Vissza2025.04.01.

Az ökológiai lábnyom a hónap fenntarthatósági témája áprilisban

Vészesen fogyasztjuk Földünk erőforrásait, de együtt megállíthatjuk a tendenciát és regenerálhatjuk a Bolygót. Áprilisban az ökológiai lábnyom a témánk, és azt járjuk körbe, mit tehetünk a csökkentése érdekében egyéni, közösségi, egyetemi vagy akár vállalati szinten.
Budapesti Corvinus Egyetem

2050: A Regeneratív Jövő Kiáltvány  

A világ túllépett a fenntarthatóságon – az emberiség nemcsak megőrzi, hanem helyre is állítja Bolygónk ökoszisztémáját. Az ökológiai lábnyom fogalma átalakult: nem arról szól, hogy minimalizáljuk a károkat, hanem hogy minden tevékenységünk pozitív hatással legyen az ökológiai rendszerekre.  

A városok élő ökoszisztémákká váltak. Függőleges erdők és biodiverz háztetők tisztítják a levegőt, miközben a talajkomposztáló rendszerek tápanyagban gazdag földet állítanak elő. Az energiát nap-, szél- és algafarmok biztosítják, így az emberi tevékenység annyi tiszta energiát termel, amennyit felhasznál. Az utak helyén zöldfolyosók húzódnak, itt autonóm, kibocsátásmentes közlekedési rendszerek működnek.  

A regeneratív gazdaság alapja a körforgás: minden termék újrahasznosítható, lebomló vagy helyben előállított. Az élelmiszertermelés decentralizált, a városok önellátók, önrendelkezők, az egykori monokultúrás földeket pedig visszaadták a természetnek. A víz tisztítása természetes szűrőrendszereken keresztül történik, a tengerek regenerálódnak, és a korallzátonyok újra virágzanak.  

Az oktatás középpontjában a regeneráció áll: mindenki megtanulja, hogyan lehet az emberi tevékenységet a természettel harmóniába hozni. A vállalatok célja már nem önmagában a profit, hanem az, hogy az emberek valódi szükségleteit szolgálják ki minél hatékonyabb módon. Az ökológiai lábnyom sem teher többé, hanem ajándék – az emberiség létezése mára a bolygó gazdagodását jelenti.”  

 

Az ökológiai lábnyom nem csak a szén-dioxidról szól  

Az ökológiai lábnyom egy olyan mutató, amely azt méri, hogy egy adott egyén, közösség vagy ország mennyi természeti erőforrást használ fel életmódja fenntartásához. Ez magában foglalja az élelmiszer-termeléshez, energiafogyasztáshoz, közlekedéshez és egyéb tevékenységekhez szükséges föld- és vízterületet, valamint a keletkezett szén-dioxid és egyéb más hulladék elnyeléséhez szükséges kapacitást.   

Az ökológiai lábnyom segítségével számszerűsíthető az emberi tevékenységek környezetre gyakorolt hatása, és összehasonlítható a Föld biológiai kapacitásával, azaz azzal a területtel, amely képes megújítani az elhasznált erőforrásokat, és elnyelni a kibocsátott hulladékot. A tendencia ugyanakkor meglehetősen aggasztó: miközben az ökológiai lábnyom folyamatosan növekszik, az egy főre jutó biológiai kapacitás a népességnövekedés és az az ökológiai rendszerek kizsákmányolása és tönkretétele miatt folyamatosan csökken, így az olló egyre jobban kinyílik.  

 

 

Forrás: footprintnetwork.org  

“A biokapacitásnál nagyobb fogyasztás azt jelenti, hogy a bolygó erőforrásai és élővilága nem tud olyan ütemben regenerálódni, amilyen ütemben mi elhasználjuk. Azaz a véges készleteket merítjük, akár mintha a telefonunk akksiját minden éjszaka csak 10%-nyival tudnánk tölteni, de napközben 15%-ot merítenénk. Nyilvánvaló, hogy pár nap után már teljesen lemerülne az akkumulátor” – olvasható a WWF cikkében.  

A túlfogyasztás napja (Earth Overshoot Day) az a dátum minden évben, amikor az emberiség feléli az adott évre rendelkezésre álló természeti erőforrásokat. Ez a nap évről évre korábbra tolódik, jelezve, hogy egyre gyorsabban használjuk fel bolygónk készleteit. Például 2009-ben még augusztus 18-ára esett, 2024-ben már augusztus 1-jén volt ez a dátum.  

 

  

Magyarországon idén a túlfogyasztás napja június 2-re esik. Ha mindenki úgy élne, mint mi, a Föld éves tartalékai ezen a napon merülnének ki. Vagyis 2,39 Földre lenne szükségünk, hogy a természeti erőforrásaink fedezni tudják az igényeinket.  

