ESG-jelentéstételi kötelezettség valódi hatást érjen el, stratégiai integrációra van szükség a mindennapi működésben is. Nem elég csupán a szabályoknak megfelelni, tovább is kell lépni utána. Ehhez első körben a szerepköröket kell azonosítani az ESG-vel kapcsolatban, majd olyan szakemberek kellenek, akik generalisták, interdiszciplináris tudással rendelkeznek, és a sokféle eltérő területet, gondolkodásmódot integrálni tudják a döntéshozatalban.  

Az informatikai támogatottság szintén fontos, mivel sok és sokféle adattal kell dolgozni, amit jelentősen megkönnyít a megfelelő szoftverek használata. 

A valódi, rendszerszintű változáshoz mindenkire szükség van, így elengedhetetlen a bevonás, a részvétel és a demokratikus működés 

A hosszútávú elköteleződés miatt fontos a fokozatosság elve, mert a nem megfelelően előkészített változás ellenérdekeltté teheti a vállalat eltérő szintjein dolgozókat. Ahhoz pedig világos és átlátható kommunikáció kell, hogy valóban mindannyian egy hajóban evezzünk a szervezetünkben. 

Az alulról jövő kezdeményezések sokkal motiválóbbak a szakértők szerint, a folyamat végén pedig ezek jelentik majd a valódi versenyelőnyt. Külön kiemelték a vállalati demokráciát, mint lehetséges irányt a valódi fenntarthatóság érdekében. Ez azt is jelenti, hogy gondolkodjon a munkavállaló is vállalkozóként, amikor a cégéről van szó, a másik oldalon pedig legyen valódi lehetősége arra, hogy beleszólhasson a folyamatokba. 

Ami a rendszerszintet illeti, az átfogó, nemzetközi stratégia elengedhetetlen lesz ahhoz, hogy globálisan is változást érjünk el. A transzparens adatszolgáltatás hiánya ugyanakkor már ma is versenyhátrányt jelent, ami a jövőben csak fokozódni fog.  

A sok információ miatt nehéz jól átlátni, mi az, ami valóban fenntartható lesz, ehhez az oktatás szerepe elengedhetetlen. Arra a közönségkérdésre pedig szintén közösen kell választ keresnünk: “mi az, amit egyáltalán szeretnénk fenntartani? A jelenlegi társadalmi struktúrákat, a kultúrát, a civilizációt, vagy magát az életet?” 

Szerző: Kovács Máté