Ezen csak egymással összefogva tudunk változtatni, melynek első lépése az egyéni cselekvés, ami aztán közösségi szintre is emelhető. A lábnyom kiszámításánál és a cselekvések kitalálásánál fontos, hogy megértsük, hogyan áll össze a lábnyomunk, és mi az, ami a legnagyobb súllyal szerepel benne. Itt tudunk ugyanis a legjelentősebb változást elérni. Az is fontos, hogy olyan vállalásokat tegyünk, melyek reálisak és valóban az alapvető szükségleteinken túl szerepelnek. Például a repülőutak számának csökkentése vagy az étkezési szokásaink apróbb átalakítása (pl. a kávéba tehéntej helyett használhatsz növényi tejet vagy húsalapú felvágott helyett tegyél humuszt a szendvicsedbe) jóval könnyebben elérhető cél, mint mondjuk egy lakás energetikai korszerűsítése.  

A számítás után megkapott lábnyomnál azt is érdemes megvizsgálni, hogy melyek az élethelyzetből eredő adottságok, amiken egyedül nem, csak másokkal együttműködve tudunk változtatni. Ilyen lehet például egy albérlet energetikája vagy a családi háztartás működése, de akár a kollégium lábnyomára is lehetünk hatással, ha közösségként működünk együtt.  

 

Kihívások a hónapban  

Részvétel eseményeken:  

  • 2025. április 22-én lesz az idei évben is a Föld napja, ami idén az “Our Power, Our Planet“ szlogent kapta és a fenntartható energiával foglalkozik. A világnap körül sokféle programot rendeznek a témával foglalkozó civil szervezetek is. Keress egy, a lakóhelyed környékén meghirdetett Föld napja programot, és vegyél részt rajta!  

 

Egyéni cselekvések:  

  • Válaszd ki, hogy a kalkulátor alapján melyik terület az, ami a legnagyobb aránnyal van jelen az ökológiai lábnyomodban! Fogalmazd meg, hogyan tudnád leginkább csökkenteni a lábnyomod ezen a területen, és tegyél vállalást önmagadnak, ami szerint egy hétig vagy egy hónapig (ritkább eseményeknél, például repülésnél akár egy évig) be is tartod ezt!  

  • Vásárláskor válassz ki egy tetszőleges, első ránézésre zöldnek tűnő terméket! Nézz utána a neten az összes fenntarthatósággal kapcsolatos tanúsítványnak, logónak és az összetevőknek, hogy mit jelentenek ezek. Mit gondolsz, valóban olyan fenntartható a termék, mint amilyennek elsőre mutatja magát? Ha nem, van esetleg alternatíva helyette?  

 

Közösségi cselekvések : 

  • Ha a saját lábnyomod kiszámoltad, beszélgess erről egy barátoddal, rokonoddal, ismerősöddel! Akár számolják ki ők is a lábnyomukat, és hasonlítsátok össze, hol tudtok egymástól ellesni lábnyomcsökkentő gyakorlatokat!  

  • Keress legalább három közösségi lehetőséget vagy gyakorlatot, ami az egyéni lábnyomod is csökkentheti! Gondolhatsz például a közösségi közlekedésre autó vagy repülő helyett, telekocsizásra, egy közös vacsorára a pároddal egy vegán étteremben, helyi termelő szezonális termékének vásárlására vagy energiatakarékos közös főzésre a koliban. Mennyire könnyű vagy nehéz ezeket beépíteni a mindennapokba?  

  • Tartsatok a baráti körrel egy teljesen offline és vásárlásmentes délutánt, amit úgy töltötök el együtt, hogy közben nem vásároltok semmilyen terméket és a közösségi médiáról is lekapcsolódtok! Gondoljátok át, hogy mi az, amire valóban szükség van a minőségi együtt töltött időhöz, és mit lehetne elhagyni a jövőben, ami nem járul ehhez hozzá! Szerintetek számottevően csökkenne így az ökológiai lábnyomotok?  

 

Reflexió:  

  • A hónap végén számold ki újra a kalkulátor segítségével az ökológiai lábnyomod! Volt olyan terület, ahol már eleve a tudatosítás segített a csökkentésben? Mit gondolsz, mi az, ami az életedben is pozitív hozadékkal, hozzáadott értékkel járt, és mi okozott inkább frusztrációt? Melyik szokást tartanád meg hosszabb távon is? 

 

Szerző: Kovács Máté  

 

A kihívások között a Gazdálkodási és menedzsment szak fenntarthatósági menedzsment specializációs hallgatóinak ötletei is szerepelnek. A cikk megírása során a ChatGPT mesterséges-intelligencia platformot adatgyűjtés és inspirációforrás céllal használtuk fel.  

Vágólapra másolva
×